Pokorni Zoltán vasárnap 21 év után távozik a Fidesz elnökségéből. A XII. kerület polgármestere saját elhatározásából döntött úgy, hogy idén már nem jelölteti magát a posztra, de
lépése nem volt váratlan.
A volt oktatási miniszter 2010 óta egyre gyakrabban fogalmazott meg kritikát az Orbán-kormánnyal szemben.
A 2013-as kongresszuson Pokorni többek között azt mondta, kíméletlenül, határozottan kormányoztak az eltelt három évben, nem vették figyelembe, amit a magyar politikának általában figyelembe illik vennie. „Be kell bizonyítanunk, hogy
képesek vagyunk meghallgatni a másikat,
képesek vagyunk megállapodni (...), hogy nemcsak erős ez a politikai család, hanem méltányos is. A nyugodt erőt kell felmutatnunk az előttünk álló hat-hét hónapban.”
Pokorni nemcsak az elnökségben foglalt helyet, hanem 2001–2002-ben a párt élén is állt. A politikus a választási vereség után arra hivatkozva távozott a Fidesz éléről, hogy édesapjáról kiderült, III/III-as ügynök volt a Kádár-rendszerben. Pokorni folyamatosan pozicionálta át magát, és hátrált ki az országos politikából. 2006-ban ringbe szállt a XII. kerület vezetéséért, és ezt a posztját kétszer is meg tudta őrizni.
Pokorni, úgy tűnik, végleg a polgármesterséget választja, de nagy kérdés, hogy a jobboldali szempontból szinte biztos nyerőnek számító körzetet nem szemeli-e ki más is. Az már biztosnak tűnik, hogy a XII. és II. kerület egy részét lefedő választókerületben
2018-ban Fónagy János nem fog indulni.
Éppen emiatt új választókerületi elnöke lesz a kerületnek. Az új elnöknek pedig döntő szerepe lesz abban, hogy ki indulhat majd 2019-ben a polgármesteri posztért.
A volt oktatási miniszter helyi szinten nagyon népszerű, de a Fidesz felső vezetésében sok esetben nem nézték jó szemmel, hogy nem teljesen idomul a párt politikájához. Ha adott esetben a kormánypárt prominensei úgy döntenek, hogy mást szeretnének a Hegyvidék élén látni, könnyen meg tudják kerülni a helyi szervezetet, és így ki tudják ütni Pokornit.
Persze egy ilyen helyzetben az is előfordulhat, hogy Pokorni függetlenként elindul a voksoláson, amivel pedig a baloldalt hozhatja nyerő helyzetbe. Tény, hogy
a 2019-es jelöltek kiválasztása még nagyon messze van,
és az önkormányzati helyezkedés nagyrészt a 2018-as választás eredményének a függvényében zajlik majd.
Távozik a pártelnökségből Lázár János és Kósa Lajos is, ők azonban továbbra is jelen lehetnek a Fidesz elnökségi ülésein. A Miniszterelnökség vezetője miniszterként, Kósa pedig a Fidesz frakcióvezetőjeként vehet részt a testület munkájában. Az elnökségben az egyetlen biztos pont Pelczné Gáll Ildikó európai parlamenti képviselő marad.
A távozó alelnökök helyére Kubatov Gábor pártigazgatót, a parlament törvényalkotási bizottságát vezető Gulyás Gergelyt és Németh Szilárd volt rezsibiztost jelölték az alapszervezetek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy őket meg is szavazzák a küldöttek.
A lapokat előre leosztották, ezért nem várható, hogy a kongresszuson ismeretlen arc tűnjön föl. Már a mostani változások is jelentősnek számítanak, hiszen a korábbi években nem volt arra példa, hogy ilyen nagy számban cserélődjenek ki a tagok.
Ennek részben az az oka, hogy a Fidesz több vezetője kormányzati tisztséget vállalt. Másrészt van egyfajta kényszer a pártban, hogy új arcokat vonultasson föl.
Az új alelnökök közül
Kubatov Gábor a szervezésért lesz felelős.
A Fradi elnöke a nyilvánosságban eddig sem szerepelt túl gyakran, és a közvélemény is csak a Fidesz mozgósítási kampányaiból ismeri. Németh Szilárd viszont ismert lett az úgynevezett „rezsicsökkentési” kampánynak köszönhetően. Ám presztízsveszteséget szenvedett a 2014-es országgyűlési választáson, mivel szoros versenyben a csepeli-soroksári választókerületében kikapott az ismeretlen Szabó Szabolcstól.
Az új elnökségi tagok közül a legnagyobb reménységnek Gulyás Gergelyt tartják. 2010-ben került be az Országgyűlésbe, fontos szerepe volt az alaptörvény kidolgozásában. Ennek ellenére 2014-ben csak 55. volt a Fidesz listáján. Gulyás a választás után többször is kritikusan nyilatkozott vezető kormánypárti politikusokkal kapcsolatban.
Mindezek ellenére a Fidesz meghatározó arcává vált, ezért már korábban biztosra vették, hogy tagja lesz az új elnökségnek. Gulyástól részben azt várják, hogy
segítsen, hogy a Fidesz megszólíthassa a fiatalabb korosztályokat.
A pártban ugyanis úgy látják, hogy ez az utóbbi években nem sikerült. Gulyás Gergelynek nem lesz könnyű dolga: nem számít trendi közéleti szereplőnek, inkább egy konzervatívabb vonalat visz, mint mondjuk Rogán Antal, aki gyakori szereplője a bulvárlapoknak.
A Fidesznek még saját soraiban sincs könnyű dolga a fiatalokkal. A párt ifjúsági szervezetéből a Gyürk-Szijjártó-Rogán hármas felemelkedése óta nem jött elő karakteres személyiség. A kormánypárti frakcióban is egyre több az idősebb generációhoz tartozó képviselő.
A felsőoktatás folyamatos alakítgatása nem növelte a Fidesz iránti szimpátiát a fiatalok körében, és
a Jobbik is jól teljesít ebben a korosztályban.
Egyelőre nincs stratégia arra, hogyan vonzzanak be több fiatalt a pártba, bár tudják, hogy ez hosszú távon megbosszulhatja magát.