Király Béla

1956 - a szabadságharc katonapolitikája

VIII. A szovjet fegyveres beavatkozás
.
Tekintsük át a szovjet fegyveres beavatkozás nemzetközi hátterét!

• 1947. szeptember 15.-én hatályba lép a párizsi béke: a szovjet hadsereg Magyarországon marad;
• 1948. február 18.-án megkötik a szovjet-magyar barátsági és segélynyújtási szerződést;
• 1955. májusában létrejön a Varsói Szerződés egységes parancsnokság alatt, az osztrák államszerződés pedig garantálja a szovjet erők magyarországi berendezkedését
• 1955. szeptemberében feláll a Különleges Hadtest és létrejön a nyugati határzár.

Október 31-ról 1-jére virradó éjszaka hatalmas szovjet invázió kezdődött. Erről különböző forrásokból mind több és több jelentést kaptunk. Ahogy 1944-ben a francia maquisard-ok (nemzeti ellenállók) a francia vasutasoktól, úgy mi is a MÁV-tól kaptuk az ellenségről a legjobb értesüléseket. Ezenkívül, a Szolnokon működő telefonközpontban, amely a Szovjetunióval való titkos telefonösszeköttetést bonyolította le, volt egy munkatársunk, Taraszovics Sándor, aki mindent lehallgatott, és elmondott velünk.

Jól tudtuk tehát, hogy masszív új szovjet invázió indult: több mint egy tucat - pontosan 16 - hadosztály erejű magasabb egység özönlött hazánkba.

A Deák téri irodámból "K" telefonon személyesen Nagy Imrének jelentettem a szovjet invázióról érkező híreket. Ebből és más forrásokból is világossá vált számára a szovjet agresszió veszedelme és az erők nagysága. Ezért Andropov nagykövetnél is és közvetlenül a Kremlnél is tiltakozott. Hazug válaszokat kapott. Erre november 1-jén bejelentette a Varsói Szerződésből való kilépést, az ország semlegességét, és jelentést tett az ENSZ főtitkárának.

A "K" telefonon Nagy Imre közölte velem, hogy fegyveresek behatolása akadályozta meg, hogy a külügyminisztérium kapcsolatba lépjen az ENSZ-szel. A helyszínre siettem. Tűzszünetet rendeltem el, és a fegyvereseket a földszinti térségben gyülekeztettük. A parancsnokuk Seifert Tibor alezredes volt, aki jelentette, hogy a Széna téri védelmi góc emberei, és azért jöttek, mert azt a jelentést kapták, hogy bolsevisták foglalták el a minisztériumot. Magatartása és jelentése olyan furcsa és primitív volt, hogy igazoltattam. Kisült, hogy tizedes, és egy távirattal igazolta, hogy Dudás József nevezte ki alezredessé. Letartóztattattam, és megmagyaráztam a szabadságharcosoknak, milyen nagy hibát követtek el. De ez valóban Dudás megalomániájának következménye volt. Másnap saját emberei el is mozdították a Szabad Nép székházában lévő "főhadiszállásáról" (20-22. ábra).

20. ábra

21. ábra

22. ábra

November 2-án Nagy Imre a "K" telefonon közölte: "Andropov tiltakozott a nagykövetség 'ostroma' miatt, s szovjet csapatok védelmét kéri, ha nem biztosítjuk diplomáciai munkája szabadságát." Egy harckocsi- és lövészszázadot riadóztattam, majd három tehergépkocsi szabadságharcossal indultam a helyszínre. A nagykövetség utcája üres volt, nyoma sem volt ostromnak. Egy tolmáccsal mentem a nagykövetség ajtajához. Andropov fejedelmi fogadtatásban részesített. Meg akart nyerni talán, mint Kádárral tették? Közölte, hogy az "ostrom" félreértés volt, és hogy szovjet-magyar tárgyalást javasolnak a szovjet csapatok kivonásáról. Kérte, kérdezzem meg Nagy Imrét, mi a válasz? Az irodájába vitt, ahol volt egy "K" telefon. Felhívtam Nagy Imrét. Örömmel nyugtázta az üzenetet, a magyarok aznap délután készek - mondta - a tárgyalásra az Országházban. De csak másnap, november 3-án kezdődött meg a szovjet-magyar tárgyalás. Kovács vezérőrnagy kora délután tájékoztatott arról, hogy megegyezés született, amely szerint

• A szovjet csapatok 1957. január 15-i kezdettel visszavonulnak;
• a magyar kormány gondoskodik ellátásukról, szállításukról;
• a megrongált szovjet emlékműveket helyreállítják
• az aláírásra este Tökölön, a szovjet hadiszálláson kerül sor.

A magyar delegációt Tökölön letartóztatták - de ezt akkor még nem tudtuk.