Hogyan növeljük cégünket banki hitel nélkül?

Magyarországon még viszonylag alacsony mértékben vesz részt a magán- és a kockázati tőke a vállalatok finanszírozásában, de a jövőben várható a forrásfajta népszerűségének felfutása. Segít ebben az uniós forrásból támogatott állami JEREMIE program, illetve a bankok hitelezése sem várható egyhamar a válság előtti szinten.

Magyarországon még alig ismert és használt finanszírozási forma a kockázati tőke, illetve a magántőke bevonása. A következő években hitelszűkére számíthatnak a vállalkozások, bár a kormány a kamatok csökkentésével és a kis-és középvállalkozások számára célzottabb pályázatokkal kívánja elősegíteni a forrásszerzést, a válság előtti olcsó hiteleket nem lesz egyszerű pótolni.

A fejlett országokban jóval elterjedtebb a bankon kívüli finaszírozás, amely több formája is ismert: például részvénytársasági formában a részvénykibocsátás. A vállalkozás azonban másként is szerezhet pénzt növekedési tervei eléréséhez: kockázati tőkét bevonva. Ekkor egy tőketársaság pénzzel száll be az üzletbe abban a reményben, hogy a cég értékének növekedéséből végül nyereséggel szállhat ki, miközben a vállalkozás piacot nyer, innovál, terméket fejleszt.

Előnyök

A magán- és kockázati tőke legszívesebben a vállalkozások növekedésében szeret szerepet vállalni, erre pedig leginkább az induláskor, vagy a piaci térnyeréskor van lehetőség. Andreas Reinthaler, az M27 Group vezetője egy alternatív finanszírozásról szóló konferencián elmondta, hogy a magán- és kockázati tőke Európában egyre inkább a vállalatok növekedéséhez nyújt segítséget, korábban pedig a vállalat indulásakor volt komoly szerepe.

A vállalatok életpályájának elején a vállalatok finanszírozásában az "üzleti angyalok" és a "magvető tőke" szerepelnek első helyen. Előbbiek általában magánemberek, akik saját pénzükből kockáztatnak, gyakran családtagok, vagy közeli ismerősök, angol szakzsargonnal a 3F (friends, family, fools - barátok, család, bolondok). Magvető (seed) tőkének pedig "azokat a befektetéseket nevezzük, amelyek a leendő vállalkozásokat a legkorábbi létszakaszukban, tehát még a társaság jogi létrehozását megelőzően, az üzleti ötlet kiforrásának szakaszában karolják fel" - írta az [origo]-nak Nemescsói András, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere.

Jó sztori + jó csapat = siker

A vállalkozás felállása után, a termelés, szolgáltatás beindulásával kap szerepet a kockázati tőke, amely a cég gyors növekedését támogatja úgy, hogy részesedést szerez a vállalkozásban feltőkésítve azt. Berecz József, a DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy egy kockázati tőke társaság olyan vállalkozások iránt érdeklődik, amelyik innovatív, látnia kell egy "jó sztorit" és egy "jó csapatot", azaz egy üzletet, ami a növekedést ígéri és olyan embereket, akik képesek azt megvalósítani.

Andreas Reinthaler szerint definíció szerint a kockázati tőkést csak az érdekli, hogy hogyan tud kiszállni az üzletből, átlagosan 5 éven belül. A jó csapat fontosságát ő is kiemelte: "nem lovakra, hanem zsokékra tesznek" - mondta. Ez idő alatt azonban rugalmas és a vállalkozás érdekét száz százalékig szolgáló üzlettársat kap a vállalkozás, amely széleskörű tapasztalatokat is ad a cégnek.

Nem csak a pénz számít

A kockázati tőkét nyújtó szervezet alapos vizsgálat után ad csak forrásokat, ennek azonban sok másodlagos előnye van. A tőketársaság szerepvállalása friss lendületet, tapasztalatot ad a vállalkozásnak. Berecz József szerint önmagában már az is növeli a cég hatékonyságát, hogy az átvilágítása során kiderül sok kis hiba, valamint, hogy az alapos tervezés tudatosabbá teszi a vállalkozást.

