A baloldal tiltott támogatást kapott, de a Magyarországnak járó jogos pénzeket meg akarja akadályozni

Budapest, 2019. október 13. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke (k) és felesége, Dobrev Klára, a DK európai parlamenti (EP) képviselője, az EP alelnöke, valamint Molnár Csaba, a DK EP-képviselője, ügyvezető alelnöke (b) a budapesti Kazimír Bisztrónál, ahol Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt az önkormányzati választás részeredményeit figyeli. MTI/Balogh Zoltán

A szankciók mellett Ukrajnáról lesz a legnagyobb vita a következő hetekben – mondta az Origónak adott interjúban Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról is beszélt, hogy az Európai Unió azokból a pénzekből is juttatna Ukrajnának, amelyek Magyarországnak járnának. Dömötör Csaba úgy látja, hogy a baloldal megkapta a neki nem járó külföldi pénzeket, de az ellen küzd, hogy Magyarország megkapja a neki járó forrásokat. Az államtitkár az interjúban többek között a brüsszeli szankciókról, Magyarország lehetőségeiről, a Nemzeti Konzultációról, a pedagógusok béremeléséről és Európa jövőjéről is beszélt.

A Barátság kőolajvezetéket ért támadás és a Lengyelországban becsapódó rakéta majdnem a III. világháború kirobbanását hozta el. Miért fontos, hogy a mostani helyzetben a magyar kormány példaértékűen békepárti álláspontot képvisel és higgadtságra int?

Örülök annak, hogy a meghatározó országok vezetőinek nyilatkozatait a higgadtság uralta. Talán csak pár hazai ellenzéki indult volna el a konfliktusfokozás irányába. Szerencsére nem rajtuk múlik. Az áprilisi választás üzenete egyébként is máig köt minket.

A magyarok békét akarnak, és kimaradni a háborúból.

A békéhez persze az is kell, hogy legyen megfelelő védelmi képességünk, ezért is olyan fontos a pár éve indult Zrínyi Program. Növekszik a légierő, harcjárművek érkeznek, erősödik az önkéntesek programja, miközben a semmiből újjászületik a magyar hadiipar is.

Nem lepek meg senkit: a baloldal ezt is ellenezte, viccelődtek rajta. Aztán jött a háború.

A kormány újabb két termékre, a tojásra és a burgonyára is kiterjesztette az árstopot. Miért fontosak ezek az intézkedések a már eddig meghozottak mellett?

Folyamatosan keressük a lehetőségeket, hogy védelmet nyújtsunk a szankciós infláció ellen. A következő év egyik legfontosabb feladata az infláció letörése. Az árstopoknak ebben óriási szerepe van. Más döntések is történtek. Annak is nagy jelentősége van, hogy a kamatstop most már sok kisvállalkozásra is vonatkozik, 60 ezer magyar cég élhet ezzel a lehetőséggel. A nagyvállalatok pedig a gyármentő programban vehetnek részt. El kell kerülni, hogy a magas energiaárak munkahelyeket számoljanak fel.

Dömötör Csaba az Origónak azt is hangsúlyozta, hogy a békéhez az is kell, hogy legyen megfelelő védelmi képességünk, ezért is olyan fontos a pár éve indult Zrínyi Program Forrás: Földházi Árpád

Mi a véleménye a baloldali "árnyékkormányról", a baloldal viselkedéséről? Mi a céljuk, és mire készülnek?

Meglepett ez az árnyékkormányosdi, mert akár közelről, akár távolról, látcsővel nézegetem a választási eredményeket, az biztosan nem következik belőlük, hogy több gyurcsányi politikát óhajtottak volna a magyar közéletbe.

Egy pozitívuma van az egésznek, jól látszik, mi a mostani kormányzás alternatívája. Van itt aztán minden: eltörölnék például az árstopokat.

De nem csak a gazdasági javaslatok érdekesek. A kultúrát például olyan emberre bíznák, akit elítéltek garázdaságért. Végül is, semmi új sincs ebben. Csak árnyékkormányszintre emelték a gumilövedék-politikát.

