VII. A látás a megismerés szolgálatában
A percepció-rendszer felelős a homorú arc-illúzióért, mivel ez a rendszer tárolja az arcokra vonatkozó hosszú távú ismereteket. Ebben az esetben úgy tűnik, elég sok ész kell a látáshoz, még akkor is, ha hűtlenül adja vissza a valóságot. De ha most egy pillanatra visszagondolunk a korábban tárgyalt élőlények látására (animáció), melyiknek van annyi esze, hogy ezt az illúziót lássa? Valószínűleg még a gyereknek sem (animáció), csak a felnőtt embernek, aki már azt látja, amit elvár.
Animáció: A látás funkcióváltozásai
Animáció: A két látórendszer fejlődése
Az emberi látás tehát nemcsak a testhelyzet finom szabályozását, a védekezés, menekülés, táplálékszerzés, párválasztás ősi funkcióit szolgálja ki, hanem a világ megismerésének egyik igen hatékony módját is adja. Mint megismerő funkció, kapcsolatban áll a nyelvvel, s az egyén élete során szerzett ismeretekkel, a tudás lényegében valamennyi formájával. Különösen elgondolkodtató, hogy bár a tudás szerepe a látásban bizonyítható, mégsem tudatos, illetve akaratlagos sem az elsajátítás, sem a tudás érzékelést befolyásoló hatása. Az emberi agy esetén a megismerő látást szolgáló agykérgi területek sokáig tanulékonyak maradnak, s lehetővé teszik a folyamatos ismeretbeépítést. Ez azt is jelenti, hogy jelentős életkori eltérések vannak "perceptuális világok" között.