Kinek fáj majd Magyarországon a gazdasági háború?

Ha a nyugati hatalmak és Oroszország közti konfliktusban egyik fél sem hajlandó engedni, akkor Martonyi János magyar külügyminiszter szerint hosszú gazdasági háborúra kell számítani, amelyben Magyarország súlyos hatásokra számítana
2348089 Russia, Novo-Ogarevo. 01/14/2014 January 14, 2014. Russian President Vladimir Putin, right, meets with the Prime Minister of Hungary Viktor Orban at Novo-Ogaryovo residence. Sergey Guneev/RIA Novosti
Vágólapra másolva!
Úgy néz ki, gazdasági háborúvá fajul az Ukrajna körüli nemzetközi konfliktus. A nyugati hatalmak szankciókkal válaszolnak az Ukrajna elleni orosz lépésekre. Mit érez meg ebből Magyarország?
Vágólapra másolva!

Ha a nyugati hatalmak és Oroszország közti konfliktusban egyik fél sem hajlandó engedni, akkor Martonyi János magyar külügyminiszter szerint „hosszú gazdasági háborúra” kell számítani, amelyben Magyarország súlyos hatásokra számítana. Az USA és az EU már tett gazdasági válaszlépéseket, és Martonyi szerint mindenhol készülnek a számítások, hogy az egyes tagállamokat miként érintené a konfliktus.

Megint az energia

Magyarországot és főként a keleti EU-tagállamokat az energiaellátás miatt hozná kellemetlen helyezetbe a konfliktus Martonyi szerint. Magyarország erősen függ az orosz kőolajtól és földgáztól. Ha egyszer csak elzárnák a vezetékeket, vagy az ukrán szélsőjobb beváltaná fenyegetését, és felrobbantaná a vezetéket, akkor a magyar benzinkutakra és gázkazánokba két helyről juthatna fűtőanyag: más külkereskedelmi partnertől vagy a tartalékból. Abban a helyzetben, amikor az orosz gáz teljesen elzárul, mindenki rámozdul az alternatív forrásokra, így kétséges, illetve országok közti megegyezéstől függ, hogy nyugatról mennyi gázt tudna vásárolni Magyarország.

A tartalékokkal viszont egy ideig ki lehetne húzni. Az MVM azt közölte március elején, hogy akár egy negyedévre elég, 1400 millió köbméter gáz van a magyar tározókban. Ezekből 20 millió köbméter nyerhető ki naponta, így 70 napra lehet elég a tartalék. Bártfai Béla, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója a Gazdasági Rádiónak ettől eltérő tartalékról beszélt március elején. Földgázból 651 millió köbméter van biztonsági készletként a szőregi gáztározóban – vagyis maximális kitermelés mellett 32-33 napra lehet elég. Ezt persze a gázfelhasználás átírhatja, főleg, hogy a most épp a nyári hónapok előtt állunk, amikor a szokásosnál jóval kisebb a gázfogyasztás. Bártfai beszélt arról is, hogy a magyar tartalék kőolajből, benzinből és gázolajból 104 napig elég. Az orosz forrás elzárását viszont szinte biztosan az olajár elszállása követné, amely a benzinár durva emelkedését hozná magával.

Körmüket rágó cégek

A magyar külügyminiszter az energiaügyet említette, de el sem kell menni a gáz- és olajvezetékek elzárásáig, hogy a magyar gazdaság már negatív hatásokat érezzen. Oroszországba több mint 700 milliárd forintnyi magyar áru megy, és több mint 1800 milliárd forintnyi áru érkezik onnan (igaz, ennek jó része energiahordozó), vagyis az oroszokkal való kereskedés a kivitel 3-4, a behozatal 8-9 százalékát teszi ki, nagyjából ennyi forog kockán. Vannak azonban olyan magyar cégek, amelyek ezeknél az arányoknál jóval nagyobb mértékben függenek az orosz piactól.

Richter

A Richter 2013-ban 351 milliárd forint bevételt ért el, ebből 100 milliárd Oroszországban (28 százalék), 21 milliárd Ukrajnában (6 százalék) jött össze. Az orosz rubel árfolyama nagyban befolyásolja a bevételt, márpedig év eleje óta a rubel közel 13 százalékkal gyengült. Az Origo megkeresésére a Richter azt közölte, ha ilyen mértékű maradna a rubel gyengülése, akkor az oroszországi bevétel 66 millió euróval (több mint 20 milliárd forint) lenne kevesebb. Egy százalékos rubelgyengülés pedig körülbelül 550 millió forinttal rontja a cég profitját. A társaság tavalyi évről szóló jelentésében az is áll, hogy Oroszországban a gyártás és a raktárak bővítését tervezik, ez azonban a cég szerint nem nagy mértékű beruházás, és a jelenlegi konfliktus egyelőre nem érinti a beruházás megvalósítását.

