Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta:
ennél magasabb legutóbb öt éve, 2014 januárjában volt a maginfláció, akkor 3,4 százalékot mértek. A szolgáltatások áremelkedése szintén 2014 januárjában, öt éve volt az idén januári 2,8 százaléknál magasabb, 3,1 százalékos.
Januárban ellentétes hatások érvényesültek az infláció alakulásában, az üzemanyagok ára például lefelé húzta a mutatót, míg a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára jelentősebben emelkedett.
Az előző hónaphoz hasonlóan 2,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárban, míg 0,3 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A Takarékbank elemzői felhívják a figyelmet arra:
noha az árnyomás fokozódására utal, hogy a maginfláció 3,2 százalékra ugrott az előző havi 2,8 százalék után, azonban ennek hátterében döntő mértékben az égetett szeszes italokra érdemben megnövelt népegészségügyi termékadó, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése áll.
A bérköltségek és a kereslet növekedésének hatása továbbra sem érzékelhető széleskörűen, de egyes részterületeken, illetve a termelői árindexekben már megjelent. A forint erősödése, és várható további kismértékű erősödése miatt a tavaly nyár eleji gyengülés inflációt növelő hatása csak átmeneti lehet.
Jelentősen, 20,5 százalékkal nőttek az idényáras élelmiszerek árai, a liszt 8,7, a kenyér 5,8 százalékkal drágult, ezzel szemben a tojás ára 25, a cukor ára 10,3 százalékot csökkent, míg az egyes feldolgozott tejekre vonatkozó áfacsökkentés miatt a tejek ára 8,4 százalékkal lett alacsonyabb.
Így az élelmiszerárak összesen 4,2 százalékkal emelkedtek, 6,9 százalékponttal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal emelkedett.
A tavalyi őszi hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzött az infláció, a tavalyinál alacsonyabb üzemanyagárak miatt februárban 3 százalék alatt maradhat a drágulás üteme, majd a következő hónapokban a Takarékbank szerint ismét e fölé a szint fölé emelkedhet a drágulás üteme.