Délelőtt még jó időszaka volt az ukrán bankja feltőkésítésével foglalkozó OTP-nek. Csaknem ötszázalékos pluszban is járt háromnegyed tizenegy körül a BÉT-en, aztán egy kicsit visszament megint, 3-4 százalékos pluszra, délután fél egykor pedig már hatszázalékos nyereségben járt a papír. Szerdán még bőven 10 százalék fölött zuhant az OTP. A bankkal kapcsolatos csütörtöki hír, hogy ukrán leánya 150 millió dolláros tőkeemelésre készül.
A Richternek is jó napja volt a csütörtöki, ez a cég is három százalékos nyereségben járt délelőtt.
A forint 300 körül ingadozik
A forint közben megközelítette a 300 forint/eurós határt, majd át is lépte csütörtökön, majdnem 299,50-ig erősödve. Ez jelentős javulás az előző napokhoz képest, amikor a 310-es szintet ostromolta a magyar pénz. A forint erősödése egyértelműen összefügg a lengyelek zlotyt erősítő politikájával: régiónkat az utóbbi napokban ugyanis a lengyel pénz mozgása határozta meg. A forint később visszatért 300 fölé, a 300-301-es szint körül mozgott délután fél kettőig, amikor megint erősödni kezdett, és csaknem 299-ig jutott a magyar pénz.
Közben magyar vezetők szóbeli intervencióval - nyilatkozatokkal - próbálták erősíteni a forintot. (Gyurcsány Ferenc például nem konvencionális eszközökről beszélt szerdán.) A Világbank elnöke pedig az EU-t szólította fel arra a Financial Timesnak adott nyilatkozatában, hogy álljon élére a Kelet-Közép-Európa megsegítését célzó akcióknak.
Nem változik az alapkamat?
Közben a Reuters közölte elemzői konszenzusát is, miszerint a szakértők nem számítanak arra, hogy hétfőn a Magyar Nemzeti Bank változtatna a 9,5 százalékos alapkamaton.
A legtöbben azonban arra számítanak az elemzők közül, hogy az MNB még az idén folytatja a monetáris lazítást, így az alapkamat 7,5 százalékra csökken az év végéig.
A konszenzus szerint a GDP az idén 3,5 százalékkal csökken, az áfaemelés némileg megemeli a fogyasztói árindexet, de az éves átlagos infláció a következő három évben a három százalékos középtávú cél közelében maradhat.