Egis

Hasonló cipőben jár a másik nagy, magyarországi gyógyszergyár, az Egis is. „Ha egy év alatt 1 százalékot gyengül a rubel a forinthoz képest, akkor az Egis eredménye 200-250 millió forinttal csökken” – mondta Poroszlai Csaba, a gyógyszercég gazdasági igazgatója. Márpedig a rubel éppen egy éve volt a csúcson, és azóta 20 százalékot esett. A társaság köt fedezeti ügyleteket, ám ezekkel csak a rövidtávú devizaingadozásokat tudja kivédeni, a tartós rubel gyengülés ellen szinte tehetetlen. Nincs oroszországi gyára, Magyarországon pedig forintban van a költségeinek döntő része. Az Egisnek egyébként már második éve nem Magyarország, hanem Oroszország a legnagyobb piaca, összes bevételének 26 százaléka származik onnan, 4 százaléka pedig Ukrajnából jön. „Egyelőre mindkét piac jól működik, még az ukrán is” – mondja a gazdasági igazgató, aki szerint lehetetlen kivédeni egy olyan vis major esetet, mint például a háborús konfliktus vagy az uniós szankciók. Ha az EU megtiltaná a gyógyszerexportot Oroszországba, akkor az Egis azt üzletileg nagyon megszenvedné, de szerencséjére általában nem jellemző, hogy a kereskedelmi szankciók pont egy olyan termékkört érintenének, mint a gyógyszer.

OTP

Az OTP Banknak Oroszországban és Ukrajnában is van leánybankja. A bank közölte, hogy a makrogazdasági környezet önmagában negatívan befolyásolja ezek teljesítményét. Az orosz leány eredménye a gyengülő rubel miatt forintban kisebb lehet. Viszont az ügyfelek fizetőképességét a rubel értékvesztése nem befolyásolja, mert az Oroszországban kiadott hitelek gyakorlatilag 100 százalékban rubelben vannak (vagyis nem devizahitelek). Az orosz jegybank a válság miatti durva tőkekivonásra kamatemeléssel reagált, ami drágította a forrásszerzést, vagyis a bank is csak magasabb kamatokkal tud betéteket gyűjteni. Ha Ukrajnában nem gyengül túlságosan a Hrivnya, akkor a leánybank profitot termelhet. Oroszországban javuló kockázati költségekre számítanak, amely többirányú építkezést tesz lehetővé. Erősítenének az online banki szolgáltatásban, a kkv-hitelezésben és hitelekből is többet adnának ki. Azonban az orosz konfliktus eldurvulása alaposan felülírhatja ezt a forgatókönyvet.

Hogy jutottunk idáig?

Azt persze most senki sem láthatja, hogy meddig fajulhat el a gazdasági háborúskodás. Az Európai Unió három lépcsős szankciórendszert állított fel az orosz krími agresszió megbüntetésére. Egyelőre a három lépcsőből csak kettőt aktivizáltak, és még ezeket se használták ki teljesen.

Az első lépcső különböző államközi tárgyalások felfüggesztését jelentette, a második 21 orosz és krími vezető utazási tilalmát, illetve a nyugati számlákon elhelyezett vagyonuk zárolását. A második lépcső jócskán bővíthető, mivel az első lista nem tartalmazott orosz vezetőket, így Putyint sem. Az oroszok azonban már emiatt is csörgetik a kardjukat. Szergej Lavrov elfogadhatatlannak nevezte ezeket a szankciókat, és pontosan körül nem határolt következményekkel fenyegetette meg a nyugatiakat. Orosz képviselők nem vették ennyire komolyan, és elfogadtak egy határozatot, amelyben arra kérték Barack Obamát, hogy őket is vegye fel a listára.

A múlt héten a Bloomberg négy forrástól is azt hallotta, hogy Oroszország keményebb, „iráni típusú” szankciókra készül fel, ami azt jelzi, hogy eszük ágában sincs meghajolni az európai és amerikai büntetések előtt. Nem véletlenül nevezték a források iráninak a gazdasági fegyvereket, mert az Irán ellen bevetett korlátozások bizonyították, hogy ezek puszító erejűek tudnak lenni – ha teljes súllyal bevetik őket. Úgy tűnik, ha Oroszország nem vonul ki a Krím félszigetről, és a Nyugat pedig nem akarja újra eljátszani az 1930-as éveket, akkor előbb-utóbb a harmadik lépcsőre lép.

A harmadik szakaszba tartozó gazdasági arzenálban olyan fegyverek vannak, mint például egy-egy termék exportjának vagy épp importjának tilalma, pénzügyi szolgáltatások felfüggesztése, repülési tilalom, befektetési tilalom, tőkemozgás korlátozása vagy vámkedvezmények visszavonása.

A harmadik lépcső háborúskodása elkezdődhet egy szűkebben mért szankciókörrel is, például hogy megtiltják az orosz sózott hal importját. Ez a halkereskedő orosz cégnek igencsak fájna, mert az európai piac fontos neki, az európaiak közül viszont csak kevesen könnyeznék meg a lépést. Oroszország azonban válaszlépésre szánhatja el magát, mondjuk a francia kéksajt bevitelének megtiltásával.

A két fél ennél valószínűleg okosabban méri majd fel a gyenge pontokat, de minél tovább mennek el a korlátozásokkal, annál nagyobb eséllyel visznek be az ellenfélnek fájó találatot – és annál nagyobb eséllyel jut el egyre több és több állampolgárhoz a háborúskodás.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!