Tovább nőtt a biotermékek piaca

Zero waste, plastic-free and eco-friendly lifestyle and shopping. Cotton mesh bag, products in glass bottle and jar and fresh fruits.

2023. február 14-17. között zajlott Németországban a BIOFACH, a világ legnagyobb, ökológiai termékeket bemutató nemzetközi vására. A kiállítás négy napja alatt a bioélelmiszerek előállításával foglalkozó cégek és termékeik megismerésén túl nemzetközi szakmai konferencia is zajlott, ahol számos, az ágazat stratégiai kérdéseit megvitató szekciót tartottak, többek között a szakpolitika, a fenntarthatóság, a tudomány és a kereskedelem aktuális kérdéseiről. A BIOFACH egyik visszatérő, kiemelt programja a világ biogazdálkodásáról szóló statisztikai évkönyv bemutatása.

Európa lendületben

A kontinenseket összevetve Afrikában, Ázsiában, Európában és Óceániában nőtt az ökogazdálkodással művelt területek aránya, míg Amerikában csökkent. Globálisan az ellenőrzött ökogazdálkodással művelt mezőgazdasági terület közel fele Óceániában volt (35,9 millió hektár). Európa rendelkezett a második legnagyobb területtel (17,8 millió hektár), míg Latin-Amerika a harmadikkal (9,9 millió hektár).
2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek 1,6 százaléka állt ökológiai művelés alatt.

Sok országban azonban ennél jóval magasabb az arány: Liechtenstein az első (40,2 százalék), ezt követi Szamoa (29,1 százalék) és Ausztria (26,5 százalék). Húsz országban az összes mezőgazdasági terület 10 százaléka vagy annál is több volt ökogazdálkodással művelt (ebből 15 európai ország).

2021-ben Európában 17,8 millió hektár mezőgazdasági területet műveltek az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint (az Európai Unióban 15,6 millió hektárt).

Ez 800.000 hektárral több mint 2020-ban. Az egyes országokat rangsorolva továbbra is Franciaország állt az első helyen (közel 2,8 millió hektárral), amelyet Spanyolország (2,6 millió hektár), Olaszország (2,2 millió hektár) és Németország (1,8 millió hektár) követett. Európában az ökológiai gazdálkodással művelt területek az összes mezőgazdasági terület 3,6 százalékát tették ki, az Európai Unióban ez az arány 9,6 százalék volt.

A terület növekedése mellett a bioélelmiszerek közel 4 százalékos kiskereskedelmi forgalmának növekedése is megfigyelhető Európában, kiemelkedő, 54,5 milliárd eurót érve el. Ezzel az Európai Unió a világ legnagyobb egységes piacát jelentette biotermékek tekintetében (megelőzve az Egyesült Államokat is).

Illusztráció Forrás: Shutterstock

2021-ben az európai fogyasztók fejenként átlagosan 65,7 eurót (közel 25 ezer forint) költöttek bioélelmiszerekre (az Európai Unióban 104,3 euró/fő, közel 40 ezer forint).

Országokra lebontva a svájci fogyasztók költötték a legtöbbet bioélelmiszerekre (átlagosan fejenként 425 eurót, 164 ezer forint), és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése: a teljes élelmiszerpiac 13 százaléka. Az EU tagállamiban az egy főre jutó ökológiai élelmiszerekre fordított fogyasztói kiadások a 2012-2021 közötti évtizedben megduplázódtak.

Európában az ökológiai ágazat fejlődését a pandémia sem törte meg. Bár lassult a piaci növekedés, 2021-ben sem tört meg az ágazat folyamatos bővülése. A Közös Agrárpolitika új ciklusának tervezésekor számos ország folytatta vagy kezdeményezte az ökológiai mezőgazdaságot támogató tevékenységeket, beleértve a növekedést elősegítő új ökogazdálkodási cselekvési terveket és területalapú támogatási felhívásokat (itthon 2025-től várható a következő öko felhívás). A piac fejlesztésére promóciós pályázatok állnak rendelkezésre.

Ökogazdálkodási cselekvési tervek és KAP stratégiai tervek

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – immár hagyományos – saját szervezésű szekciójának középpontjában a kelet-közép-európai országok KAP stratégiai tervei álltak, amelyeket az Európai Bizottság a legutóbbi BIOFACH óta fogadott el. Az ülésen a kelet-közép-európai régió magas szintű szakpolitikai döntéshozói vettek részt, hogy megvilágítsák az ökológiai ágazat fejlődésének lehetőségeit és kihívásait, a verseny mellett az együttműködést is szem előtt tartva.

Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország képviselői arra is kitértek, hogy miként járulnak hozzá országaik az európai Ökogazdálkodási Cselekvési Terv célkitűzéseinek megvalósításához (melyek közül az egyik legfontosabb, hogy az ökológiai gazdálkodással művelt terület aránya 2030-ra elérje a 25 százalékot). Valamennyi tagállam rendelkezik a saját nemzeti KAP stratégiai tervében arra vonatkozó célszámmal, milyen ökoterület részarányt tervez elérni 2027-re. A felsorolt tagállamok közül kiemelkedik Lengyelország, ahol a 2022-es előzetes adatok szerint 21 000 ökogazdálkodó, és 550 000 hektár ökológiai gazdálkodás alatt álló terület található. Az országos cél az 1 millió hektár elérése.

Ukrajna és Szerbia EU-n kívüli országokként mutatták be törekvéseiket. Szerbia elkötelezett az európai integrációs folyamat mellett, és bár jelenleg az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogi keret nem ugyanaz, mint az EU-ban, arra fokozatosan át kíván térni. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy ez a folyamat jelentős változásokat igényel a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén.

Ukrajnában jelentős, közel félmillió hektár szántóterület áll biotermesztés alatt. A megtermelt biotermékek száma növekszik, különös tekintettel a nagyobb hozzáadott értékű termékekre. 2022-ben, a háború ellenére, az ukrán biotermékek exportja 13 százalékkal nőtt.

Magyarországon 2022-ben az Agrárminisztérium elfogadta az ökológiai mezőgazdaság fejlesztésére irányuló nemzeti cselekvési tervet (Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás Fejlesztéséért 2022-2027). Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tízéves kutatói, valamint hazai és nemzetközi ökogazdálkodási tapasztalataival vállalt szerepet a dokumentum előkészítésében, melynek végrehajtása 2023-ban kezdődik meg.

Ez a stratégiai dokumentum 2027-ig 10 százalékos ökológiai területarányt tűzött ki célul.

A dokumentum a területalapú támogatások mellett további intézkedéseket irányoz elő a biogazdálkodási ágazat kiegyensúlyozott fejlődése, mint például az országos öko szaktanácsadási hálózat kialakítása, a biotermékek piaci adatainak gyűjtése, a belföldi promóció és a gyakorlat-orientált kutatás-fejlesztés előmozdítása.

Illusztráció Fotó / 123RF

Az ÖMKi szervezte szekcióban Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a hazai ökológiai gazdálkodást célzó nemzeti cselekvési terv különös figyelmet fordít a támogatási eszközök rendszerszintű összehangolására, a belföldi kereslet és kínálat növekedésére, valamint az oktatás-képzés és a szaktanácsadói-szakértői hálózat fejlesztésére.