A kommunisták eltiltották az énekléstől, majd megpróbálták felhasználni

Simándy József hangja és alakja több nemzedék tudatában is elválaszthatatlanul forrt össze Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével. A művész nyolcvanadik születésnapján, 1996-ban a Muzsika című lap elemzője úgy fogalmazott: „Bánk bánjának keménységében, fegyelmezettségében, szuverenitásában az elfojtott nemzeti géniusz találta meg önmegőrzésének és kifejeződésének formáját.(...) Simándy Bánkja a történelmi felelőtlenség évtizedeiben a történelmi felelősségérzet és -tudat megtestesítője volt."A közönség elsősorban az ő alakjához köti Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának előadását is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepekre predesztinálta, nagy sikerrel lépett fel Euróba nagy operaházaiban és hangversenytermeiben. Eredetileg autószerelőnek tanult és soha nem tagadta, hogy azt a fegyelmezett hozzáállást vitte tovább világszinten elismert operaénekesként is, amely a műhelyben dolgozva lett a sajátja. A második világháború után igaztalan vádakkal tiltották ki a budapesti Operaházból, majd miután kisvártatva enyhítettek az ítéletén, a kommunista nomenklatúra próbálta felhasználni a maga propaganda céljaira. Az 1956-os forradalom leverését követően lehetősége lett volna Nyugat-Európában folytatni a pályafutását, de Simándy József a hazáját választotta.

Följebb, följebb
Kezdetben a színházi művészei a színházi menzán étkeztek. A menü sárgaborsó főzelék, babfőzelék, olykor ezek keveréke. Később az újságíróklubban fogyasztották igen szerény, alig nívósabb ebédjüket. Egyszer, egy próba után a klub felé tartottak, amikor Vaszy Viktor így szól a fiatal tenoristához:

Jóska, gondoljon arra, hogy a torkában egy csodálatos hangszer van. Mondjuk, a világ egyik legszebb hangú Steinway zongorája. Most meg kell tanulnia rajta játszani.

Simándy József az első pillanatokban nem értette, hogy mit akar mondani Vaszy Viktor. Amikor megismételte, akkor döbbent rá, milyen feladat várja.
1946. június 29-én énekli először ország-világ füle hallatára a „Hazám, hazám te mindenem" kezdetű áriát a Bánk bánból a szegedi színház egy zenés összeállításában, amelyet a rádió is közvetít.
Amikor hazatér, szállás adója, Ungi Mari néni, aki képtelen megjegyezni a nevét, áhítattal néz rá:

„Hallja-e, Zimányi úr!

Az énekművész kijavítja:

Simándy.

Ungi néni rálegyint, de áhítata töretlen:

„Mindegy az. Most hallottam magát a rádióban. Milyen nagy hangja van, hallja! Csak vitte, följebb, följebb, annyira, hogy már azt hittem, elszakad a torka.

A szegedi színház Július 6-án mutatja be a Toscát. Vezényel Vaszy Viktor, rendezte Abonyi Tivadar. Tosca: Pócza Ella. Cavaradossi: Simándy József. Scarpia: Érdy Pál.
A Szegedi Kis Újság 1946. július 9-i számából:

A fiatal Simándy József Cavaradossija élvonalbeli, sikeres teljesítmény. Diadalmas vivőerejű, friss és hajlékony tenorhangja már a Carmen Don Joséjában is figyelmet keltett, s gyors népszerűséget is szerzett az ifjúénekesnek. Ezúttal bebizonyította, hogy a közönség szimpátiája nem volt elhamarkodott. A képáriát s különösen a népszerű levéláriát világos, tiszta tolmácsolással, poétikus megjelenítéssel adta elő. De helyén volt a duettekben is. Nagy sikerek és szép jövő előtt áll, ha még egy-két évig olyan komoly tanárok kezében marad, mint Vaszy Viktor vagy Várady karnagy.

 

Budapest, 1953 tavasza Palló Imre (j), Mátyás Mária (k) és Simándy József, Erkel Ferenc: Bánk bán című három felvonásos operájának szereplői az Operaház 1952-53 évi színházi évadjának tavaszi előadásán Forrás: MTI/Várkonyi László

Fegyelmi, majd fővárosi elismerés

Sikeri mellett Simándy József 1946-ban egy fegyelmi tárgyaláson is átesik, amely nem jár súlyosabb következményekkel, de felidézése nem érdektelen.

