Hangzavarral fogadta a Fidesz a Horthy-kritikát
2012. május 29. 13:02
A pünkösd miatt ezen a héten kedden és szerdán ülésezik az Országgyűlés. A keddi nap a második Orbán-kormány megalakulásának második évfordulója, ami meg is látszik a napirend előtti felszólalások bejelentett címein: Lázár János, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője (akinek helyét Rogán Antal V. kerületi polgármester veszi át) "Két év" címmel szólal fel, Jávor Benedek, az LP frakcióvezetője viszont a "Padlógázzal a zsákutcába" címet adta a felszólalásának.
A napirend előtti felszólalások után, az interpellációk közt továbbra is az állami földek bérleti pályázatai, illetve az ellenzék által oligarcháknak nevezett nagyvállalkozók ügyei a legnépszerűbb témák. "Valóban minden rendben van a földpályázatok körül?" - kérdezi például a szocialista Gőgös Zoltán a vidékfejlesztési minisztertől. A jobbikos Németh Zsolt interpellációjának címe pedig: "Baranyában sem védi meg a földet a Fidesz, vagy mindegyiket fideszes képviselők családtagjainak szánják?"
Hasonló lesz a tematika a kérdések sorában is: "Oligarchák mindenütt?" - kérdezi majd a szintén jobbikos Szilágyi György, párttársa, a korábban környezetvédelmi területen dolgozó Kepli Lajos pedig arról érdeklődik, hogy "az oligarchák már a szemétben vannak?" Az LMP-s Szabó Rebeka pedig a Börzsöny északi részén található Csarna-völgyért aggódik, ahol az állami erdészet a környezetvédők tiltakozása ellenére újra akarja indítani az üzleti célú fakitermelést.
A képviselők legfontosabb feladata kedden az lesz, hogy szavazzanak a különféle törvényekhez benyújtott módosító indítványokról. Ezek közül kiemelkedik a tavaly áprilisban elfogadott, és január 1-től hatályba lépett alaptörvény, illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása. Eredetileg mindkettő azt a célt szolgálta, hogy az Európai Unió elvárásainak megfelelően erősítsék a jegybank függetlenségét, de azért az alkotmánymódosításba becsempésztek mást is (a részletekről itt olvashat).
Áprilisban még Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta az MSZP határozati javaslatának tárgysorozatba vételét, amely etikai bizottság létrehozását javasolja "a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái" ellen. A javaslat kiváltó oka az volt, hogy a jobbikos Baráth Zsolt egy napirend utáni felszólalásában felelevenítette az úgynevezett tiszaeszlári vérvádat. Azt állította, hogy az 1882 áprilisában eltűnt Solymosi Eszter ügyében indult per során a bíró biztos volt abban, hogy a (zsidó származású) vádlottak ölték meg Solymosi Esztert, de külső nyomásra kénytelen volt kihirdetni a felmentő ítéletet. (Cikkünkben korábban tévesen az szerepelt, hogy Baráth Zsolt a vitában azt állította, hogy az 1882 áprilisában eltűnt Solymosi Esztert a helyi zsidók ölték meg, csak az igazságszolgáltatás ezt igyekezett elkendőzni. A tévedésért olvasóink és az érintett elnézését kérjük.)
A kormánypártok azonban valószínűleg úgy támogatják a szocialista javaslatot, hogy annak lényegét, a szankciókat is alkalmazó etikai bizottság felállítását, kihúzzák belőle. A fideszes Berényi László módosítója - amelyet a bizottságok és a kormány is támogattak, az előterjesztők viszont nem - csak annyit írna a helyére: a parlament üdvözli, hogy a nemrégiben elfogadott, az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a mentelmi jog már nem terjed ki a közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, illetve a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekményekre.
Berényi indoklása szerint "az idegengyűlölet egyes szélsőséges megnyilvánulásokban tapasztalható mértéke már nem etikai kérdés, hanem bűncselekmény, így akként is kezelendő", illetve a kiemelt bűncselekmények esetén "büntetőeljárás lefolytatására van lehetőség, melynek eredményeképpen az országgyűlési képviselő akár szabadságvesztéssel is sújtható, mely büntetés kiszabása a mandátum elvesztésével is jár". A képviselő tehát úgy látja - és ebben a kormány is támogatja - hogy a parlamentnek nincs dolga a zsidózó képviselőkkel, őket a rendőrségre és az ügyészségre kell bízni.
