Fogást találtak a kormánypártok az MSZP-n
2012. július 09. 13:04
Kétnapos szavazási nagyüzemmel zárja a politikai szezont a parlament, a csúcspontján elfogadják a jövő évi költségvetés sarokszámait is. A nyár utolsó ülésén emellett megszavazzák azt a törvényt, amelyet a kulturális államtitkár írt önmagának, törvényben rögzítik a diákok röghöz kötését, és bevezetnek két új adónemet is. Részletek ebben a cikkben.
Az Országgyűlés elnöke szerint nagyrészt elvégezték azt a munkát, amit az ország újjáalakítása igényelt. Kövér László erről a köztévé Napirend előtt című műsorában beszélt hétfőn. A házelnök az eddigi törvényhozói munkát és a hamarosan záruló tavaszi ülésszakot értékelve azt mondta: 467 törvény és 267 országgyűlési határozat született, ez minőségi és mennyiségi eredménynek egyaránt tekinthető. Ebből 60 százalék volt törvénymódosítás, a többi pedig új törvény. 2010-ben 150 törvényt fogadtak el, 2011-ben 215 törvény, idén június 25-ig pedig 98 törvény született. Olyan törvények, amelyeket módosítani kell, elenyésző számban fordulnak csak elő - mondta a házelnök. Az államfő által az Országgyűlésnek visszaküldött törvényekről Kövér azt mondta, belefér ennyi, és ennél a jövőben csak kevesebb lesz, hiszen a köztársasági elnök világos normát szabott meg, hogy mire fog figyelni. (MTI)
Az LMP-s Osztolykán Ágnes "Félhomályból a sötétség felé, avagy - mi lesz a felsőoktatással?" címmel beszél napirend előtt. A KDNP-s Pálffy István "Nácizó szocialisták vezetik félre a nyugdíjasokat" címmel bírálja az ellenzéket. A jobbikos Balczó Zoltán felszólalásának címe: "Szuverén ország-e Magyarország?" Mesterházy Attila, az MSZP elnöke arról beszél majd, "Ami Orbán tíz pontjából kimaradt". Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az "Egy indulatos nyilatkozat margójára" címet adta felszólalásának.
Kövér László már elfoglalta a helyét a pulpituson, hamarosan kezdődik az ülés. A teremben körülbelül fél ház van, sok az üres szék.
Ez volt az utolsó év a felsőoktatásban, ami a hallgatóbarát képzés jegyében zajlott - mondta Osztolykán Ágnes, aki szerint a reform a kormány megszorításainak szellemében született, az eredményt pedig populista lózungokkal magyarázták. A megvágott keretszámok a képviselő szerint súlyosan sértik a most érettségiző diákok jogait. A részösztöndíj nem számolható ingyenes képzésnek, hiszen annyiba kerül majd, mint a mai költségtérítéses képzés.
Milyen ország az, ahol a hallgatóknak választaniuk kell, hogy vagy aláírják a röghöz kötést, vagy félévente több százezer forintot fizetnek? - kérdezte Osztolykán, aki szerint a 2008-as népszavazást megcsúfolva az egész felsőoktatást tandíjassá tették. Csak azért - mondta a képviselő -, mert a kormányfő szerint túl sok a romkocsmák mélyén merengő diplomás munkanélküli.
Őszinte tiszteletem a kitartásért, hogy hónapról hónapra felteszi nekem ugyanazokat a kérdéseket - reagált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki szerint a három ellenzéki párt imamalomként emlegeti ugyanazt. A felsőoktatási törvényben nincs populizmus, ellenben a képviselő felszólalásában nagyon is - állította az államtitkár, aki szerint az állam nem csökkenti a felsőoktatás támogatását, hiszen a diákhitel is állami pénzből van.
A röghöz kötés is egy populista jelszó, szó sincs erről - mondta Hoffmann, aki visszakérdezett: milyen ország az, ahol a fiatalok nem veszik tudomásul azt az erkölcsi alapvetést, hogy akinek a tanulmányaira a közösség milliókat költ, azoknak kötelességük visszaadni valamit a hazájuknak. Aki ezt röghöz kötésként állítja be, annál nagy hiányosság van az erkölcsökben - mondta az államtitkár.
Néha a szocialisták is alkotnak maradandót, ilyen volt például az, amikor Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja Josef Mengeléhez, a náci tömeggyilkoshoz hasonlította a rokkantakat felülvizsgáló bizottságokat - mondta Pálffy István, a KDNP képviselője, aki Kertész Imre Sorstalanság című művéből olvasott fel néhány mondatot. A képviselő idézte a Mazsihisz véleményét is, amely szintén elítélte Korózs nyilatkozatát. Pálffy kifogásolta, hogy az MSZP nem határolódott el a "mengeléző" képviselőjétől.
