Pénteken nem sokkal dél után folytatódott az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója, amelynek az a célja, hogy a tagországok megállapodásra jussanak az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről. A találkozó előtt úgy tűnt, hogy kevés az esély a megegyezésre.
A csütörtöki kudarcközeli állapot után pénteken újabb tervezettel vágtak bele egymás facsarásának a politikusok. A Herman Van Rompuy EU-elnök által beterjesztett új javaslat átcsoportosított összegeket az uniós költségvetés kalapjai között, s ez Magyarország számára kedvező fordulatot jelent.
A tanácskozást éjfél után függesztette fel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Ezt követően nem sokkal már kiszivárgott, hogy a csütörtöki nap folyamán lefolytatott kétoldalú találkozók eredményeként született újabb javaslat a keretköltségvetés főösszegét lényegében változatlanul hagyta Herman Van Rompuy első javaslatához képest; az uniós kötelezettségvállalások szintjét a tervezet a hétéves pénzügyi periódusra 972 milliárd euróban maximálná.
A rögzített keret mellett úgy csoportosítoták át a fejezeti összegeket, hogy azzal Magyarország jól járhat. A kohéziós, felzárkóztatási célokra 10,6 milliárddal, a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre pedig mintegy 8 milliárd euróval fordítana többet a javaslat, és ezek azok a programok, amelyekből Magyarország nyerhet. Legalábbis ahhoz képest jobb a helyzet, hogy a kohéziós pénzekből az első változat szerint 30 milliárdot lefaragnak. Hogy pontosan mennyit nyer vagy veszít Magyarország, nem tudni, mert az országokra lebontott kereteket még nem határozták meg. A Bruxinfó az eredeti javaslatból azt kalkulálta, hogy 18,3 milliárd euróra csökkenne Magyarország támogatása a jelenlegi ciklus 25,7 milliárdjáról.
A tervezetben (angolul itt érheti el), amelyet a tárgyalások alapjának szán Van Rompuy, pozitív változás az is, hogy a 2008 és 2010 között legalább 1 százalékos gazdasági visszaesést elszenvedő országok esetében - így Magyarország számára is - az egy-egy tagállamnak juttatható forrásokat az adott ország hazai össztermékének 2,4 százaléka helyett 2,59 százalékban maximálná.
A második tervezet kifejezetten említi a közép-magyarországi régiót, amely Budapestet és Pest-megyét jelenti. A régió 1,2 milliárd euróval (340 milliárd forint) több támogatásra számíthat a tervezet alapján.
Az uniós zsargonban következtetés-tervezetnek nevezett dokumentum ezeket a pénzeket a többéves pénzügyi keret (multi-annual financial framework. MFF) más fejezeteiből csípné le. Herman Van Rompuy a versenyképesség és növekedés című fejezetből 13 milliárd eurót venne el, ezen belül 5 milliárdot a határokon átnyúló infrastrukturális, energetikai és infokommunikációs fejlesztéseket tartalmazó úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszköztől (Connecting Europe Facility, CEF) vonna el. 5 milliárd euróval mérsékelné a javaslat az unió külpolitikai és fejlesztési támogatási forrásait tartalmazó fejezetet, és 1,6 milliárdot venne el a bel-és igazságügyi együttműködést tartalmazó biztonság és állampolgárság című fejezetből.
A tervezet egyelőre a britek számára jelenti a legnagyobb vereséget, ugyanis egyik követelésüket sem teljesíti, sem a hétéves keretköltségvetés főösszegét, sem az adminisztrációs célokra, a bürokrácia fenntartására fordított fejezetet nem csökkenti.