Az OMV egyedül is bekebelezheti a Molt

Van elég forrása az osztrák OMV-nek, hogy egyedül is felvásárolja a Molt, egyáltalán nem biztos azonban, hogy a versenyjogi szabályok miatt ezt önállóan megéri neki megtennie. A finomítási és kereskedelmi tevékenységnél ugyanis szinte biztos, hogy nem engedne egyesülést a versenyhivatal. Egy biztos: a harc többszereplős, kedden több mint 216 milliárdért vettek Mol-részvényeket a tőzsdén.

A Mol 1991 októberében 97,56 milliárd forint jegyzett tőkével alakult meg. Az első részvénykibocsátások 1993 júniusa és augusztusa között történtek, ekkor az ÁVŰ (Állami Vagyonügynökség) 100 ezer darab 10 ezer forint névértékű, évi 12 százalékos osztalékra jogosító elsöbbségi részvényt ajánlott fel nyilvánosan kárpótlási jegyekért. Egy részvényért 20 ezer forint címletértékű jeggyel kellett fizetni. A csomagból végül 3044 darabot jegyeztek le a befektetők.

A következő kibocsátás 1994 tavaszán volt: az ÁVŰ 96 956 darab 10 ezer forint névértékű, évi 12 százalékos osztalékra jogosító elsőbbségi részvényt kínált fel nyilvánosan kárpótlási jegyekért. Három részvényért 20 ezer forint címletértékű jegyet kellett adni. Ugyanezen év júniusában az ÁVŰ 390 ezer darab 10 ezer forint névértékű törzsrészvényt ajánlott fel nyilvánosan kárpótlási jegyekért; egy részvényt 10 ezer forint címletértékű jegyért adtak.

1995 novemberében és decemberében immáron az ÁPV Rt. (Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.) belföldi befektetők számára 3 196 491 darab törzsrészvényt hozott nyilvánosan forgalomba 1100 forintos áron. Ezzel egy időben 18,5 milliárd forint névértékű törzsrészvénynek megfelelő csomagokat értékesítettek nemzetközi intézményi befektetőknek zárt körben. A törzsrészvények közül 387 025 darabot a menedzsment, 5 272 484 darabot pedig a dolgozók vásároltak meg kedvezményesen.

1997 májusában az ÁPV Rt. belföldi befektetők számára hozott nyilvános vételi forgalomba 3,936 millió darab törzsrészvényt, részvényenként 2970 forintért. Előzőleg az ÁPV Rt. 12,3 millió darab törzsrészvénynek megfelelő csomagokat értékesített zárt körben nemzetközi intézményi befektetőknek.

Szűk egy év múlva, 1998 márciusában az ÁPV Rt. 2,46 millió darab törzsrészvényt hozott belföldön nyilvános forgalomba, részvényenként 6100 forintos áron. A kibocsátási ár a zártkörű nemzetközi és belföldi intézményi részvényértékesítés során alakult ki, az ÁPV Rt. ekkor ötszörös túljegyzéssel, 6,612 millió darab törzsrészvénynek megfelelő csomagot adott el. A cég dolgozói 984 ezer darab részvényt vásárolhattak kedvezményesen, a forgalombahozatali ár 50 százalékán.

A Mol igazgatósága 2002 novemberében döntött az alaptőke felemeléséről új részvények zártkörű kibocsátásával a Slovnaft-felvásárlás részeként. A tőkeemelés során 9 817 578 darab, 1001 forint névértékű, 1,001 szavazatra jogosító törzsrészvényt bocsátottak ki 6000 forintos kikiáltási áron.

2004 februárjában és márciusában az ÁPV Rt. gyorsított értékesítési eljárás keretében 11 316 000 darab törzsrészvényt értékesített nemzetközi és magyar intézményi befektetők részére, papíronként 6500 forintért, majd márciusban 492 000 darab törzsrészvényt vásárolhattak a hazai kisbefektetők szintén 6500 forintos áron.

A kormány 2005 november végén döntött arról, hogy a Mol Magyar Olaj és Gázipari Rt.-nek lehetőséget ad legfeljebb 10 százaléknyi, akkor még állami tulajdonban lévő Mol-részvény két részletben történő megvásárlására. A Mol Rt. azonban nem hívta le az állami tulajdonban lévő Mol-részvényekre szóló, 2005-ös évre vonatkozó opcióját, így a Mol összes részvényének 11,7 százaléka maradt év végére állami tulajdonban.

2006 februárjában döntött úgy az ÁPV Rt., hogy az állami tulajdonban lévő 11,7 százalékos Mol-részvénycsomagnak egyelőre csak 1,7 százalékát szánják belföldi nyilvános forgalomba-hozatalra. A Mol Nyrt. 2006 májusában azután élt opciós jogával az ÁPV Rt. tulajdonában lévő 10,898 millió darab Mol-törzsrészvényre. Az ügylet értéke 230-240 milliárd forint, ami azonban közvetlenül az államadósság csökkentésére nem fordítható. A tranzakció hatására a Mol-menedzsment által kontrollált részesedés mértéke együttesen csaknem 24 százalékot tesz ki. Az ÁPV Rt.-től megvásárolt 10 százalékos pakettet a Mol 2015. december 31-ig stratégiai befektetőnek csak az állam hozzájárulásával adhatja el.

A Mol alaptőkéjének 1,73 százalékát kitevő 1 893 424 darab törzsrészvényt az ÁPV Zrt. 2006 decemberében adta el belföldi nyilvános értékesítés keretében. A lakossági értékesítés lezárását követően fennmaradó 1 733 566 darab Mol-törzsrészvény csaknem háromszoros túljegyzés mellett 21 592 forintos átlagáron teljes egészében értékesítésre került a Budapesti Értéktőzsdén. A tranzakció lezárását - valamint a fennmaradó 51 darab részvény értékesítését - követően az ÁPV Zrt. tulajdonában egyetlen darab különleges jogokat biztosító szavazatelsőbbségi részvény és egy darab Mol-törzsrészvény marad. Ezzel a lépéssel lezárult a Mol 1995-től tartó privatizációs folyamata.