Elzárják az iráni olajcsapokat? Nem számít!

Az Irán elleni szankciók bevezetése óta a legalacsonyabb szintre süllyedhet az iráni kőolajexport márciusban. Úgy tűnik, kezdenek beérni az országgal szembeni intézkedések. Az iráni parlament nem tudott egy egész évre vonatkozó költségvetést elfogadni, mivel az olajbevételek előrejelzése terén egyre több a bizonytalanság. A márciusi exportvisszaesés hátterében egyrészt szezonális hatások állnak, de szerepet játszik az is, hogy a szankciók miatt egyre nehezebben tudja megoldani Irán a kőolajszállításokat. Úgy tűnik, hogy Iránnak nagyobb szüksége van a bevételekre, mint a világnak az iráni olajra, ezért a nukleáris politikai kérdésekben barátságosabbá válhat a hangnem. Ráadásul ha arról lenne szó, az OPEC tagországok simán pótolni tudják a kieső iráni olajkínálatot.

Akár egynegyedével is visszaeshet az irániak kőolajexportja márciusban szakértők becslése szerint azután, hogy decemberben az ország elleni szankciók tavaly júliusi bevezetése óta rekord magas szintre emelkedett az iráni olajexport. Ezt követően a február megint kiemelkedően erős volt, bár a hónap elején még arra figyelmeztettek elemzők, hogy a rekord magas decemberi export után az idei év elején visszaesés jöhet, mivel az Egyesült Államok újabb szankciókat léptetett életbe. Az iráni költségvetéssel azonban így is gondok vannak, ezért úgy tűnik, Irán jobban függ az olajbevételektől, mint ahogy a világ függ az iráni olajtól.

Rekord magas december

Bő egy hónapja még arról számoltunk be, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok szankcióinak bevezetése óta rekord magas napi 1,4 millió hordós szintre ugrott decemberben az iráni kőolajexport. Ennek hátterében a kínai import megugrása és a tankerhajós szállítások felfutása állt. Azonban felhívtuk arra is a figyelmet, hogy az újabb szankciók miatt vélhetően csak "pünkösdi királyságról" lehet szó és az idei év első hónapjaiban visszaeshet napi 1,1-1,3 milliós szintre a közel-keleti ország exportja.

Januárban valóban látható volt némi visszaesés, de a februári hónap megint növekvő exportról árulkodik a napokban megjelent szakértői becslések szerint. Míg az idei év első hónapjában 1,1 millió hordóra csökkent a kivitel, februárban megint emelkedés volt tapasztalható, bár márciusban akár jelentős visszaesés is következhet.

Rekord alacsony március következhet

A Reuters által idézett iparági szakértő arról számolt be, hogy márciusban a napi export 810 ezer hordó körül alakult eddig, ami jelentős visszaesés a februári napi 1,28 millióhoz képest. A visszaesés hátterében az áll, hogy Indiában a finomítók csökkentették felhasználásukat, mivel a szankciók miatt egyre nehezebben találnak biztosítót, aki az iráni kőolaj szállításokat fedezné.

A visszaesésben szerepet játszik az is, hogy több ázsiai finomító (például Dél-Koreában) is bezárt a szezonális karbantartási munkálatok miatt. Általában a márciusi hónapban hajtják végre ezeket a munkálatokat a finomítóknál, mivel az északi félgömbön a tél ilyenkor már a vége felé közeledik, a nyári "légkondicionálós időszak" pedig még nem kezdődik el, ezért a fűtőanyag fogyasztás jelentősen visszaesik. Ebben az "üresjáratos" időszakokban az ázsiai országok visszafogják a keresletüket, hogy ezzel is bizonyítsák, hogy ők mindent megtesznek a nyugati szankciók betartása érdekében.

Mint ismert, a nyugati államok szankciói miatt európai államok (kivéve Törökországot) nem vásárolnak iráni olajat, ezért nagymértékben ki van téve az ország exportja az ázsiai felhasználóknak. Azonban nem csak az EU tagországok vásárolnak kevesebb iráni olajat tavaly nyár óta, hanem szinte az összes kereskedelmi partnere visszafogta az iráni olaj iránti keresletét a szankciók életbe lépése óta.

Az ázsiai országok közül várhatóan csak a kínaiak importja fog növekedni márciusban, azonban még így is a decemberi szintek alatt maradhat. A kelet-ázsiai ország iráni kőolaj kereslete tavaly összességében 21 százalékkal esett vissza (elsősorban a szállítási késedelmek miatt). Az irániaknak folyamatosan problémáik vannak a tankerhajós szállításokkal, mert a biztosítók nem nagyon hajlandóak szembe menni a szankciókkal és nem nyújtanak megfelelő biztosításokat.

Bajban az iráni költségvetés

Az európai és amerikai szankciók, melyek az iráni nukleáris program megfékezése céljából léptek életbe 2012 július 1-jén, tavaly nagyjából az iráni olajexport lefeleződéséhez vezettek. Ez jelentős nyomást helyez az iráni költségvetésre, mivel a kormány bevételeinek 70 százaléka a kőolajexportból származik.