Szintén szavazni fognak hétfőn az úgynevezett évközi adócsomaghoz benyújtott módosító javaslatokról. A gazdasági bizottság például máris módosítaná a nemrég megszavazott telefonadót, hogy idén még kisebb legyen az egy előfizetés után beszedhető adó maximuma: magánszemélyek esetében idén még 400 forint lenne a plafon (jövőre már 700 forint), míg az üzleti előfizetők esetében idén 1400 forint lenne a maximum (jövőre 2500 forint).
A bizottság egy másik javaslata a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá sorolná az "alkalmi szabadtéri rendezvényeket", vagyis a nyári fesztiválokat. Az indoklás szerint a hazai zenei fesztiválok "nemzetközi jelentőségűek", amelyeknek versenyképességét biztosítani érdemes azzal is, hogy a szálláshelyekhez hasonló, kedvezményes áfakulcsot alkalmaznak a belépőjegyekre. Ha megszavazzák, a módosító 9 százalékponttal mérsékelheti például egy Sziget-jegy árát.
A költségvetési bizottság egyik, az adócsomaghoz benyújtott módosító indítványa vállalkozásra ösztönözné a rokkantakat is: ez előírná, hogy a minimálbér kétszereséig nem kell 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (ezt korábban társadalombiztosítási járuléknak hívták) fizetni azoknak az egyéni vállalkozóknak, vagy bt.- és kft.-tagoknak, akik korábban rokkantnyugdíjasok voltak, illetve idén január 1-jétől úgynevezett rokkantsági ellátásban részesülnek.
Kövér László házelnök már a helyén van, hamarosan kezdődik az ülés, de a képviselőknek csak még mintegy a fele van bent a teremben. A kormányt kedden is Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium és Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára képviseli.
Volner János, a Jobbik képviselője kezdi a napirend előtti felszólalások sorát, ő is mérleget kíván vonni az Orbá-kormány két éve után. Szerinte a Fidesz egyetlen célja az volt, hogy megteremtse a költségvetési egyensúlyt, de a megszorítások miatt beindult egy öngerjesztő folyamat: az adóemelések visszafogják gazdaság teljesítményét, kevesebb adó folyik be, amit a kormány újabb és újabb adóemeléssekkel próbálja ezt kompenzálni. Ennek a pályának az eredménye lett, hogy 1,5 százalékkal visszaesett a gazdaság - mondta Volner, aki példaként említette, hogy az energetikai ágazatban négy erőmű ment csődbe, csökken a magyar termelés aránya a villamosenergia-ellátásban. A képviselő szociológusokra hivatkozva azt mondta: négymillió ember él a létminimum alatt, a 30 év alattiak fele pedig kivándorlást tervez. Egy londoni elemzőre hivatkozva Volner azt állította, 25 százalékkal lehetne mérsékelni az államadósságot, ha újratárgyalnák azt a hitelezőkkel.
"Lássuk tisztán, hogy egy eladósodott országot örökölt ez a kormány!" - reagált Cséfalvay Zoltán, aki szerint nem véletlen, hogy első számú közellenségként az adósságot jelölték meg. A kormány szerinte az elmúlt két évben megtette azokat a lépéseket, amelyek az adósság csökkentéséhez szükségesek, és az Európai Bizottság előrejelzése is azt mutatja, hogy 2010 után megfordult a trend, és idén a GDP 78 százaléka lesz az államadósság, és a devizahitelek végtörlesztésével a lakosság is elkezdett megszabadulni a terheitől.
Két éve sokan nagy reményekkel és várakozásokkal néztek az új kormány működése elé, mások inkább féltek a kétharmad miatt - mondta Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője, aki szerint két éve azt remélték, hogy a kormány végre neki tud állni az egészségügy, a nyugdíjrendszer vagy az oktatás rendbetételének. Ehelyett szerinte csökkentették a hozzáférést az oktatáshoz, elkezdték kifosztani a gyógyszerkasszát, nyugdíjreform helyett pedig csak lenyúlták a magán-nyugdíjpénztári vagyont. A kiszámítható gazdaságpolitikahelyett napi adóötletelés, 30 új adónem jött, amivel recesszióba taszította a gazdaságot, félmillióra növelte a munkanélküliséget. A legnagyobb bűn Jávor szerint az, hogy a 30 év alattiak majdnem fele ki kíván vándorolni. A korrupció elleni fellépésből semmi nem lett, a Fideszhez közeli cégek mindent visznek, illetve nem lett semmi a pártfinanszírozás rendbetételéből - mondta a frakcióvezető.
