Sinkó László élete: így tört ki zseniális bátyja árnyékából

Sinkó László Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész volt. Bátyja, Sinkovits Imre az elsők között lett a Nemzet Színésze a cím alapításának évében, 2000-ben. Sinkót a Nemzet Művésze címmel ismerték el, ugyancsak az első kitüntettek között 2014-ben. Sinkó László bátyja hatására választott hivatást. Testvéri kapcsolatukat mély szeretet hatotta át, miközben Sinkó László többször is elmondta: személyiségüket tekintve olyanok voltak, mint a tűz és a víz. Családnevét is azért változtatta meg, hogy a maga útját járva sose bátyja miatt háruljon el előle valamely akadály. Sinkó László távol tartotta magát a politikától, illetve azt vallotta: amit a közéletről, a politikáról, a világról gondol, azt a szerepein keresztül tudja leghitelesebben megfogalmazni.

Futócipő
Sinkó László, miközben a Katona József Színházzal bejárta a világot, a nemzetközi színházi szcéna legnagyobb alkotóitól kapott elismerések mellett egy-egy külhoni ország publikumától is megindító gesztusokat tapasztalt.

Barcelonában az Übü király előadása után akkor is vastaps fogadta, amikor kilépett a színház kapuján.

A Ramblán – a Barcelona „ütőerét" jelentő utcaszakaszon – végigsétálva nem akadt asztaltársaság a kávéházak teraszán, amely ne akarta volna meginvitálni egy italra.

Aki nem látta színpadon, az is olvashatott róla a helyi újságokban, amelyek fotóit is közölték, és világhírű színművészekhez hasonlították.

Sinkó László a tökéletes állóképességet kívánó szerepekre futóedzésekkel is készült. Az Übü király mexikói vendégjátéka előtt, ahol a több mint kétezer méter magasban fekvő Mexico Cityben is felléptek, a Mátra nyolcszáz-ezer méteres szakaszain tartott edzéseket. S futott persze a helyszínen is.

Az előadás alatt, a jelenetek között az ifjabb kollégái oxigénpalackot kértek, Sinkó László palack nélkül nyújtott maximumot.
S persze futott Chicagóban, a Michigan-tó partján, futott Párizsban, a Luxemburg-parkban, futott Ausztráliában.

A futócipője mindig vele volt.

 

Séta
Sinkó Andrea sportkarrierje és Sinkó László világszinten is elismert színházi pályafutása az 1980-as években párhuzamosan futott.
Sinkó Andrea huszonhat alkalommal nyerte meg az országos bajnokságot, világbajnokságon ötödik helyezést ért el, az 1988-as szöuli olimpián összetettben a pontszerző hatodik helyen végzett. Amikor azokban az időkben édesapjával végigsétált Budapest belvárosában, egyszerre kértek autogramot apától és lányától.

A színművész a neki célzott díjak, egyéb elismerések mellett őszinte örömmel nyugtázta, hogy akkoriban gyakran úgy emlegették: ő Sinkó Andrea édesapja.

A színművész élte egyik legnagyszerűbb pillanataként említette: egy nap, amikor elment „második otthonába", a margitszigeti sportuszodába,

ott látta leánya mosolygó fényképét az érmet, pontot szerző olimpikonok aulában sorakozó portréi között.

Sinkó László a Katona József Színház alapításának évében, 1982-ben lett érdemes művész. A Katona József Színház tagjaként nyerte el a kiváló művész címet 1987-ben.

1991-ben néhány színinövendék az intézmény jóváhagyásával felkérte Sinkó Lászlót: vállaljon el egy szemesztert, mert kíváncsiak a Katona József Színház metódusára. Sinkó László nyilatkozta ennek kapcsán:

Megcsináltam, jól sikerült, és végül hét évig maradtam. Kaptam közben egy zseniális osztályt: Schell Judit, Marozsán Erika, Fekete Ernő, Hajdu Steve, Kamarás Iván, Keszég Laci, Anger Zsolt voltak a növendékeim. Szenvedélyesen tanítottam, előfordult, hogy lerepült a szemüvegem, annyira gesztikuláltam.

 

Saját tartomány
Sinkó László a Katona József Színház metódusa kapcsán életrajzi könyvében olykor rendezőkre „lebontva" említ meg számára meghatározó, inspiráló szakmai helyzeteket. Ami azokban azonosság:

a színház rendezői határozott elképzeléssel, alaposan felkészülve, erős vízióval láttak neki a darabok színrevitelének. Ugyanakkor rendezői színházukban a színész nem csak eszköz volt.

Sinkó László egy interjúban úgy fogalmazott:

Az az igazi színházi próbafolyamat, amely a színészek fantáziáját is megnyitja, ezzel felszabadítja őket. Ezért is imádtam a Katona József Színházat.

Életrajzi kötetében ugyanakkor arról is szól:

idővel a Katona József Színházban is érzékelhetővé vált, hogy egyes színészek már előrébb állnak a hierarchiában, mely hierarchia kezdetben nem volt sajátja a teátrumnak.

Kívülről szemlélve Sinkó László nem sorolódott a hierarchia alsóbb szintjeihez tartozó művészekhez.
Ám érdemes itt felidézni egy hetilapban megjelent interjújának részletét:

Az ember minél többet tapasztal, annál inkább egyszerűsödik, s gyanakvóan nézi a hangoskodókat. Én mindig kicsit távolabb álltam, fenntartással figyeltem legközelebbi barátaimat is. Így születtem, ezzel a tulajdonsággal. Van egy saját tartományom, ami csak az enyém. Ez adott tartást a szakmához, az élethez is.