Soltész Miklós szociális államtitkár Korózs Lajost idézi, de egy 2008-as parlamenti beszédét, amelyet a rokkantnyugdíjasok akkori felülvizsgálata védelmében mondott, és amellett érvelt, hogy fenntarthatatlan a leszázalékoltak száma, és arra kellene koncentrálni, hogyan lehet visszavezetni a munkába ezeket az embereket. Az államtitkár szerint figyelemre méltó, hogy háromezer ember egyszerűen nem jelentkezett a mostani felülvizsgálatra, ez is azt jelzi, hogy sokan vették igénybe jogtalanul ezt a támogatást.
Lehet, hogy a szakadék szélén vették át az országot, de ha nem szerzik vissza a szuverenitás egy részét, belezuhanunk a szakadékba - mondta a jobbikos Balczó Zoltán, aki egyszerre bírálta a kormány Európa-politikáját és a megszorításokat. Helyettük a keleti piacok visszaszerzését, az oktatás és kutatás támogatását és a korrupció letörését ajánlotta. Kövér László a felszólalás után azt mondta: a kormány nem szóban, hanem írásban reagál majd Balczó szavaira.
Kevesli a kormány tízpontos intézkedési tervét Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki több ponttal is kiegészítené a munkahelyteremtő terveket. A pártelnök-frakcióvezető kifogásolta, hogy a források bizonytalanok, és két év késéssel akarják bevezetni a terveket, ráadásul csak a munkaadók érdekeit nézik. Mesterházy három pontot javasol: az első, hogy támogatni kellene a beruházásokat, a második, hogy újra kellene tárgyalni a nemrég elfogadott munka törvénykönyvét, harmadikként pedig az lenne, hogy több forrást adjanak a szakképzésre és a felnőttképzésre.
Savanyú a szőlő - reagált gúnyosan Czomba Sándor munkaügyi államtitkár, aki a tízpontos akcióterv bejelentésekor azt látta egyes szocialisták arcán, hogy "hát igen, nekünk is ezt kellett volna". Czomba szerint semmivel nem nőne a foglalkoztatás, ha 300 milliárdból általános, két-három százalékos járulékcsökkentést hajtanának végre, csak a költségvetésen ütnének lyukat vele. Az államtitkár szerint nem fogják bevezetni a regionális minimálbért, hiába van benne a munka törvénykönyvében a lehetőség.
Valami elromlott a közéletünkben - mondta Selmeczi Gabriella, aki szerint annak idején mindenki egyetértett abban, hogy Zuschlag Jánosnak le kell mondania, mikor a holokauszt áldozatain viccelődött. A Fidesz szóvivője kifogásolta, hogy a baloldal diktatúrának nevezi, hogy az alkotmányozó többség elfogadta az alaptörvényt, pedig ők is megpróbálták, amikor volt kétharmados többségük. Oligarchákat emlegetnek, amikor végre magyar tulajdonú vállalat nyeri a közbeszerzések többségét - utalt Selmeczi a Közgép sikerére.
Selmeczi szerint Korózs Lajos átlépett egy határt azzal, hogy Mengelét emlegette a rokkantak felülvizsgálatával kapcsolatban. A képviselő szerint nem az a kérdés, hogy jó-e a törvény, hogy lehet-e rajta javítani, hanem az, hogy miért van ekkora gyűlölet valakiben. Selmeczi szerint Korózsnak le kellene mondania, mert a gyűlölete felülírja a józan ész és a morál szabályait. A Fidesz szóvivője azt kérte az MSZP-től, hogy segítsen eltávolítani Korózs Lajost a közéletből.
A kettős mérce évtizedek óta jellemzi a szocialisták politikáját - mondta reakciójában Soltész Miklós, aki szerint az MSZP-sek tönkretették azt, aki a jobboldalon olyat mondott, ami nekik nem tetszett. Az államtitkár a kettős mércére példaként Szűcs Erika 2008-as beszédét idézte, amely szerint botrány, hogy 400 ezer aktív korú rokkantnyugdíjas van Magyarországon.
Véget értek a napirend előtti felszólalások, interpellációk ma nem lesznek. Percről percre közvetítésünk ezzel véget ért, de az Országgyűlés fontos üléseiről folyamatosan beszámolunk.