Nemescsói András előnynek nevezte, hogy a kockázati tőke olcsó finanszírozási forma, "mivel a társasághoz úgy érkezik forrás, hogy azt nem terheli kamatteher, illetve visszafizetési kötelezettség". Ugyanakkor a tulajdonosi szerkezet felhígul, hiszen a friss tőke a részesedés fejében kerül a társaságba.

Hátrányok

A kockázati tőkebevonás viszonylagos hátránya tehát, hogy ezáltal korlátozódik a vállalkozás eredeti tulajdonosainak mozgástere. Ez gyakran párosul különleges jogok kikötéséhez is, melyek a kockázati tőkések kérnek, a szerepvállalás fejében.

Dobó Mátyás, a Peer Applications ügyvezetője szerint a kockázati tőke hátránya, hogy lassú és bürokratikus, valamint, mivel a növekedésben érdekelt, már meglévő cégekbe száll be, nem tud segíteni az induló vállalkozásnál. Berecz József szerint 12 hét az ideális átfutási ideje egy szerződés megkötésének, de ez a gyakorlatban sok helyen csúszhat, ezért jóval több is lehet.

Út a szerződéskötésig

-üzleti terv benyújtása
-előzetes elemzés
-személyes találkozó
-belső értékelés
-"term sheet" - nem kötelező ajánlat
-"due diligence" - részletes átvilágítás
-árazás
-szerződés

Berecz József szerint gyakran találkoznak azzal a hibával, hogy nem elég alapos és átgondolta az üzleti terv, ezért annak pontosítása már sok időt elvehet. A tapasztalatlan vállalkozók ezért növelik a projekt gyorsaságát és a siker esélyét, ha tanácsadó céggel együtt készítik el az üzleti tervet.

A vállalkozásokat elijesztheti a kockázati tőkések elvárása, azok ugyanis komoly hozamot várnak el. Berecz József szerint 30-40 százalék éves hozam az átlagos elvárás, azaz valóban csak olyan vállalkozások finanszírozására alkalmas, amelyek növekedésben gondolkodnak. "Nem áthidaló hitel" - jellemezte Berecz a kockázati tőkét. Ennek magyarázata, hogy a finanszírozott cégek körülbelül harmada termel csak igazán jól.

Nemescsói András szerint jelenleg nem a kockázati tőke mennyisége miatt kevés ennek a finanszírozási formának az aránya Magyarországon. Hazai és külföldi tulajdonú társaságok is jelentek meg az országban befektetéseket keresve, azonban viszonylag alacsony a "megfelelő növekedési potenciállal rendelkező céltársaságok száma".

Visszaeső hitelezés

A 2008 őszén kitört pénzügyi válság után a korábbi hitelbőségre már aligha lehet számítani, a bankok nagy valószínűséggel jóval konzervatívabb hitelezési gyakorlatot fognak felvállalni. Ez irányba mutat, hogy a világ pénzügyi nagyhatalma, az Egyesült Államok szigorúbb gazdálkodásra kényszeríti az eddig szabadpórázra engedett bankokat: Obama pénzügyi reformja után a saját számlás (és a kockázatos befektetések nagy részét tartalmazó) ügyleteit nem moshatják egybe a betéteseik pénzével.

Andreas Reinthaler szerint a vállalatoknak pénzre lesz szükségük ezután is, de a banki hitelezés alacsonyabb fokú lesz. "A pénz a cégnek olyan, mint a vér a testnek" - mondta az [origo]-nak Reinthaler.

Magyarországon a vállalatokat 80 százalékban banki hitelekből finanszírozzák, s ez jóval magasabb a fejlett gazdaságokban tapasztaltnál (Egyesült Államok: 20 százalék, eurózóna: 53 százalék). Andreas Reinthaler szerint Magyarországon is nőni fog a nem banki finanszírozás aránya, sőt, mint mondta "öt év alatt jó lenne elérni az eurózóna átlagát". A magán- és kockázati tőke GDP-hez viszonyított részvétele a gazdaságban pedig kevesebb, mint tizede Magyarországon az európai átlaghoz képest. A hitelezés szerepe azonban csak a tőkefinanszírozás százalékában magas, mivel a magyar vállalkozások 75 százaléka nem is bankok által szerez forrásokat.