Míg Irán kitart amellett, hogy a nukleáris programja békés szándékú, az amerikai és európai felek tartanak attól, hogy nukleáris fegyver-kísérletek zajlanak a háttérben, ezért gazdaságilag próbálnak nyomást gyakorolni.

A nyomás egyre súlyosabb a költségvetésen, ami a múlt hétvégén odáig vezetett, hogy nem volt képes a parlament egy egész évre vonatkozó költségvetést tető alá hozni. Zsinórban ez volt már a harmadik év amikor nem tudják határidőre megalkotni a március 21-én kezdődő naptári évre vonatkozó költségvetést az irániak. Emiatt kénytelenek voltak egy 3 hónapos ideiglenes megoldást kitalálni. Jelen esetben ez azt jelzi, hogy a szankciók miatt annyira bizonytalanok az ország bevételei, hogy nem képesek 90 napnál hosszabb távra előrejelezni. Még novemberi hírek szerint az iráni kormány napi 1 millió hordós exporttal számol a tervezet elkészítésekor.

A többi OPEC ország lazán képes pótolni Irán kiesését

Bár Irán jelentős kitermeléssel és a világ negyedik legnagyobb bizonyított kőolajtartalékával rendelkezik, úgy tűnik a világ képes lenne pótolni a kieső olajkínálatot. Az egyéb OPEC országok (például Irak), vagy az Egyesült Államok kitermelésének növekedése (a palagáz és palaolaj kitermelésének felfutásával) ellensúlyozni tudná egy még az eddigieknél is jelentősebb iráni kínálati sokk hatását is.

Az OPEC legnagyobb olajtermelő országai tárgyalásokat folytatnak Indiával arról, hogy extra olajat szállítanának az országnak enyhítendő az iráni olaj kiesését. A Bloomberg arról számolt be, hogy az ügyhöz közel álló források szerint az indiai finomítók miközben arra várnak, hogy az ország olajminisztériuma mikor rendeli el az iráni olaj bojkottját, tárgyalni kezdek többek között Szaúd-Arábiával, Irakkal és Kuvaittal. Az április 1-jén kezdőd egyéves időszakra vonatkozó szállítási feltételekről folynak az egyeztetések.

A nyugati szankciók miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik Iránra, ezért energiaipari elemzők szerint az ország nukleáris programjával kapcsolatos kérdések terén egyre inkább békülékeny lesz az irániak hangneme. Mai árakon számítva az indiai kereslet kiesése csak önmagában éves szinten 11,5 milliárd dollárral rövidítheti meg az irániakat és akkor még a többi ország bojkottjáról nem is beszéltünk. A 2011-es szintekhez képest nagyjából felére csökkent az iráni kőolajexport (és ezzel párhuzamosan a kőolaj kitermelés is jelentősen visszaesett), ami kifejezetten negatívan érinti azt az országot, ahol a kőolajexportból származik a kormány bevételeinek 70 százaléka.

Az olaj ára érzékenyen reagál

Bár a kieső olajkínálatot várhatóan gyorsan tudnák pótolni egyéb kőolajtermelő országok, az olaj ára ettől függetenül hevese reagálhat a kínálati sokkhatásra. Tavaly nyáron a szankciók hírére jelentős árfolyamemelkedés bontakozott ki a brent típusú kőolaj piacán, és azóta is megfigyelhető, hogy az iráni események hatással vannak az olajárra. Augusztus óta nem csökkent tovább jelentősen az iráni kitermelés (lásd a fenti ábrán), és az olaj ára is megtalált egy egyensúlyi ártartományt a 105-120 dollár közötti sávban.

A közvetlen kínálati hatásokon kívül azonban leginkább a Hormuzi szoros lezárása lenne kedvezőtlen hatással a kőolaj piacán, mivel ez egy jelentős szállítási csomópont. Többek között az iraki kőoljaexport nagy része, illetve a világ oljaszállításainak 15-16 százaléka is keresztülhalad a szoroson. Az irániak kezében tehát van egy aduász, amivel erősíteni tudják tárgyalási helyzetüket, azonban az is egyre világosabban látszik, hogy az ország számára az export kiesése jelentős belpolitikai feszültségek forrása.

A brent típusú kőolaj világpiaci ára

Egyrészről tehát úgy tűnik, hogy Iránnak nagyobb szüksége van az olajbevételekre, mint amekkora szüksége a világnak jelenleg van az iráni kőolajra. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha a nukleáris kísérletekkel kapcsolatos egyeztetések terén a közel-keleti ország békülékenyebb és kompromisszumképesebb tónusra váltana. Azonban az sem mellékes, hogy a Hormuzi-szoros lezárásank fenyegetésével egy jelentős "fegyver" van az irániak kezében.