Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az amerikai energetikai minisztérium szerdán jelentette be, hogy kísérleti jelleggel - 1990 óta először - újra piacra dob 5 millió hordó nyersolajat a stratégiai tartalékából. A minisztérium ugyan azt állította, hogy a tesztértékesítésre már hónapok óta készülnek, ám a Reutersnek nyilatkozó olajkereskedők szerint nem lehet véletlen, hogy a rohamosan bővülő amerikai energiatartalékokból 24 év után pont most adnak el.
Az amerikai tesztértékesítést pénteken le is zárják, és az 5 millió hordó sem egy olyan mennyiség, amely felforgatná a piacot. Arra viszont elég volt, hogy az olaj árát többhavi mélypontra, 97 dollár körüli szintre küldje. „Ez egy üzenet lehetett Obamától: oroszok, ha akarjuk, megmozgathatjuk az olajárat” – mondta a New York-i Energy Management Institute egyik vezetője.
Az értékesítés időzítése meglehetősen beleillik az Ukrajna fölött zajló nemzetközi incidens menetébe. A Krímben most vasárnap tartanak népszavazást arról, hogy az autonóm tartomány Oroszországhoz akar-e csatlakozni vagy sem. A népszavazás jogszerűségét a kijevi átmeneti kormány és a nyugati hatalmak sem ismerik el, már csak azért sem, mert a félszigetet közben több ezer orosz katona szállta meg.
Barack Obama amerikai elnök és Arszenyij Jacenyuk ideiglenes ukrán miniszterelnök szerdán találkozott a Fehér Házban, és közösen figyelmeztették Oroszországot és a krími parlamentet, hogy töröljék, vagy legalább halasszák el a vasárnapra kitűzött szavazást. Ha mégis megtartanák, azt az USA nem fogadná el törvényes döntésnek.
Egy olyan konfliktusban, ahol mindkét félnek van atombombája, nem marad más, mint az elrettentés vagy a gazdasági eszközök. A második világháborútól az 1980-as évek végéig tartó hidegháborúban az előbbi volt inkább a jellemző, a Szovjetunió nem utolsó sorban a fegyverkezési verseny elvesztése miatt omlott össze.
Akkoriban a kapitalista és a kommunista tábor gazdasági értelemben élesen elkülönült, ezért a gazdasági szankciók hatása visszafogottabb volt. Az ukrán válság idejére azonban Oroszország integrálódott a világgazdaságba, ezért a gazdasági fegyverek hatékonysága is nőtt.
Oroszország külkereskedelmének jelentős részét adják az energiahordozók, ezért a tartósan alacsony olajár súlyosan érintené az orosz gazdaságot. Az amerikai olajértékesítés és a két dolláros árcsökkenés felfogható figyelmeztető lövésnek. Nemcsak azt az üzenetet hordozza magában, hogy az USA befolyásolni tudja az olajárat, de emlékezteti Oroszországot arra is, hogy az Egyesült Államok képes függetleníteni magát az orosz energiától. A Reuters szerint az amerikai olajtartalék akkora, hogy az ország 80 napig képes lenne import nélkül is kihúzni vele.
Annak, hogy az olajfegyvert épp az Egyesült Államok sütötte el először, és nem az oroszok, harmadik jelentése is van. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is gazdasági szankciókkal fenyegeti Oroszországot, amelyek enyhébb formáit már bevetették, és súlyosabbakat helyeztek kilátásba. Az EU háromlépcsős szankciórendszert állított fel, amelyből az első már megvalósult (például leállították a vízumtárgyalásokat). Angela Merkel német kancellár pedig bejelentette, hogy a jövő héte elején fognak tárgyalni a második szakaszról. A G7 klub nem hajlandó G8-cá alakulni, az OECD pedig csütörtökön jelentette be, hogy felfüggeszti Oroszország csatlakozási tárgyalásait.
Martonyi János magyar külügyminiszter szerint elég nagy a valószínűsége, hogy a szankciók második szakasza is elindul, tehát utazási korlátozásokat léptetnek életbe, és befagyasztják bizonyos személyek vagyonát, például zárolják az európai bankszámláit. Ha erre sem vonulnak ki az oroszok a Krím félszigetről, akkor jön a harmadik szakasz, a gazdasági és kereskedelmi szankciók. A nyugati szankciókra Oroszország először úgy reagált, hogy emelte a tétet. Egy jelentős súllyal rendelkező orosz tanácsadó, Szergej Glazjev azt mondta, ha jönnek a szankciók, Oroszország is kiveti azokat, például nem fizeti vissza a nyugati bankoktól felvett hiteleket. Az amerikai olajértékesítés viszont arra világít rá, hogy a Nyugat nem fél az orosz szankcióktól. Martonyi úgy fogalmazott, hogy Oroszország nem nyerheti meg a gazdasági háborút.
