Magyar Péter a brüsszeli bevándorláspárti, nem létező határvédelmet akarja Magyarországon

Magyar Péter szerdán azt javasolta, hogy a magyar Országgyűlés, hasonlóan más tagállamokhoz, a határok védelmét az európai uniós joggal összhangban lévő jogszabályokkal oldja meg. Tehát Magyar Péter azt szeretné, ha teljes mértékben a brüsszeli határvédelmi szabályozást venné át Magyarország is. Mint ismert, jelenleg a brüsszeli irányelvek alapján az Unió legtöbb országa gond nélkül engedi be az illegális bevándorlók tömegeit. Így került Európába a solingeni terrortámadás elkövetője is, aki három embert szúrt le. A magyar kormány hosszú évek óta vitában áll Brüsszellel, mivel az Orbán-kormány nem kívánja beengedni az illegális bevándorlók százezreit.

Magyar Péter gyakorlatilag beismerte, hogy megszüntetné a hazai határvédelmet. 

Illegális bevándorlók százezreivel árasztaná el Európát Magyar Péter javaslata (illusztráció)
Fotó: AFP

A baloldali politikus szerdán azt közölte, 

fontosnak tartjuk azt is, hogy a magyar Országgyűlés, hasonlóan más tagállamokhoz, a határok védelmét az európai uniós joggal összhangban lévő jogszabályokkal oldja meg.

Mindez magyarul azt jelenti, hogy a baloldali politikus hatalomra kerülése esetén a többi baloldali párthoz hasonlóan Brüsszel kezében adná a magyar határok védelmét. Ha pedig ez megvalósulna, akkor korlátlanul özönlenének be a migránsok Magyarországra. Pontosak azok az illegális bevándorlók, akik közül az egyik pár héttel ezelőtt három embert gyilkolt meg a németországi Solingenben. 

Az alábbi ábrán az látható, hogy hány illegális bevándorló érkezett Európába az elmúlt években. A 2024-es adat csak a januári-júliusi időszakot tartalmazza. 

 

"Magyar Péter azt írta, hogy a brüsszeli szabályok a bevándorlókkal szemben megvédenek bennünket. És azt is írta, hogy más országok betartják ezeket a brüsszeli szabályokat, és ezért biztonságosak. Megártott a sok diszkózás, Peti? Vagy sokat beszélgettél Brüsszelben Manfred Weberrel?" - fogalmazott videóüzenetében Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. Felhívta a figyelmet arra: a brüsszeli szabályok tíz éve csak és kizárólag azt segítik, hogy a bevándorlók bejöhessenek Európába, "ezt mindenki tudja".

Magyar Péter ezt az elhibázott politikát venné át

Most pedig térjünk vissza a solingeni terrortámadáshoz, mivel az ott történtek világosan mutatják, hogy miért teljesen elhibázott a brüsszeli „határvédelmi” politika. Mára egyértelműen kiderültek, milyen óriási hibákat követtek el a német hatóságok az augusztus 23-i solingeni terrortámadás előtt. A Die Welt azt írta, hogy a támadót, Issa Al H-t Bulgáriába kellett volna visszatoloncolni, de mégsem tették. A lap azt is írja, hogy a solingeni késes támadóról Josefine Paul, Észak-Rajna-Vesztfália menekültügyi minisztere azt mondta, hogy a helyi hatóságok mulasztásai és a repülőjáratok hiánya akadályozta meg az időben történő kitoloncolását. A terrortámadás elkövetője egy 26 éves szíriai férfi, aki 2022-ben érkezett Németországba, ahol menedékjogot kért. A portál is emlékeztet, hogy a kitoloncolás nem történt meg, mert a férfit nem találták meg a paderborni központi befogadóközpontban a tervezett napon, 2023 júniusában. A gyanúsított azonban nem sokkal előtte és nem sokkal utána is megjelent ott, vagyis nem bujkált. 

A paderborni központ vezetősége azonban elmulasztotta értesíteni a bielefeldi központi bevándorlási hivatalt arról, hogy a férfi visszatért. Az első mulasztás ez volt. 

A merénylet helyszíne
Fotó: Thomas Banneyer / Northfoto/ Thomas Banneyer

A második mulasztás pedig az volt, hogy az illetékes bevándorlási hivatal nem jelentett be új hazaszállítási repülőjáratot a szíriaiak számára. A visszatoloncolás határideje hat hónap volt. Ezek csak légi úton lehetségesek, három meghatározott légitársasággal, hétfőtől csütörtökig 9 és 14 óra között, valamint a szófiai repülőtéren keresztül. Ez elméletileg azt jelenti, hogy naponta csak tíz kitoloncolás lehetséges az összes szövetségi államban. Egy új járatot csak a határidő lejárta után tizenegy-tizenhárom hét múlva lehetett volna indítani, a szárazföldi szállítás pedig nem volt megoldható.