 

Sinkó László munkásságát 1995-ben Kossuth-díjjal ismerik el. Abban az évadban igazolt át az Új Színházhoz.

 

Sinkó László és Széles László az Új Színházban 1996. május 20-án, Csehov: Ivanov című darabjában Forrás: MTI/Ilovszky Béla

 

Folytonosság
Székely Gábor már 1989-ben megvált a Katona József Színháztól.
Sinkó László utóbb azt mondta: Székely Gábor távozásának okait csak az érintett, illetve Zsámbéki Gábor ismerheti. Sinkó László azt is elmondta:

számára már Székely Gábor távozása idején egyértelmű volt, hogy csatlakozik a rendező társulatához, ha valaha újra vezetői pozícióba kerül.

Székely Gábort 1995-ben nevezték ki az Új Színház élére.
Sinkó László a később legendássá lett Don Juan próbái alatt – a címszerepet Cserhalmi György alakította, Sinkó László Sganarelle-t – veszi át a Kossuth-díját.
A darabot rendező Székely Gábor a díjátadó napján déli tizenkettőkor engedi el a színészt az ünnepségre, aki az öltözőben veszi át szmokingját. A színházban folytatódik a próba, rövid szünet után este is, de arról Sinkó László ugyancsak felmentést kap.
Sinkó László mondta a történtekről:

A mentalitást tartom fontosnak: az ünnepek nem azt jelentik, hogy három napig lógok, hanem ha valaki ilyen magas kitüntetést vesz át, amilyet én kaptam, akkor előtte is, utána is magas színvonalon kell próbálni. Ha úgy hozza a helyzet, aznap este is. Sokan értetlenül állnak ez előtt: hogy lehetett ilyen kegyetlen Székely. Most már tudom, sőt akkor is tudtam, ezt nem azért csinálta, mert tíz és tizenkét óra között annyira nélkülözhetetlen voltam, hanem az egész folytonosságát és jelenidejűségét akarta még jobban aláhúzni.

Székely Gábor kinevezésekor egy új hangot hozó művészszínház megteremtését jelölte meg céljaként.

Három évvel később a főváros balliberális vezetése lemondatta az igazgatót arra hivatkozva, hogy a színház nem váltotta be a hozzá fűzött pénzügyi reményeket.

A lemondatott igazgató szerint az Új Színház évadról évadra több saját előadást tartott, amivel együtt nőtt a nézőszám és a látogatottság is. Kritikusok több kategóriában is díjazták előadásaikat (1994–1995-ben: Csongor és Tünde, Patika, Don Juan, 1995–96-ban: Vérnász, Ivanov, 1996–97-ben: Figaro házassága). Kifejtette, hogy három év éppen csak az alapozásra volt elegendő. Érvelését nem fogadták el, mennie kellett.

Sinkó lehetőséget kapott, hogy az új vezetés alatt is a társulat tagja maradjon, de a távozást választotta.

 

Gabi néni férje
Sinkó László 1990-ben óbudai otthonukat – nem a gyermekkorit, saját jogon megszerzett ingatlant – hátrahagyva Budakalászra költözött egy családi házba.

Rázósabb pályaszakaszai alatt a kertben lelt nyugalmat, vagy a pilisi erdőkben, a Duna-parton futás közben.

Bátyja, Sinkovits Imre is kalászi házában látogatta olykor; akadt közös téma úgy is, ha nem szakmai kérdésekről beszélgettek. Például a sport.

Sinkó László kedvence az atlétika volt, a viadaloknak helyet adó pályát színháznak tekintette, ezért is látogatott ki a versenyekre, amelyeknek élőben más az aurájuk, mint a képernyőn. Második szív közeli sportágának, a tenisznek legnagyobb csatáit a televízióban követhette. Gyakran felemlített egy Agassi-Agenor mérkőzést, amelyben ott volt a sport minden szépsége, drámája, öröme, katarzisa.

Bátyjával, Sinkovits Imrével rendre szóba kerültek a brazilok futballmérkőzései is, de Sinkó László más latin csapatoknak is nagy szurkolója volt.

Budakalászon hamar befogadták a színészt, közvetlensége, egyszerűsége miatt.

Országszerte ismerősként köszöntötték azért is, mert évekig szerepelt a kilencvenes évek kultikus magyar teleregényében, a Szomszédokban.

Mindemellett Sinkó László hangján szólalt meg a Macskafogó című rajzfilmben a szuper egérügynök Grabowski, hangja szinte összefonódott Anthony Hopkins filmes jelenlétével (Túlélni Picassót, A vadon foglyai, Szenvedélyek viharában, Hannibal, A vörös sárkány).

A Sinkó házaspár budakalászi otthonában szép számmal akadtak népi motívumokkal díszített vázák, tányérok, maszkok, háromlábú faragott székek. Fiatal, vékonypénzű házasokként kezdték gyűjteni a tárgyakat, amikor még senki nem foglalkozott ezzel.

Sinkó László 2011-ben Budakalász díszpolgára lett. Felesége akkor már hosszú évek óta egy helyi iskolában tanított. Amikor Sinkó László átvette a díszpolgári oklevelet, elmondta: nagy öröm számára, hogy amikor végigsétál a budakalászi utcákon, akkor sosem azt hallja, hogy ott megy Sinkó László, hanem azt:

Ott van Gabi néni férje!

 

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!