Állami mentőövet kér a tőkepiac

Nyílt levélben fordul a magyar tőkepiac három meghatározó szereplője Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, amelyben egy ötpontos tőkepiac-élénkítő javaslatcsomag bevezetését kérik. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT), a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) arra kéri a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a javaslatok megvalósulását.

A fiatalokat (is) érdeklik a pénzügyek

3. A javaslattevők szorgalmazzák, hogy a középiskolai pénzügyi oktatás kerüljön be a Nemzeti Alaptentervbe, hogy minél szélesebb körben és minél korábban elkezdődhessék az öngondoskodás, a befektetési, valamint a pénzügyi kultúra tudatos oktatása.

A magyar lakosság pénzügyi ismeretei rendkívül hiányosak, ráadásul nem is eléggé nyitott a pénzpiacok újításaira - mondta el Máger Andrea, az MNB igazgató helyettese. A lakosság passzív, még a fiatalabb korosztályok is igyekeznek elkerülni például az önálló bankválasztást. A hitelezéssel kapcsolatban például a devizahitellel rendelkező emberek nagy része nem tudta megmondani, hogy az árfolyamváltozások hogyan függenek össze a törlesztőrészletekkel. A legkevesebb információval azonban a nyugdíj-előtakarékosságról rendelkeznek.

Pénzügyi ismereteket a Nemzeti Alaptantervbe!

Ezért a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Kultúra Programot indított, amelynek keretében először az érettségizőkhez juttattak el alapinformációkat a legfontosabb termékekről. A legfontosabb a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata, a gazdasági, pénzügyi ismeretek oktatásának törvényi szinten kéne bekerülnie a NAT-ba - mondta az MNB igazgatóhelyettese. Ám azt, hogy ezt a kompetenciakört milyen tartalommal töltenék fel az egyes iskolák, az még a jövő zenéje, amelyben az együttműködés szerepe szintén nagy.

A diákokat ráadásul nem is nagyon kéne pénzügyi ismereteik bővítésére motiválni, hiszen meglepő módon a második helyen a pénzügyi ismereteket választanák új tárgyként - mondta Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója.

4. A szakmai szervezetek arra kérik a kormányzatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a hazai vállalatok tőzsdére lépését a társasági adón keresztül motiválják, hiszen a tőzsde nemcsak nagyobb átláthatóságot és komolyabb versenyhelyzetet teremt, hanem ezen keresztül nagyobb társasági adóalapot is jelentene a költségvetésnek. Azt is kérik a kormánytól, hogy a privatizáció előtt álló cégeknél (MVM Zrt., ÁAK Zrt., MÁV Cargo Zrt., Magyar Posta Zrt., Szerencsejáték Zrt.), és a hosszabb távon állami tulajdonban maradó társaságoknál is fontolja meg a tőzsdére való bevezetés lehetőségét.

Forrás: MTI

A tőzsdén keresztüli privatizáció több nemzetgazdasági érdeket is szolgál, ugyanis nem csupán nagyobb költségvetési bevételt jelent hosszabb távon, hanem erősíti a hazai tőkepiacot, ideköti a hazai megtakarításokat, és esélyt ad arra, hogy a Molhoz, OTP Bankhoz, Richter Gedeonhoz hasonlóan független, nemzeti jellegüket megtartó és regionális szinten is jelentős cégek formálódjanak. A többlépcsős privatizáció előnyeit "sem szabad figyelmen kívül hagyni", hiszen a magyar állam a töredékét kapta volna csak például a Molért, ha a kormányzat annak idején egyben, az első privatizációs körben szakmai befektetőknek értékesítette volna.

Visszaperelt vételár

A tőzsdei bevezetéssel és privatizációval kapcsolatos ellenérvek nagy része cáfolható - mondta Jaksity György. A privatizációs lehetőségekról szólva azt mondta, a tőzsdei értékesítés jóval nagyobb bevételt generál, mint a szakmai befektetőknek egyszerre való eladás. A minden cégre elvégezhető kalkuláció példájául az OTP-t választva Jaksity kijelentette, hogy a tőzsdei értékesítés még úgy is nagyjából kétszeres bevételt hozott a szakmai befektetőnek való elméleti értékesítéssel szemben, ha az 30 százalékos felárral vásárolta volna meg a bankot. A szakértő a 90-es évek privatizációs gyakorlatából rossz példákat is megemlített: az állami tulajdonú vállalatok megvásárlói közül több rögtön az ügylet után visszaperelhette a vételárat.

5. A nyílt levél megfogalmazói javasolják végül, hogy a tőzsdére bevezetett befektetési jegyek a részvényekhez hasonlóan legyenek adóztatva.

Ma már több mint 10 000 milliárd forint hazai megtakarítás sorsáról beszélünk és nem mindegy, hogy ez hol és miként fial. Nem mindegy az sem, hogy ez a jelentős összeg a hazai vagy a külföldi vállalatokat segíti-e, ahogyan az sem, hogy a lakosság évente 1-2 vagy 10-20 százalék hozamot nyer-e. "Ezért kérjük a miniszterelnök urat, hogy tanulmányozza a javaslatainkat és a mérlegelést követően a kormányzat támogassa azokat!" - zárul a levél, amelyet Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, Nagy Zoltán, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke és Cselovszki Róbert, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke jegyez.