Nem a zsákutcában, hanem a boxutcában vagyunk - reagált Rétvári Bence, aki szerint új kerekekre és tele tankra van szükség, hogy padlógázzal elindulhassanak végre. Rétvári szerint az új alaptörvény megteremtette a felzárkózás alapjait, látszik, hogy az LMP nem is tudott komoly fogást találni a kormány politikáján, amely nem a legkisebb keresetűektől, hanem a multiktól vette el a szükséges pénzt. Az államtitkár szerint nőtt a foglalkoztatottak száma, az egykulcsos adó 160 milliárd forintot hagyott az emberek zsebében, a társasági adó pedig százezernyi vállalkozásnak kedvezett. Az államtitkár azzal vádolta meg az LMP-t, hogy külföldi támogatók pénzelik, akik nem érdekeltek a kormány rendteremtő politikájában.
A díszpáholyban helyet foglaló Antonio Horvath-Kisst, magyar származású chilei szenátort köszönti Kövér László.
A csíksomlyói búcsút méltatja Vejkey Imre KDNP-s képviselő, aki hosszan részletezi, miről szól a pünkösdi ünnep: a félénk, bezárkózó apostolok megkapták a lélek erejét, így kimehettek a világba, hirdetni az evangéliumot. A képviselő párhuzamot vont azzal, amikor Lengyelországban II. János Pál pápa azt mondta: Ne féljetek!
Már csak két év van hátra a nemzeti oligarchák kormányának idejéből - mondta a szocialista Lukács Zoltán, aki szerint a gazdaság motorjait sikerült beindítani, csak a sebességváltót hagyták hátramenetben. A kudarcba fulladt gazdaságpolitikát leginkább az építőipar szenvedte meg, több mint 40 százalékkal esett vissza a megrendelésállomány, egyedül a Közgép tud növekedni a 300 milliárdos állami megrendelésekből. Helyben is támogatják az oligarchákat, Tatabányán például a közterületi reklámfelületeket adták Simicska Lajos cégének, a futballcsapat felét pedig Mészáros Lőrincnek - mondta a képviselő, aki szerint azért mennek tízezrével csődbe a kis- és közepes vállalkozások, mert mindent a Fidesz-közeli oligarchák visznek. "Önök kuruc gúnyában folytatnak labanc politikát, de ez a két év elég volt, hogy lekopjon önökről" - mondta Lukács.
Az építőipar akkor kezdett erősen növekedni, amikor ezt devizahitelekből finanszírozták - reagált Cséfalvay Zoltán, aki szerint ez nem volt fenntartható. A gazdaságpolitikának kitüntetett része, hogy erős kis- és középvállalkozói réteg jöjjön létre - mondta az államtitkár, aki szerint ezt szolgálja a társasági adó és az adminisztrációs terhek csökkentése. Az állami megrendelésekről Cséfalvaynak csak az jutott eszébe, hogy az újraelosztás folyamatosan csökken Magyarországon, karcsú és hatékony állam a cél.
Ha meg akar ismerkedni igazi oligarchákkal, forduljon hátra! - szólt oda az MSZP-nek Lázár János, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője. Lehet, hogy komoly hiba volt, hogy ahelyett, hogy csődöt jelentettünk volna, átvettük a kormányzást - viccelődött Lázár -, mert ha csődöt jelentettünk volna, akkor vagy a népharag, vagy az igazságszolgáltatás viszi el a szocialistákat. Lázár leginkább arra büszke, hogy megadóztatták a bankokat, amit a szocialisták soha nem mertek megtenni, mert az MSZP születése óta egy strómanpárt. A Közgép emlegetésére Lázár azzal vágott vissza: arra kellene vizsgálóbizottságot felállítani, igaz-e, hogy az uniós beruházások 60 százalékát külföldi cégek nyerik el. Ebben a parlamentben ülnek olyan pártok, amelyeket külföldiek pénzelnek - támadta indulatosan Lázár az ellenzéket -, mi viszont magyar pénzből magyaroknak csinálunk politikát.
