Kifaggatták Martonyit a baltás gyilkosról
2012. szeptember 12. 10:23
Az azeri baltás gyilkos kiadatásáról tanácskozik szerdán a parlament külügyi bizottsága. Az ülésen részt vesz Martonyi János külügyminiszter és Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár is. A bizottság MSZP-s tagjai a kiadatást elítélő határozati javaslatot terjesztettek elő.
Megérkezett Martonyi János, a terem tele van érdeklődőkkel, sokan állnak. Az ülés első napirendji pontjaként a külügyminiszter tájékoztatja a bizottságot a kiadatási ügyről.
A bizottság ellenzéki (MSZP-s és jobbikos) tagjai közül sokan hiányoznak. Martonyi azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy Magyarország egy évszázados konfliktusba került a kiadási üggyel.
A korábbi azeri kiadatási igényeket az előző kormányok helyesen elhárították Martonyi szerint. Említ egy román példát amikor egy életfogytiglanra ítélt rabot kiadtak a magyra börtönök túlzsúfoltsága miatt. Ez a kiadás szerinte megfelelt a nemzetközi gyakorlatnak is.
Martonyi szerint nem igazak azok a híresztelések, amelyek szerint ellentételezést kapott volna az ország az azeri gyilkos kiadásáért. Ezt szerint az idő igazolni fogja. A magyar államkötvények vásárlásának "a feltételezése is abszurd", nem volt ilyen háttérmegállapodás - mondta.
Az ügyben a kormány döntött, a "a döntésért a komrány kell, hogy vállalja a felelősséget" - mondta Martonyi. Nem lehet útját állni a találgatásoknak a miniszterek, tárcák álláspontjáról, de nincs értelme ezeknek a találgatásoknak. "A felelősséget a kormány minden tagja viseli" - mondta a külügyminiszter.
Martonyi azt mondta, igyekeznek oldani a hangulatot, de azt kérik, az örményektől hogy a túlzásoktól tartózkodjanak. Például úgy tűnik mintha azonos szintre helyeznék Magyarországot és Azerbajdzsánt, "ami elfogadhatatlan".
Kovács László a bizottság MSZP-s alelnöke szerint az MSZP célja, hogy hozzájáruljanak a kármentéshez, de ehhez fel kell tárni a döntés okait és céljait, illetve a felelősök szerepét. Kérdés, történtek-e szakmai hibák? - mondta.
Kovács szerint számítania kellett a kormánynak az elnöki kegyelemre, szerinte gyanús, hogy az azeriek levelükben meg sem említették ezt. Kovács azt is szeretné tudni, mi volt az az ok, ami miatt a kormány a korábbi gyakorlatot - hogy elutasították az azeri megkereséseket - megváltoztatta.
Ertsey Katalin, a bizottság LMP-s tagja Orbán maga által is vállalt személyes felelősségét vetette szembe Martonyi megjegyzésével, hogy az egész kormány vállalja a felelősséget a döntésért. Szerinte semmi nem kényszerítette a magyar kormányt a Safarov miatti azeri-magyar feszültség feloldására a kiadatással. Mérlegelték-e az elnöki kegyelmet, ha így volt? - kérdezte. szerinte itt nem a jogi garanciáról van szó, hanem a politikai garanciáról. Elemezték-e a nemzetbiztonsági kockázatokat, tettek-e óvintézkedéseket? - kérdezte.
"Van egy jelenleg fogyókúrázó volt képviselőtársunk" - utalt az éhségsztrájkoló Gyurcsány Ferencre a fideszes Gruber Attila, aki azt szeretné tudni, van-e dokumentum arról, hogy Gyurcsány annak idején valóban ellenállt-e az azeri nyomásnak.
Az ellenzék ne kritizáljon, hanem értéklejen, ez hasznosabb lenne Horváth János fideszes bizottsági tag szerint. Úgy vélte inkább a magyar helyzet javításához, a kármentéshez kellene hozzájárulniuk. A jóhiszeműséget hiányolja a bizottság munkájából.
Olyan dolgokról beszélünk, amely nekünk nem feladatunk - közölte a fideszes Vargha Tamás. "A bírónak sem kellett senki érzékenységét figyelembe venni, amikor meghozta az ítéletet." Szerinte a bizottság feladata, hogy hogyan tud abban segíteni, hogy "továbblépjünk a kialakult helyzeten", ne pedig a korábbi döntéseket vizsgálják és elemezzék.
Vona Gábor szerint kevés szó esik a magyar-azeri kapcsolatok jövőbeli alakulásáról, ráadásul Azerbajdzsán nyitott Magyarország felé, és szoros kapcsolatban áll Törökországgal. "Nehogy a nagy kármentés visszájára forduljon", és megromoljon a magyar-azeri és azon keresztül a magyar-török kapcsolat is - mondta.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint a döntés kockázata az alapjául szolgáló nemzetközi egyezményben van benne. A strasbourgi egyezmény tartalmazza, hogy milyen feltételei vannak az alkalmazásának, mire kell kérni nyilatkozatokat, és az elítélt átadásának milyen jogkövetkezményei vannak. A végrehajtó állam dönt a büntetésről, de amikor átadják, akkor az ítélkezőnek megszűnik a rendelkezési joga - mondta.
A nemzetközi diplomáciában van jogszerűség, jóhiszemű együttműködés, bár ennek Azerbajdzsán nem tett eleget, és "ezt mi sérelmezünk" - mondta a meghallgatás végén a külügyminiszter. Martonyi szerint Magyarországnak nem érdeke a felszültség élezése, "a sérelmet mi szenvedjük, a helyzet csillapítása nem a mi feladatunk, nyitottak vagyunk arra, hogy a másik fél ezt megoldani próbálja" - jelentette ki, de hozzátette a külső reakciók is fontosak, és ő csak megértést kapott a döntéssel kapcsolatban.
Technikai szünetet tartanak a külügyi bizottság ülésén, amely az MSZP által benyújtott, a baltás gyilkos kiadatását elítélő határozati javaslattal megvitatásával folytatódik majd.
Kovács László (MSZP) szerin a kármentés része, egyfajta bocsánatkérés az általuk benyújtott javaslat. Horváth János (Fidesz) szerint nem bocsánatot kellene kérni, hanem sajnálatot kellene kifejezni.
Az MSZP-nek a baltás gyilkos kiadatásának elítélésére vonatkozó javaslatát a bizottság 13 nem szavazattal elutasította.