Állami mentőövet kér a tőkepiac

Nyílt levélben fordul a magyar tőkepiac három meghatározó szereplője Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, amelyben egy ötpontos tőkepiac-élénkítő javaslatcsomag bevezetését kérik. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT), a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) arra kéri a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a javaslatok megvalósulását.

Forrás: [origo]

A Hosszú Távú Befektetési Számla 3 év utáni adómentessége független lenne a befektetés jellegétől, a konstrukció bevezetéséhez a BSZSZ állami támogatást sem kér - mondta Cselovszki Róbert. Ha a számla tulajdonosa mégsem tudná kivárni a 3 évet, abban az esetben természetesen az adómentesség nem valósul meg, és a hozam egyéb jövedelemként adózna. A szakember külföldi példákat is idézett, elmondása szerint Európa számos országában léteznek ehhez hasonló konstrukciók, Ausztriában például már egy év után adómentességet kap a hosszú távú befektetési számla hozama. A bevezetés összességben nem okozna nagy problémákat, és akár már jövő jauártól bevezethető lenne - mondta Cselovszki.

Szalay-Berzeviczy Attila ehhez hozzáfűzte, hogy a szeptemberi kamatadó-bevezetés kedvező irányban változtatott a befektetésekben, és a hosszú távú befektetési számla stabilizálhatná ezt a kedvezőbb szerkezetet. László Csaba, korábbi pénzügyminiszter, aki jelenleg a KPMG Tanácsadó Kft. adószakértője, idézte azt a véleményt, miszerint a hosszú távú befektetések erősítése az egyik legfontosabb tőkepiaci irányelv; a lakosság ilyen irányba való elmozdítása a gazdaságpolitika egészének nagyobb biztonságot ad.

Az ingatlan mint spaciális magyar megtakarítási forma

2. A javaslat szerint az ingatlanadó bevezetésével egy időben biztosítani kellene a tőkepiac és az ingatlanpiac közötti átjárhatóságot, a lakossági megtakarításokat illetően adózási és illetékfizetési szempontból. Vagyis ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni az ingatlan eladása után azoknak, akik ezt a pénzt a nyugdíjpénztárukba, a nyugdíj-előtakarékossági számlájukra vagy az egyes pontban javasolt hosszú távú befektetési számlájukra fizetik be - áll a csomagban. Ez nagyobb versenyképességet biztosíthatna a magyar tőkepiac számára, és a megtakarítások szabadabb áramlását és az ingatlanpark állapotának javulását idézné elő.

A magyarok alig bérelnek lakást

A tervezett adókedvezmény növelné az öngondoskodást, hosszú távú megtakarításokat eredményezne, fellendíthetné a bérelt lakások iránti keresletet, növelné a munkaerő-piaci mobilitást és a lakásmobilitást (vagyis a lakosság lakáspiaci aktivitását), a gazdaság fehérítésének irányában hatna, és a költségvetésnek nem okozna plusz terheket - ismertette László Csaba a KPMG tanulmányát. A magyar lakáspiacban is jócskán van még "tartalék", nyugat-európai összehasonlításban a lakások állapota rossznak mondható. Az összes lakás 25 százaléka 1945 előtt épült, kétharmaduk pedig a rendszerváltás előtt. A bérlakások aránya igen alacsony, a magyar lakosság 92 százaléka saját tulajdonú lakásban lakik, mivel az ingatlan gyakorlatilag az első számú befektetési forma Magyarországon. Ám mivel a lakáspiaci mobilitás alacsony - nem utolsósorban az adók és a megtakarítások alacsony szintje miatt - ezért ennek a jókora vagyonnak a zöme a hazai tőkepiac számára gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A bérlakások arányának növekedését társadalmi szükségletek is hajtják, hiszen már ma is inkább a módosabbak élnek ezzel a lehetőséggel, vagyis aki megengedheti magának, az például így olcsóbban mozoghat a helyi munkaerőpiacok között. A járulékos hatások között a lakásállomány minőségjavulása, a kapcsolódó iparágak fellendülése említhető, és természetesen a bérlemények piaci versenyének fokozódása árcsökkenést is hozna.

A tervezett adókedvezmény hatására becslések szerint összességben akár mintegy 15 százalékkal is olcsóbbak lehetnének az ingatlanipari beruházások, mivel nagy és költséghatékony alapok, bankok csatlakozhatnának a beruházásokhoz - mondta Petrovszky Gábor, a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke. A lakáscsere költségei akár többévnyi bérleti díjjal is felérhetnek, ami szintén a bérleti piac fejlesztése mellett szól. Komoly befektetői érdeklődést implikálhat, ami a kereslet-kínálat piaci dinamizálását vonná maga után: ez gazdasági és költségvetési előnyökkel is járhat.