Kövér László a szocialistákat figyelmezteti, hogy legyenek csendben, mert olyan bejelentést kell tennie, ami méltóságot követel. A házelnök a szombaton elhunyt Székelyhidi László volt képviselőre emlékezett, a parlament pedig néma felállással tisztelgett az elhunyt előtt.
Kövér megköszönte Lázár János munkáját, és sok sikert kívánt Rogán Antalnak, a Fidesz új frakcióvezetőjének.
A kormánypártok továbbra sem engednek napirendre ellenzéki javaslatokat: 25. alkalommal sem vette napirendre a kormánypárti többség a Jobbik javaslatát a szocialista nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről. A többség emellett leszavazott még két jobbikos indítványt, a kormány javaslatára viszont belement, hogy a keddi ülésen még ne szavazzanak az egészségügyi salátatörvény módosító indítványairól és ne kerüljön sorra a szakképzési törvény zárószavazása se.
Az interpellációk következnek. A szocialista Gőgös Zoltán a vidékfejlesztési minisztert kérdezi arról, hogy valóban minden rendben van-e az állami földbérleti pályázatokkal. A képviselő azt kifogásolja, hogy a pályázati rendszerben túl sok pontot lehet adni az üzleti tervre, így szubjektív módon lehet földet adni valakinek, míg egy állattartótól elveszik a az általa korábban használt legelőt.
Budai Gyula államtitkár szerint a képviselők jobban jártak volna, ha elmennek a Mezőségbe, ahová egy fórumra hívták. Budai szerint az ellenzéki képviselők nem veszik a fáradságot, hogy végigjárják a gazdaságokat és a gazdák szemébe nézzenek. Az államtitkár szerint a gazdáknak semmi bajuk nincs, a problémát a parlamentben generálják.
Államtitkár úr, az a baj, hogy ön összevissza hazudik - mondta Gőgös, aki csütörtökön fél nyolckor Kaskantyún várja az államtitkárt egy gazdálkodónál, akinek a tanyája mellől a földet odaadták egy három faluval arrébb lakó embernek. A képviselő nem fogadta el a választ, de a parlamenti többség igen.
A földbérleti pályázatokat emlegeti a jobbikos Szilágyi György is, aki konkrét példákat sorol arról, hogy közvetett módon külföldi kézbe is kerülhet termőföld. Fejér megyében emellett megtörtént, hogy egy, a Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozó nő 88 hektár haszonbérletét nyerte el Felcsúton. A képviselő azt kérdezte: hogyan érvényesülnek az összeférhetetlenségi szabályok.
Fazekas Sándor miniszter szerint pusztán politikai haszonszezési akció áll a földbérleti ügyek körül keltett hisztéria mögött. A több száz szerződésből 5-10 ügy melegen tartásával próbálják megerősíteni a vidéki támogatottságukat. A külföldi érdekeltség szerinte egy felvidéki magyar lány, aki a 20 hektár földet elnyerő cég tulajdonosához ment férjhez. A minisztériumi dolgozók pedig nincsenek kizárva a pályázati rendszerből, sőt, Fazekas külön büszke rá, hogy a minisztériumban olyanok dolgoznak, akik meg is tudják csinálni, amiről beszélnek.
Szilágyi nem fogadta el a választ, szerinte a minisztériumban dolgozó hölgy családja az egyik legnagyobb birtokos lett Felcsút környékén. A képviselő nem fogadta el a választ, de a parlamenti többség igen.
A tanyán élő idős, szegény nőkért aggódik az LMP-s Ertsey Katalin, aki szerint sokan harmadik világbeli körülmények közt, elszigetelten élnek sokan a tanyákon. A tanyagondnoki szolgálat elvileg jól működik, de ennek támogatása 2008 óta nem nőtt, így nem jutnak el mindenhová. Arra kérte az államtitkárt, hogy ne hagyják magukra ezeket az embereket.
Halász János államtitkár szerint a kormány fontosnak tartja a nyugdíjak reálértékének megőrzését, illetve a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét. Az Halász szerint nem igaz, hogy nem jutnak el mindenhová a tanyagondnokok, sőt, a kormány tanyai fejlesztési programot is hirdetett. 2011-ben 50 milliós keretből támogatták a gondnokokat, idén várhatóan 100 milliós keret lesz fejlesztésre és mobil egészségügyi vizsgálatok szervezésére.
