A Gyár utca csak egyike az ország 440 romatelepének, amelyek felszámolásához jövőre kezd hozzá a kormány. A kerepesi ráadásul még az élhetőbbek közé tartozik. Az egészségügyi tárca egyik szakembere szerint ugyanis vannak olyan telepek, ahol nincs semmilyen háznak nevezhető épület, és a romák barlangokban, sátrakban vagy éppen bádoglemezekből tákolt kunyhókban élnek.
A telepfelszámolással kapcsolatos intézkedéseket a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő romaügyi államtitkárságon fogják össze. Teleki László államtitkár az [origo]-nak elmondta: novemberben terjesztik a kormány elé a középtávú cselekvési programot, amelynek keretében jövőre elkészítenek egy, a telepek felének felszámolására vonatkozó akciótervet. Teleki a költségekről, pontos számokról nem kívánt nyilatkozni, elmondása szerint ugyanis a rendelkezésre álló összeg a jövő évi költségvetés elfogadásáig még változhat.
Az államtitkár elmondta: egy másfél évig tartó szociológiai kutatás alapján indítják el a programot. Romatelepnek az számít, ahol hiányzik az alapvető infrastruktúra, a víz, a villany, a csatorna. Becslések szerint legalább 30-40 ezer ember lakhat ilyen körülmények között. Az államtitkár elmondta: első körben a legelhagyatottabb, a rendszerint a települések közigazgatási határain kívül eső telepeket kívánják felszámolni.
Teleki szerint a program sikeréhez szükség lesz a helyi és a megyei önkormányzatok segítségére és az érintett romák tenni akarására is. Az államtitkár elmondása szerint romatelepek vannak szinte az ország minden részén, Borsodban, Szabolcsban, Baranyában és Pest megyében is. Az a körülményektől függ, hogy egy-egy telepet miként számolnak fel. Lesz, ahol új házakat építenek a romáknak, lesz, ahol lakást vásárolnak vagy bérelnek számukra.
A felszámolás nem jelenti automatikusan azt, hogy minden romatelep megszűnik. Ahol van valamilyen infrastruktúra, ahol vannak legalább félkész házak, ott mérlegelni fogják, hogy költöztetés helyett a meglévő lakókörnyezetet hozzák rendbe.
A spanyol modellt követik
A felszámolási programban részt vesz az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium is. Dr. Ürmös Andor, a tárca főosztályvezető-helyettese az [origo]-nak elmondta: nem egyszerűen a romatelepek megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy az érintett romákat bevonják oktatási és foglalkoztatási programokba, valamint hogy javítsák az egészségügyi és szociális ellátásukat.
Ürmös elmondása szerint jövőre csak a program kísérleti szakasza indul el. Először négy kistérségben próbálkoznak majd a telepek felszámolásával. Az egyelőre nem tisztázott, hogy melyek lesznek ezek a kistérségek. A program részleteiről egyébként is keveset lehet tudni, azok ugyanis nagymértékben függnek a jelenleg még parlament előtt fekvő jövő évi költségvetésről.
Magyar szakemberek egy hónappal ezelőtt Spanyolországban jártak, ahol tájékozódtak arról, ott hogyan oldották meg a hasonló telepek felszámolását. Spanyolországban 15 év alatt sikerült megszüntetni az ilyen helyeket, igaz, néhány esetben helyettük mára újak alakultak ki - mondta Ürmös
A főosztályvezető-helyettes közlése szerint Spanyolországban javarészt úgy számolták fel a telepeket, hogy a romákat kisebb társasházakba költöztették, nem roma lakók közé. Annak azonban, aki költözni akart, vállalnia kellett, hogy oktatási és foglalkoztatási programokban vesz részt.
Ezt akarják megvalósítani Magyarországon is, azaz a telepről kikerülőknek tanulniuk és dolgozniuk kell majd. Ha más munka nem akad, akkor nyitva állnak előttük a különböző közmunkalehetőségek, ha pedig kitanulnak valamilyen szakmát, akkor jobb álláshoz is juthatnak. Az ESZCSM szerepe elsősorban abban áll, hogy megteremtse a feltételeit annak, hogy az érintett romák rendes orvosi ellátáshoz jussanak. A tárca feladatai közé tartozik emellett az is, hogy a telepről kikerülők az átmeneti időszakban segélyben, a jelenleginél átfogóbb szociális ellátásban részesüljenek.