(Az alábbiakban véleményünket ismertetjük. A kérdésben - mindenekelőtt a megfelelő tudományos tisztázottság hiánya miatt - eltérő vélemények is megfogalmazhatók.)
Egy ilyen rendkívüli év mindig elgondolkodásra készteti a laikusokat és a szakembereket egyaránt: mi lehet az ok, mi változott meg az időjárásban? Sokak számára egyszerűen "adódik" a válasz: az ok a globális felmelegedés, illetve az általa okozott éghajlatváltozás. Ám a problémák ott kezdődnek, ha meg kell mondanunk, hogyan változott az éghajlat, és mi várható.
2003-ig több éven át nagyon meleg, száraz nyarak voltak, a Balaton és a Velencei-tó vízszintje vészes mélységekbe süllyedt. Szinte elfogadottá vált az a vélemény, hogy hazánk éghajlata a globális felmelegedés hatására sokkal melegebbé, szárazabbá, nem egy vélemény szerint félsivatagossá válik. Tanácsolták az áttérést szárazságtűrő növényfajták termesztésére, vagy a Balaton vízpótlását a Rábából. 2004-től csapadékosra, hűvösebbre fordult az idő, a felázott földekre sokszor rá sem lehet menni, a Balatonon a túl magas vízszint miatt meg kell nyitni a leeresztő zsilipeket.
Az egyik lehetséges magyarázat, hogy hazánk éghajlata (is) egyre szélsőségesebb lesz a globális felmelegedés miatt. Hogy ennek mi lenne a bizonyítéka? Egyelőre csak az, hogy már évek óta szélsőséges. Ez a "bizonyíték" azonban pontosan azon alapulna, mint az elsivatagosodás, azaz csak néhány évnyi megfigyelésen.
Valljuk be: egyelőre nem tudjuk megmondani, hogyan változik hazánk éghajlata. Az éghajlat, éppen meghatározásánál fogva, hosszú távra, az apró, éves-évtizedes ingadozásoktól megtisztítva jellemzi egy térség időjárását. Nem sorolhatunk át egy térséget néhány évente más-más éghajlati övbe. Ezért néhány éves ingadozások nem alkalmasak az éghajlatváltozások bizonyítására, bármennyire is tapasztalható erre törekvés. A tudomány eszközein most sem lehet erőszakot venni.