Ertsey szerint ő arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy egy-egy önkormányzat körülbelül egymillió forintot kapott, amiből nem lehet autót beszerezni, a benzinárak miatt pedig tényleg nem jutnak el sok helyre. A képviselő nem fogadta el a választ, de a parlament igen.
A Bolíviában három éve fogva tartott, terrorizmussal vádolt Tóásó Előd sorsáról érdeklődik a fideszes Balla Mihály, aki felidézte, hogy Gulyás Gergely képviselő és a Köztársasági Elnöki Hivatal egyik munkatársa nemrég meglátogatták Tóásót, és próbáltak eljárni a szabadlábra helyezése ügyében. A képviselő azt kérdezte, milyen fejlemények vannak az ügyben.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: a helyi törvények szerint április 16-án szabadlábra kellett volna helyezni Tóásót, de ezt nem tették meg. Jelenleg úgy néz ki, hogy az ügyben eljáró öttagú bírói tanács május 31-én kezdi meg a tárgyalást, de a bolíviai igazságszolgáltatás nem mindig ragaszkodik mereven a szabályokhoz. A magyar Külügy hiába kért információt, csak a bolíviai fél igazát ismételgető ügyészségi papírokat kapott válaszként. A Buenos Aires-i nagykövetség folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket, és ezt teszi az EU La Paz-i missziója is.
A szintén fideszes Gruber Attila - aki Ballával együtt adta be az interpellációt - elfogadta a választ, de azt mondta: fel kell készülni arra a lehetőségre is, hogy a bolíviai események nem jó irányba mennének.
Átvert önkormányzatokról beszélt Göndör István, az MSZP képviselője, aki azt kifogásolta, hogy több kistelepülés hiába pályázott szennyvíztisztítási beruházásokra, a pályázatok beadása után kormányhatározat született arról, hogy a három érintett régióban idén és jövőre nulla forintot szánnak erre a célra. Ha nincs pénz, akkor miért írnak ki egy pályázatot? - kérdetre a képviselő.
Fónagy János államtitkár szerint az elmúlt két évben megduplázták a lehívott uniós pénzeket, hetente 20 milliárd forintot fizetnek ki, de akár heti 50 milliárdra is képes lenne a rendszer. A feszített munkatempó az államtitkár szerint valóban okoz problémákat, de ezért is az előző kormány a felelős.
A képviselő nem fogadta el a választ, de a parlamenti többség igen.
Az oligarchák a hulladékbizniszbe is beszálltak - mondta Kepli Lajos, a Jobbik képviselője, emlékeztetve, hogy a Közgép és a Strabag konzorciuma nyerte el a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítására, összesen több mint 11 milliárd forinttért. 2010-ben ugyanez a konzorcium nyert volna, de akkor még az volt a szabály, hogy vetélytárs nélkül nem lehet nyertest hirdetni. Ezt a szabályt azóta eltörölték, így a Közgép-Strabag elnyerhette a beruházást, miközben eltörölték a szemétszállítási díjra bevezetett moratóriumot is.
Illés Zoltán államtitkár szerint a Mecsek-Dráva program nem most indult el, hanem még az előző ciklusban döntöttek róla. Illés szerint ha már meg kell építeni egy ilyen rendszert, akkor jobb, ha magyar érdekeltség is van benne. Az államtitkár szerint a Közgép átlátható, hiszen a cég nyilatkozott arról, ki a tulajdonos. A megismételt pályázatban ráadásul elhagytak egy sor fölösleges beruházási elemet, így az olcsóbb lett. A szemétdíj-moratóriumot eltörölték ugyan, de továbbra is megmaradt egy maximum, ami főlé nem mehet a díj.
Önök összekeverik a nemzeti érdeket magyar állampolgárok saját üzleti érdekeivel - mondta Kepli Lajos, aki nem fogadta el a választ. A parlamenti többség viszont igennel szavazott.