Rétvári Bence: Ha Brüsszel migránsokat akar, megkaphatja!

Ha az Európai Unió arra kényszeríti Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat, akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja a migránsoknak, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja őket – mondta korábban Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.  Emlékeztetett, Magyarország a déli határon épült kerítéssel nemcsak a saját határait, hanem Európa külső határait is védi, 2015 óta pedig egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a magyar rendőrök és határvadászok. Az Európai Unió Bírósága mégis „aránytalan, igazságtalan, gigantikus” bírságot szabott ki Magyarországra, amellyel arra akarják kényszeríteni az országot, hogy engedje be tömegesen az illegális bevándorlókat, és adja fel az eddigi migrációs politikáját – mondta az államtitkár. 

Magyarország ezért most azt vizsgálja, hogyan tudna az Európai Unió Bíróságán ellen pert indítani a határvédelemmel kapcsolatos költségek megtérítésére" 

– tette hozzá. Ha pedig az Európai Unió arra kényszeríti Magyarországot, hogy engedje be az illegális bevándorlókat, akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja a migránsoknak, hogy ingyen Brüsszelbe szállítja őket – jelentette ki Rétvári Bence. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a brüsszeli polgármester a javaslatra úgy reagált, hogy 

ezzel felforgatnák a brüsszeliek mindennapjait. 

Egyirányú jegy a migránsoknak?

Brüsszel mindenáron azt akarja kikényszeríteni, hogy beengedjük a migránsokat.

Az a jó magyar gyakorlat, amelyet az új menekültügyi egyezmény részeként az Unió is átvett, ehhez képest ugyanezért a gyakorlatért Magyarországot elmarasztalták, most pedig bírsággal sújtják"

- mondta Gulyás Gergely még az augusztus 22-i Kormányinfón. Az Unió külső határának védelme a miniszter szerint nemcsak magyar érdek, hanem Európa egésze számára fontos. Ennek ellenére, szemben más országokkal, Magyarország nem kap forrásokat a határvédelemre. A magyar kormány felkérte az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg, hogyan tudjuk a költségek egy részét perben érvényesíteni az Európai Bizottsággal szemben.

A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter azt is megvizsgálja, hogy ha nem teszik lehetővé a migránsok feltartóztatását a határon, akkor minden migránsnak fel fogjuk ajánlani a magyar határon, hogy önkéntesen és ingyenesen Brüsszelbe szállítjuk őket"

- mondta. Hozzátette: a magyar kormány kész egyirányú jegyet biztosítani a migránsok számára.

Magyarország nem fogadja el a migránskvótát
Fotó: Hans Lucas via AFP 

2015-ben kezdődtek a súlyos migrációs problémák

A teljesen botrányos és 100 százalékban illegális migrációpárti bírósági ítélet megértéséhez egészen 2015-ig kell visszanyúlni. 2015 első felében jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező migránsok száma is. 2014-ben összesen 42 777 menedékkérelmet nyújtottak be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, ez a szám 2015 első felében átlépte az 57 ezret. Július közepéig 78 ezren lépték át az országhatárt illegálisan, közülük 77 600-an Szerbia felől érkeztek. 

A kormány 2015. június 17-én döntött arról, hogy – a görög–török, a bolgár–török, illetve a lett–orosz határhoz hasonlóan – lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, hogy a bevándorlók lehetőleg a legális belépési pontokat vegyék igénybe. 

Az elfogadott 1401/2015. (VI. 17.) számú kormányhatározat értelmében körülbelül 175 km hosszúságban 4 méter magas „határőrizeti célú ideiglenes kerítést” kell létesíteni. A kerítés felépítésének eredeti határideje 2015. november 30. volt, de Orbán Viktor július 25-én a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette, hogy a határzár augusztus 31-ig megépül. Augusztus 29-én a Honvédelmi Minisztérium közleményben jelentette be, hogy két nappal az augusztus 31-i határidő előtt a határzár első szakaszának a telepítése befejeződött, a magyar–szerb határt lezárták.

Jöttek a tranzitzónák, de az sem tetszett Brüsszelnek

Ezzel párhuzamosan a kormány bezárta a hazai menekülttáborokat, és 2017-ben lépett életbe a jogszabály a tranzitzónákról. A jogi határzár megerősítésének a célja volt, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették, hogy bárki illegálisan tartózkodjon Magyarországon. A jogszabály életbelépésével senki sem léphetett be illegálisan Magyarországra, a rendelkezések szerint minden Szerbia felől érkező migránsnak a tranzitzónában kellett megvárnia menedékkérelmének jogerős elbírálását; illetve nem csupán a határ 8 kilométeres körzetéből, hanem az egész országból a tranzitzónákba szállították az illegális határátlépőket. Ugyancsak a tranzitzónákban kellett megvárniuk menedékkérelmük elbírálását a 14 és 18 év közötti fiataloknak is; a 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélkül érkezők gyermekvédelmi intézetbe kerültek. 