Hiába osztják rá, nem vállalja el a Bohémélet Rodolphe-ját. A tárgyaláson hasonlóan érvelt, mint évtizedekkel később, az esetre visszaemlékezve.

 

Nem volt barátom a figura. Nem voltunk azonos véleményen. Nem volt vele közös mondanivalóm. Pipogya alak az a Rodolphe! Panaszkodik, hogy nincs fára pénze! És ott van körülötte a sok fa. Miért nem szerez száraz gallyat? Rőzsét? Miért nem hoz áldozatot a szerelméért? Hagyja inkább, hogy Mimit legyőzze a betegség! Nem, nem volt közöm Rodolphe-hoz. Mint ahogy nem tudom magam elképzelni sem Belmonte, sem például Almaviva gróf szerepében. A Rigoletto mantuai hercegét is csak ötször énekeltem, 1951-ben, aztán visszaadtam. Semmiféle emberi kapcsolatnem fűzött ehhez a férfiatlan, nyegle, felelőtlen figurához. Elégedetlen voltam magammal, amikor énekeltem.

1946 őszén folytatódik a Tosca sikersorozata. Október 27-én Simándy Józsefnek háromszor kell elénekelnie a levéláriát.
November 6-án világhírű partnernő, Anday Piroska oldalán lépett föl a Carmenben. A bécsi Staatsoper büszkesége elragadtatottan nyilatkozik a fiatal Don Joséról.

Simándyt a jövő nagy tenoristájának nevezi.

Simándy József hamarosan Budapesten lép fel vendégként. A Délmagyarország beszámolója:

Simándy József budapesti sikere. A Budapesti Vasutas Hangversenyzenekar kedden Wagner-estet adott. A Ferencsik János vezényelte este Báthy Anna mellett közreműködött Simándy József. A budapesti lapok elismeréssel írnak a szegedi énekesről. Jemnitz Sándor, a kiváló zenekritikus azt írja, hogy Simándy igazi hőstenornak ígérkezik, csak testben is meg kellene erősödnie, hogy hangja kibontakozhasson. Pompás szövegkiejtését külön megdicséri Jemnitz.

A fővárosi koncert után Ferencsik János is gratulál az ifjú énekesnek. Majd azt mondja, most már saját magától függ, hogy vidéki bonviván, pesti énekes, vagy művész lesz-e.

Simándy azt feleli: céljai szerint a harmadik.

 

A jégkérget is megolvasztja
1946. december 13-án A Parasztbecsület bemutatóján Turridurt énekli Szegeden.
Szegedi Népszava:

Az új, nagy magyar tenorista Simándy József. Párja nemigen akad ma e hazában, ha technikája és dinamikája még további képzésre szorul is, mert egyelőre még hiányzik a kívánt átmenet fortéi és pianói között. Ez azonban mit sem von le értékeiből, Turidduja mindenképpen imponál, sicilianája meleg és tömör, szinte bársonyos cirógatás. Santuzzával való viaskodása szenvedélyes, haragtól hevített, bordala fiatalos jókedvtől csapongó.

Simándy Józsefnek egy premierje van még Szegeden.
A szorocsinói vásár című Muszorgszkij vígoperát 1947. június 7-én mutatják be Hidy Franciskával, Turján Vilmával, Érdy Pállal, Szanati Józseffel a főbb szerepekben. Grickót Simándy József énekelte. Szegedi Hírlap:

Ragyogó tenorja megolvasztotta volna még a jégkérget is a szívekről.

Vaszy Viktor Simándy József szegedi indulása kapcsán utóbb így nyilatkozott:

Kivételes hangadottságán túl már akkor érződött, hogy nagy éneklési-formálási készség birtokosa. Érzett benne a nagy egyéniség és a nagy művészi alázat. Szív, lélek, temperamentum. Színes volt és természetes. Minden erőlködés nélkül meg bírt oldani nehéz formációkat. Például a Carmen virágáriájának bé-decrescendóját. Szerintem a magyar énekestörténet egyik legnagyobb alakja.

 

Dalolva szép az élet
Simándy Józsefet Tóth Aladár, az Operaház igazgatója 1947 elején felkéri, hogy énekelje el szerepét vendégként a budapesti Parasztbecsület február 2-i előadásán.

Erről még nem számol be a pesti sajtó, ám amikor az Operaház vezetése arra is felkéri kéri, hogy álljon színpadra a részlegese felújított Carmenben Don José szerepében, változik a helyzet.

Kis Újság:

Talán a régen várt Wagner-tenorista tűnt elő az ismeretlenségből, egyelőre Bizet délvidéki hősének arculatába.