Zsigó Róbert és Font Sándor beszélgetnek kézen fogva
Mit lehet tenni a határon átnyúló fogyasztói panaszok hatékony megoldása érdekében? - kérdezte a KDNP-s Spaller Endre, akihez sok olyan panasz eljutott, amelyben magyar polgárok külföldi céggel szemben keresnek jogorvoslatot, például internetes vásárlás után. Cséfalvay Zoltán szerint az EU jelenleg is dolgozik az egységes, európai fogyasztói vitarendezés továbbfejlesztésén, viszont már régóta léteznek fogyasztói központok, amelyek segítséget nyújtanak ilyen esetekben.
Készülhetünk-e Szálasi rehabilitációjára? - kérdezte a független (a Demokratikus Koalícióhoz tartozó) Vadai Ágnes. Szerinte Horthy-reneszánsz van, hiszen teret neveznek el róla, szobrot és emléktáblát állítanak neki, amihez kormánypárti polgármesterek is asszisztálnak. A kormánypárti képviselők kiabálása miatt az elnöklő Ujhelyi Istvánnak kellett félbeszakítani a képviselőt, aki Horthy történelmi bűneit sorolta, a fehérterrortól a Don-kanyarba küldött katonákig. Vadai azt kérdezte: a kormány a párizsi békeszerződés szellemében miért nem állták útját a Horthy-kultusznak.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azzal vágott vissza, hogy felolvasta azt a nyilatkozatot, amit az egykori nyilasokkal írattak alá a kommunisták. Szerinte csak egy pártnak, illetve a független képviselők egy csoportjának van elszámolnivalója. Külön utalt Gyurcsány Ferencre, aki egy "kétszeresen konfiskált" villában lakik, amit előbb a nyilasok, majd a kommunisták vettek el a tulajdonosától. A kormánypárti képviselők vastapssal jutalmazták a miniszter válaszát.
Vadai azt mondta: eddig egy inteligens embernek gondolta a minisztert, de kiderült, hogy ezt a párthűség ezt felülírja. Külön kiemelte, hogy a Nemzeti alaptantervbe bevették Nyirő Józsefet, akinek rehabilitációjában a házelnök is szerepet vállalt. A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament azonban - némi kiabálás és elnöki fegyelmezés után - 239 igen szavazattal, 44 nemmel és egy tartózkodással elfogadta.
Az azonnali kérdések következnek. Elsőként a szocialista Tukacs István kérdezné a miniszterelnököt, de ő nincs jelen. A képviselő ezért inkább megvárja Orbán Viktort. Gúr Nándor viszont elfogadta, hogy Navracsics Tibor válaszoljon. A képviselő a legújabb nemzeti konzultáció apropóján azt kifogásolta, hogy nem jöttek létre új munkahelyek, illetve az új munka törvénykönyvével elvették a különböző pótlékokat, 47 ezer forintos közmunkásbérre kényszerítették az embereket.Nemzeti konzultációt kell csinálni, vagy végre munkahelyeket teremteni? - kérdezte Gúr.
Nemzeti konzultáció nélkül is tudtak 2006-ban világrekorder költségvetési hiányt csinálni - élcelődött Navracsics, de szerinte a jelenlegi kabinet fontosnak tartja, hogy kikérjék az emberek véleményét. A beérkezett válaszoknak kell alárendelnünk a saját politikai céljainkat is - mondta Navracsics, aki szerint tudni kell, mi élvezi a társadalom többségének a támogatását.
Önök szétrombolták a bizalmat Magyarország iránt - replikázott Gúr Nándor -, nem gazdasági növekedés van, hanem visszaesés. Munkahelyeket és tisztességes béreket biztosítsanak! - mondta indulatosan a képviselő. Navracsics szerint viszont őt a nemzeti konzultációról kérdezték, ő erre válaszolt. Ugyanakkor felemlegette, hogy a szocialisták már 2006-tól megkezdték a bizalom lerombolását.
A jobbikos Volner János és Pörzse Sándor is úgy döntött, megvárja, amíg Orbán Viktor válaszol személyesen. Farkas Gergely viszont elfogadta válaszadónak Soltész Miklós államtitkárt, akitől azt kérdezte, mit tesznek az ellen, hogy külföldre vándoroljanak a magyar fiatalok. A képviselő szerint a kormány ez ellen nem tett semmit, van ugyan egy kormánybiztos, de ő nem tett le még egy tervezetet sem az asztalra. Az elvándorlást erősíti Farkas szerint többek közt a tandíj, amire nem megoldás a diákhitel, hiszen az eladósítja a fiatalokat.
