Az iraki ellenzék rendkívül megosztott: kommunistáktól iszlamistákig, síitáktól szunnitákig, kurdoktól arabokig számtalan egymással is összefonódott érdekcsoport szervezete működik. Ráadásul mindegyik emigrációba szorult, és sok olyan szervezet is van, melynek Irakban alig lenne bázisa, véli Lutfi Tahsin.
Négy, Lutfi szerint legkomolyabban vehető szervezet a közelmúltban megállapodott egymással és az amerikaiakkal, hogy a háború után ideiglenes koalíciós kormányt alakítanak, és egy-két év után szabad választásokat tartanak. A terv szerint Irak föderatív állam lenne, ahol a kurdok komoly autonómiát kapnának. A szövetséget kötött ellenzékiek nem támogatják az amerikai megszállást, de elfogadják a katonai segítséget, mert nem látnak más utat Szaddám Huszein megbuktatására.
A négy szervezetből kettő Kurdisztánt képviseli: a Kurdisztáni Hazafias Unió és a Kurdisztáni Demokrata Párt. Köztük van még a Legfelsőbb Iszlám Forradalmi Tanács, mely síita vezetésű, és központja Iránban van. A negyedik erő a Londonban alakított és a jobboldali iraki arab ellenzéket tömörítő Iraki Kongresszus. Keresik a kapcsolatot a többi ellenzéki erővel, de egyelőre mások nem csatlakoztak. Nagy törés van az említettek és a többiek között, mert míg ezek elfogadják az amerikai katonai beavatkozást, a másik oldal ellenségnek tekinti a nyugatiakat.
A föderatív, demokratikus állam Tahsin szerint a szomszédok rosszallását is kiválthatja. "A Közel-Keleten egyetlen országban sincs igazi demokrácia. A diktatúrákat pedig gyengítené, ha lenne egy működőképes iraki parlamentarizmus." Tahsin szerint Irak összes szomszédja ellenzi, hogy valaha szabad választásokat tartsanak az országban. "Nagy a nyomás Amerikán, hogy egy újabb diktátort ültessenek Bagdadba. Remélem, hogy nem így lesz."
Magyari Péter