Két másik újság is lelkes, bár a keresztnevét elvétik: A Hírlap:

Don José szerepében Simándy jános szegedi tenorista mutatkozott be. Vigyázat! Nem mindennapi tehetség.

Új szó:

A Szegedről feljött, nagyon szép hangú lírai tenor, Simándy László Don José alakításával csatát nyert Budapesten.

Simándy József 1947-ben fél három éves szerződét ír alá az Operaházzal a következő szezontól. Fizetése Szegeden 1600 forint volt, a fővárosban 2100 forintot kap azzal a kitétellel, hogy az összeg a harmadik évre 2400 forintra emelkedik.
Második Operaházi évadában elénekli Stolzingi Waltert a Nádasdy Kálmán rendezésében színre kerülő A nürnbergi mesterdalnokokban. Nem sokkal később a Mesterdalnokokat vezénylő Otto Klemperer, a huszadik század egyik legnagyobb karmestere közli az Operaház direkciójával:

ragaszkodik hozzá, hogy az énekes fizetését 4000 forintra emeljék.

Az elkészült kontraktus maga Klemperer is szignálja, aki végezetül annyit mond:

„Na, gut.

Mindemellett Simándy József sajátos korszakban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaháznál. Az országos ismertséget Keleti Márton 1951-es, kiváló művészekkel – mások mellett Gózon Gyulával, Maklári Zoltánnal, Tompa Sándorral, Bihari Józseffel, Latabár Kálmánnal, Bánhidy Lászlóval – filmre vitt Dalolva szép az élet! című szocreál propaganda darabjának lelkes ifjúmunkása, Varga elvtárs hozta meg számára, aki a történet szerint szorgalma jutalmaként kerül be a Zeneakadémiára.

Simándy Józsefben a korábbi, jogtalan szélsőjobbos vádakat feledve a kommunisták ideális hőst láttak.

 

Sötétbarna szempár
Simándy József repertoárja 1951-ben az Operában három nagy szereppel bővült. Az Anyegin Lenszkijével, Az álarcosbál Richard grógjával. Valamint a Rigoletto hercegével. Utóbbi darab rendező elképzeléseit illetően voltak benne kételyek. Másrészt annak az előadásnak kapcsán jegyzete évtizedekkel később a következőket:

A hajdani öt Rigoletto-előadás egyetlen pozitívuma második feleségem, Jutka! Ott táncolt fiatal balerinaként tizenhat évesen az első képben a parasztlányok között. Ott láttam meg, és attól kezdve bárhova néztem a színházban, a próbákon, mindig megláttam valahonnan rám izzani azt a csodás sötétbarna szempárt... A Rigoletto hozott össze minket. Ő azóta megosztja velem szélsőséges, összevissza kuszált életemet."

 

Az operaénekesnél tizennyolc évvel fiatalabb Hegedűs Judittal 1953-ban házasodtak össze. Péter fiúk 1954-ben született. Első leányuk, Jutka 1956-ban, Katalin 1971-ben.

A magánéletéről alig megnyilatkozó Simándy József első házasságának elmúlásáról nem beszélt memoárjában. Érdekességként említhető, hogy első feleségét néhány cikk nem festőművészként, hanem kórustagként aposztrofálja. Más források tényként állítják, hogy Simándy Józsefet és a kor egyik legnevesebb, a férfikollégájánál nyolc évvel idősebb Osváth Júliát egy időben – alighanem Simándy József második házassága előtt – erős szerelem fűzte össze.

Budapest, 1963. február 24. Simándy József, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekese, érdemes művész feleségével Hegedűs Judit balettművésszel és lányaival Judittal és Katalinnal leadja szavazatát az országgyűlési képviselői és tanácsi választásokon Forrás: MTI/Keleti Éva

 

Mindez persze jelentőségét veszti annak tükrében, hogy Hegedűs Judit több mint három évtizeden át volt támogató társa a az ország és a nemzetközi opera világ egyik legnagyobb, s legnépszerűbb művészének.

Simándy József házasságkötésének évében,1953-ban megkapta a Kossuth-díjat. Abban az évadban énekelte először emblematikus szerepét, a Bánk Bánt az Operaházban. Abban a szezonban osztják rá Oleg Kosevojt is Marjusz művében Az ifjú gárdában.

Kossuth-díjával azonban mindenekelőtt a Bánk bán alakítását ismerték el.

 

 

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!