Soltész Miklós szerint ezt a kérdést a szocialistáknak kellene felteeni, hiszen akkor ugrott meg a 25 év alatti munkanélküliek száma, amit a jelenlegi kormány csak mérsékelni tudott. Dúró Dóra azzal vágott vissza, hogy két év után egyre gyengébb érv a szocialistákra mutogatni, sőt, a kivándorlási kedv az utóbbi időben ugrott meg igazán. Az államtitkár szerint 40 ezer ingyenes hely van a felsőoktatásban, nem igaz, hogy a szegények kiszorulnak a felsőoktatásból.
Az LMP-s Vágó Gábor tűkön ülve várja a miniszterelnököt, de egy hetet még kibír. Hasonlóan döntött Karácsony Gergely, aki folytatná a vitát Orbánnal az oligarchákról. Dorosz Dávid is megvárja a belügyminisztert, nem elégszik meg az államtitkári válasszal.
Az LMP-s Szél Bernadett a béren kívüli juttatások rendszerének szerinte elhibázott átalakításáról kérdezett. A Szép-kártya szerint egyrészt diszkriminatív, másrészt kevé helyen lehet használni. Az Erzsébet-kártya szintén disztkriminatív, azzal bizonyos cégeket akarnak helyzetbe hozni, ami végső soron a munkavállalókat is sújtja majd. A képviselő kifogásola, hogy a kártyarendszer hasznának felhasználása sem átlátható.
Cséfalvay Zoltán szerint a cél az volt, hogy különválasszák a turizmus támogatását (Szép-kártya) és a szociális szempontokat (Erzsébet-utalvány). A kártyákra már 28 milliárd forintot töltöttek, ami plusz keresletként jelenik meg az ágazatban. Az utalványok esetén az államtitkár szerint az állam által nyújtott adókedvezményről van szó, ezért logikus, hogy az állam fellépjen ezen a téren.
Magyarországnak lehetősége van beleszólni a romániai Felsőcsertészen tervezett cianidos aranybánya engedélyezésébe, de nincs vétójoga - mondta a fideszes Bodó Imre kérdésére válaszolva Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Szerinte a magyar kormány egyet tehet a felkészülés érdekében: olyan vésztározót kellene megépíteni a Maros mentén, amelybe a szennyezett vizet ki lehet vezetni. Ennek tervezése megkezdődött, de egy ilyen beruházás sok milliárd forintba kerül.
A Jobbik "otthonmentő segélycsapata" az elmúlt hetekben több olyan családnak is segített, amelyeket a kilakoltatás réme fenyegetett - mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, aki azt kifogásolta, hogy továbbra is folynak a kilakoltatások. Szerinte "már az aljasság kategóriáját" súrolja, hogy jutalmat kínálnak azoknak a családoknak, amelyek nem akadályozzák az árverést és kiürítve adják át a lakásukat. A képviselő hiányolta az eszközkezelő működését, az ócsai lakótelepet és más segítségeket.
Cséfalvay Zoltán szerint a számok azt mutatják, hogy nem vált tömegessé a kilakoltatás, nem olyan súlyos a helyzet, mint azt a jobbikos képviselő vizionálja. A Nemzeti Eszközkezelő megkezdte működését. Arra a felvetésre, hogy a bank dönti el, kinek a lakását adja el az eszközkezelőnek, Cséfalvay azt mondta: ez természetes, hiszen ezek az emberek a banknak tartoznak. Fölösleges bankellenes hangulatot szítani - hűtötte a jobbikos képviselő indulatát az államtitkár.
Meddig akarják még bizonytalanságban tartani az iskolákat és a szülőket? - kérdezte az LMP-s Osztolykán Ágnes, aki szerint jelenleg káosz van, mert senki nem tudja, mi lesz az államosított iskolák, de az önkormányzatoknál hagyott ingatlanok sorsa. A kissé rekedt Hoffmann Rózsa államtitkár szerint nincsenek kaotikus állapotok, folyik a tanítás, minden megy a maga medrében. Az intézményátadásból Hoffmann szerint a gyerekek semmit nem fognak észrevenni, a szükséges jogszabályok kidolgozása jelenleg is folyamatban van.