A tranzitzónák létrehozása ellen is több eljárást indítottak Soros György álcivil szervezetei. 

 

Brüsszelnek nem tetszettek a tranzitzónák sem

Ennek eredményeképpen 2020 májusában az Európai Bíróság azt jelentette ki, hogy kifogásolható a tranzitzónák működése, ezért a magyar kormány megszüntette azokat.

Akkor döntött arról a kabinet, hogy a jövőben a nagykövetségeken nyújthatják be a menedékkérelmüket a Magyarországra igyekvő migránsok. 

Magyarország ebben a kérdésben igyekezett mindig a schengeni szabályok betartásával eljárni, illetve olyan megoldást alkalmazni, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak és a magyar emberek akaratának. A brüsszeli bürokraták szándéka az volt, hogy azok az emberek, akik az idegenrendészeti eljárások alá kerülnek, azok beléphessenek az Európai Unió területére. Korábbi tapasztalatok szerint a menedékkérők nem szokták megvárni az eljárás végét, hanem az eljárás ideje alatt továbbvándorolnak Európába. Ezért ez lényegében a brüsszeli bürokraták gondolkodásmódja szerint azt jelenthette volna, hogy egyenes útjuk van Európába. 

Az akkori változtatás az ideérkezők számára egy sokkal hosszabb procedúrát eredményezett, hiszen addig a magyar határnál adták be a kérelmüket, és a magyar állam ellátásában és felügyelete alatt éltek addig, amíg az idegenrendészeti eljárás folyt. Ezzel szemben most nem egy európai uniós országban, hanem valamely szomszédos ország nagykövetségén, amely többnyire a fővárosban van - például Belgrádban vagy Bukarestben -, kell a kérvényüket benyújtani. Így semmiféle ellátást nem fognak kapni, hanem az adott ország területén kell addig tartózkodniuk, ameddig az eljárás zajlik. 

A tranzitzónák felszámolásával a brüsszeli szándék az volt, hogy egyenes út nyíljon a migránsoknak Európába, és Magyarország ezt ismét nem engedte. 

Mindezek után született meg az uniós bíróság teljesen elfogult és migrációpárti ítélete 2024 júniusában. 

Ez teljesen szembemegy a józan ésszel

Fontos megemlíteni, hogy

a bíróság a migránsok magánérdekeit egyértelműen az adott helyzetben méltányolható mértéket meghaladó szinten vette figyelembe, és a közérdeket kizárólag az uniós jog érvényesülése oldaláról tartotta fontosnak. 

Kirekesztette a vizsgálatából azt a körülményt, hogy a hazai szabályozás csak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére kötötte szigorú szabályok betartásához a nemzetközi védelmet igénylők részére a belépést Magyarország területére, amit az állam területi integritásának biztosítása és a közrend fenntartása iránti közérdek a 2015 utáni migrációs invázió egész Európában felmerült tapasztalatainak ismeretében alaposan indokolttá tett.

A külföldi migránsok nemzetközi védelem iránti magánérdekét a józan ész szerint nem lehet az alapvető tagállami funkciók zavartalan működéséhez fűződő közérdek fölé helyezni, és az utóbbi rovására jogvédelemben részesíteni.

Az öt bíró erről tudomást sem vett, helyette olyan 2008-as és 2013-as irányelvek előírásainak be nem tartását azonosította a közérdek súlyos sérelmeként, amelyek alkalmazását már maga az uniós jogalkotó is meghaladottnak tekintette, ezért idén migrációs paktum néven új jogszabálycsomagot fogadott el, amelynek a bevezetése köztudottan folyamatban van – írta Ádám Attila, Európa-jogi szakjogász.

Tehát a magánérdek és közérdek súlyos sérelmével indokolt észszerűtlen összegű bírságot kiszabó ítélet kirívóan önkényes. 

Értsük meg az öt bíró ítéletének világos politikai üzenetét: a magyar uniós állampolgárok mondjanak le a migráció Magyarország határain kívül tartásának jogáról, adják fel a jelenlegi magyar bevándorlási szabályok által garantált védelmet, és nyissák meg a migránsok előtt a lehetőséget a belépések „tényleges, könnyű és gyors hozzáférése” előtt az uniós követelményeknek megfelelően.