Magyarország a visegrádi országokkal együtt készül arra a helyzetre, ha kereskedelmi szankciók is életbe lépnének. Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország közösen fordult az Egyesült Államokhoz, és arra kérték Barack Obamát, hogy oldja fel az amerikai energiahordozók kivitelének tilalmát. Erre szükség lenne egy olyan helyzetben, ha a konfliktus elmérgesedése esetén Oroszország leállítaná az Európába tartó gáz- és olajszállításokat. Martonyi a parlament gazdasági bizottságában azt mondta, hogy Magyarországot súlyosan érintené a gazdasági háború.
Az elmérgesedésre pedig – egyelőre úgy tűnik – komoly esély van. A Bloomberg négy, az ügyre rálátó forrásra hivatkozva azt írta, hogy az orosz közigazgatás és a gazdasági elit felkészül arra, hogy Oroszország „iráni típusú” szankciókkal szembesül. Iránra 2010 után szigorú kereskedelmi szankciókat róttak ki a nyugatiak, például leállították az energiakereskedelmet, befagyasztották a pénzügyi tranzakciókat, letiltottak kikötőket az iráni kereskedők elől. Irán szinte teljesen elvesztette a külföldi devizából származó bevételeit, amely hatalmas inflációt gerjesztett az országban, amely végül arra kényszerült, hogy mégis tárgyaljon az atomprogramjáról.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy csak biztonsági felkészülésről van szó, vagy a Putyin-kormányzat a gazdasági háborúra készül fel. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint azonban hosszan elhúzódó konfliktusra nem kell számítani, mert „Oroszország gyorsan pórul jár”.
Oroszország energiában nem fog hiányt szenvedni, és valószínűleg a kenyér sem fog elfogyni a polcokról, de ettől függetlenül hatalmas csapás lehet számára a gazdasági háború – erre utalt Kerry is. Hiába rendelkezik ugyanis közel 500 milliárd dolláros devizatartalékkal az ország, a 2008-as válság bebizonyította, hogy ez gyorsan tud fogyni. Timothy Ash, a Standard Bank elemzőjének kimutatása szerint 2008 nyara és 2009 tavasza között 200 milliárd dollárt égetett el az orosz jegybank.
Ash elemzése szerint ráadásul ha a konfliktus most azonnal véget érne, Oroszország már akkor is súlyos árat fizetne a krími agressziójáért. A tőke ugyanis már most menekül az országból: a moszkvai tőzsde pénteken 5 százalékos mínuszban járt, amit Ash úgy kommentált, hogy a befektetők "a lábukkal szavaznak". A befektetők kétszer meggondolják, hogy egy olyan országba viszik-e a pénzüket, amelyiket bármikor szankciókkal sújthatják. Alexej Kudrin, aki 11 évig volt orosz pénzügyminiszter, azt mondta, a gazdasági háború további 50 milliárd dollár kivonását jelentheti az országból, ami már majdnem annyi, mint amennyi 2013-ban összesen (62 milliárd) kiment. Aki kitart Oroszország mellett, az pedig felkészül egy súlyos helyzetre, például azzal, hogy a hosszabb távú befektetéseit átcsoportosítja rövid távú, gyorsan mozgósítható eszközökbe.
Oroszországot a nagy feltörekvő országok közé sorolja a piac, Brazíliával, Indiával, Kínával és Dél-Afrikával együtt alkotják a BRICS-csoportot (betűszó az angol országnevek kezdőbetűiből). A másik négy csoporttárs növekedése mögött elmarad az orosz bővülés, és a konfliktus miatt elcsúszó beruházások azt vetítik előre, hogy Oroszország hosszú távon is lemaradhat. Jól jelzi ezt, hogy Kudrin szerint, ha újabb 50 milliárd dollár elhagyja az országot, akkor a növekedés 0 százalék körül lesz idén, holott az orosz kormány 2,5 százalékra számít.