Osztolykán Ágnes azzal vágott vissza, hogy több településen is társasházzá alakították az iskolaépületet, máshol inkább egyházi kézbe adják az intézményeket, hogy ne kerüljenek az államhoz. Mit jelent az, hogy az állam a fenntartó, az önkormányzat a működtető? - kérdezte a képviselő, aki szerint fideszes társai is hasonló dilemmákkal küzdenek. Az államtitkár szerint viszont el kell olvasni a törvényt, abból kiderül minden.
Hétről hétre leszavazzák a javaslatunkat a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáról - mondta Novák Előd, aki szerint ez oda vezetett, hogy Biszku Béla két évtized után feltűnt egy nyilvános rendezvényen, Kádár János szobrának avatásán. A jobbikos képviselő azt is kifogásolta, hogy a több mint 90 éves Biszku ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt indult eljárás elakadt az Alkotmánybíróságnál.
Navracsics Tibor szerint pikáns, hogy pár perccel korábban a nyilasok, most pedig a kommunistáék miatt támadják a Fideszt. Szerinte a kommunista vezetők nyugdíjait különféle pótlékokkal emelték meg, amiket a jelenlegi törvény és a Jobbik javaslata sem tud kezelni. Navracsics szerint már elkészült a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló javaslat, amely jelenleg a Fidesz döntéshozó fórumai előtt van.
Az automata gyógyszerelési rendszerről kérdezett Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője, aki szerint a csúcstechnológia tehermentesíti ugyan a személyzetet, és kizárja a tévedés lehetőségét, nálunk azonban nem ezer szemet tartalmazó csomagolásokat, hanem hagyományos gyógyszertári csomagolásokat használnak a feltöltéshez, amit egyenként fel kell bontani. Így lett egy jó ötletből pazarlás a képviselő szerint.
Halász János államtitkár szerint a minisztrérium felkérte az egészségügyi kollégium megfelelő tagozatát, hogy tegyen javaslatot a szabályozás módosítására. Az automata gyógyszerelés Halász szerint új lehetőségeket nyit meg, de szükség van még az egységes kórházi gyógyszerlistára, illetve a közbeszerzések felülvizsgálatára.
A Börzsöny északi részén található Csarna-völgyért aggódik az LMP-s Szabó Rebeka. A védett területen ugyanis az erdészet szeretné újra beindítani a fakitermelést. Erre azért van lehetőség, mert a törvény ellenére nem alakítottak ki különböző övezeteket, meghatározva, hogy ott milyen erdőművelést lehet végezni.
Illés Zoltán államtitkár azt mondta: sikerről tud beszámolni, mivel az erdészek és a természetvédők között patthelyzet alakult ki, a miniszter a természetvédelem mellett döntött, csak szálanként, egy-egy fát lehet kivágni a völgyben. Az államtitkár szerint azonban nincs olyan zónarendszer, mint amit a képviselő emleget, de 73 területet kijelöltek, ahol nem lehet hagyományos erdőgazdálkodást végezni.
Hány szakiskolai tanulónak van jelenleg tanulmányi szerződése? - kérdezte az MSZP-s Sós Tamás, aki két különféle adatot talált a kamaránál és a munkaügyi hivatalnál. A képviselő ezt azért kérdezi, mert február után új szerződéseket kellett kötni, a szám pedig azt mutatná, hogy mennyire működik az új rendszer. Cséfalvay szerint valóban jelentős különbség van a két adat között, de ez abból származik, hagy a kamaránál minden szerződést beszámolnak, a munkaügyi hivatalnál csak azokat, amelyekre támogatást is kérnek. A kamara adatai szerint a múlt héten 50 311 szerződés volt hatályban, ami növekedés a tavalyihoz képest.
A magyar folyami hajózásról kérdezett a jobbikos Korondi Miklós, aki kifogásolta, hogy az állam nem kotorja megfelelően a Duna medrét, alacsony vízállásnál nem hajózható a folyó, így az uniós vállalást sem tudjuk teljesíteni. Fónagy János államtitkár szerint 31 helyen van kijelölve kotrási lehetőség, de a feltételek nem mindenütt adottak, mert nincs engedély. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy ezek az akadályok hamarosan elhárulnak.
Véget értek a kérdések, az elnöklő Ujhelyi István szünetet rendelt el. Percről percre közvetítésünk ezzel véget ért, de az Országgyűlés fontos döntéseiről beszámolunk az [origo]-n.