Hogyan értékelhető a baloldali kampánypénzbotrány?

Ami előttünk kibontakozik, az alighanem az elmúlt évtizedek legsúlyosabb beavatkozási kísérlete a választásokba. Megszokhattuk, hogy nagy külföldi szereplőknek nemcsak véleménye van arról, hogy kiknek kellene vezetni az országot, de tesznek is érte. De ez a nagyságrend mégiscsak új.

Hárommilliárd forintot tolhattak a baloldal kampányába, és ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa.

Hiába állítják, hogy civil ügyeket támogattak és nem kampányt, a támogatott szervezetek logója ugyanis ott volt a választási plakátokon. Ugyan minek van köze a kampányhoz, ha nem a választási plakátoknak? Nem csak az a baj ezzel, hogy felveti a törvénytelenség gyanúját. Az is, hogy ezek a szponzorpénzek centenként beépültek a politikájukba. Fegyvereket Ukrajnába, kampány a szankciókért, ne legyen Paks, ne kapjuk meg az uniós pénzeket, legyen globális minimumadó...

Érdekes ellentmondás: a baloldal megkapta a neki nem járó külföldi pénzeket, de az ellen küzd, hogy Magyarország megkapja a neki járó forrásokat.

Biztatóan alakulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal a hazánknak járó uniós forrásokról. Sikerülhet a megegyezés, amit láthatóan a hazai és a nemzetközi baloldal is próbál elgáncsolni?

Körvonalazódik a megegyezés. A kormány mindent meg is tett ennek érdekében. Kezdeményezésére 17 törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés. Voltak azért ebben abszurd furcsaságok. Például visszatérünk a régi vagyonnyilatkozati rendszerre, amit korábban rossznak ítéltek. Ugye időközben áttértünk az európai parlamenti nyilatkozati rendszerre, de nekik az sem volt jó, inkább akkor legyen a régi – mondták. Rendben van, mi kitöltjük a régit és az újat is, ezen ne múljon. Ennél fontosabb dolog, hogy

a megállapodás aláírásának ténye még nem jelenti azt, hogy rögtön meg is kapjuk az uniós forrásokat. Intő példa a lengyeleké, ők már tavasszal megállapodtak, mégsem kapták meg a nekik járó összeget.

Reméljük, nem ez a helyzet, de kizárni nem tudjuk, hogy ennek a közelgő lengyel választáshoz is van köze.

Miért aggasztó, hogy a baloldal „rárepült" a pedagógustüntetésekre, és felhasználja a diákokat és a tanárokat politikai haszonszerzés céljából?

Érdemes a két dolgot külön kezelni. A baloldal tüntetési jelenléte akkor lett volna hiteles, ha előtte megszavazzák az uniós megállapodáshoz szükséges törvénymódosításokat. Ebben sincs új, a katáért is tüntettek, pedig nem szavazták meg. Lelkük rajta. Ennél fontosabb, hogy

minden tanárnak és diáknak joga van ahhoz, hogy különböző módokon elmondja a véleményét. Tudjuk, hogy a korábbiak után újabb béremelésekre van szükség.

Az államtitkár leszögezte: az energia- és szankciós válság miatt most minden európai kormánynak más a pénzügyi mozgástere, mint akár csak egy éve volt Forrás: Földházi Árpád

Az előbb említett uniós pénzeknek ebben is van szerepe. Nemcsak az uniós forrásokra szeretnénk építeni, de ezekre is.

Ha megérkeznek, elérhetjük, hogy a pedagógusok bruttó átlagbére 2025-re elérje a 777 ezer forintot. Ez nagyságrendi emelkedés lenne, azon leszünk, hogy elérjük.

Az energia- és szankciós válság miatt most minden európai kormánynak más a pénzügyi mozgástere, mint akár csak egy éve volt. Minél hamarabb lesz béke, minél hamarabb tudunk irányváltást elérni az uniós gazdaságkezelésben, annál nagyobb az esélye, hogy újabb támogatásokról döntsünk.

Tudjuk, mit kell elérnünk, de előbb meg kell teremtenünk a feltételeit.