Még mindig sok helyen tartja magát a tévhit (tőlünk keletre biztosan), hogy a fegyverkezés és a háborúk összességében kedvező hatást gyakorolhatnak a gazdaságra, mivel növelik a kapacitások kihasználtságát, és termelésre serkenti a gyengébben muzsikáló gazdaságokat.
Rövid távon ez lehet, hogy igaz, de a Big Picture alábbi ábrájából világosan kiderül, hogy hosszú távon nem igaz ez. Az amerikai gazdaság kibocsátása ugyan megugrott a második világháború és a koreai háború alatt, de a fogyasztás és a beruházások a háború után nem tudtak visszatérni a korábbi trendhez, amikor a kormányzati költekezés jelentette átmeneti hajtóerő is eltűnt.
Ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy a hadiipar azóta alapjaiban megváltozott, akkor különösen károsnak tűnik mindennemű katonai beavatkozás például az amerikai gazdaságra is. A második világháború alatt a fegyvergyártás jelentős részét átalakított civil üzemek végezték, ami rengeteg munkahelyet teremtett, legalább átmenetileg.
Manapság viszont a katonai költekezés jelentős része a civil társadalom számára csak nagyon kevéssé vagy áttételesen hasznos kutatás-fejlesztést takar, ráadásul egyre kevésbé munkaerő-intenzív iparág ez.
Ha tehát valahol azt az érvet halljuk, hogy a háborús készülődés legalább fellendíti a gyengélkedő gazdaságokat, fussunk el.