Jumurdzsák és társai: évekre eltiltották a kommunisták, legszebb korszakát vették el a legendás színésztől

Gyermekkora óta színésznek készült. Várkonyi Zoltán egy műkedvelő előadáson fedezte fel s ígérte meg a még tinédzserkorú színjátszónak: ha saját színháza lesz, ott állásba veszi. Úgy is történt, Bárdy György Várkonyi Művész Színházában kezdte a pályát, miután visszatért a halál pereméről egy végzetesnek tűnő háborús sebesülés után. Majd a Vígszínháznak lett a tagja, de ismét váltott. Egyik legnagyobb drámai alakítását a Madách Színházban 1956-ban színre került Németh László-mű, a Széchenyi Goldmark doktoraként nyújtotta. Más míves szerepek mellett Shakespeare Rómeóját is sikerrel formálta meg ott. Végül a Várkonyi Zoltán igazgatta Vígszínházhoz visszatérve talált rá igazi színházi otthonára, ahol olyan sikerszériákban játszott főszerepet, mint a Szerelem, ó! vagy a Furcsa pár. A szélesebb közönség ma már mégis inkább az Egri csillagok ördögi Jumurdzsákjaként emlékszik rá, vagy a Rádiókabaré Gugyerákja jut eszébe róla, amely utóbbi, általa kitalált karakterben a Kádár-kori „elbunkósodás" minősített eseteit idézte meg lényeglátóan. Civilben européer jelenség volt, puszta létezése is irritálta azokat, akik az ördögtől valónak tartották a polgári kultúrát. Az ötvenes évek végén azonban azért tiltották el hivatása gyakorlásától, mert állítólag vétett a szocialista erkölcs ellen. Bárdy György tagadta a vádat, de sem tárgyaláson – ugyanis az nem volt –, sem más fórumon nem kapott lehetőséget arra, hogy kiálljon magáért. Az eltiltás örökre szólt, a művész három évig erdészetekben dolgozott, ám aztán visszakerült a színi pályára, mert nélkülözhetetlennek bizonyult. Az akkor már Jászai Mari-díjas művész idővel megkapta az érdemes művész és a kiváló művész címeket is, de úgy vélte: hajdani meghurcoltatása is közrejátszott abban, hogy a szakma legfajsúlyosabb kitüntetése és címe kapcsán nem került szóba a neve.

Macska választása

Bárdy György nagy sikert arat Luciferként, ahogy évad végén a Koldusopera Bicska Maxijaként is. Várkonyi Zoltán már a következő évadra leszerződtetné a Vígszínházhoz, de Bárdy György azzal szeretné kifejezi háláját a kecskeméti igazgatónak, Radó Vilmosnak, hogy a következő szezont is a színházánál tölti.
 

Ugyanakkor, mintegy megünnepelve a visszatérését, a nyáron nyugat-európai körútra indul szerelmével, Macskával.

Útlevelüket Sándor József – a Központi Bizottság (KB) mellett működő Pártépítési Elméleti Munkaközösség elnöke, korábban a KB mezőgazdasági bizottságának tagja – közbenjárására kapják meg.
 

Nyugat-Németországban Macska elugrik cigarettáért, Bárdy György majd csak évek múlva látja viszont.

A lány nem sokkal eltűnése után telefonon kér bocsánatot, elmondja, hogy azonnal átvették egy német egyetemre, nem hagyhatta ki a lehetőséget. Simonyi Edit idővel osztályvezető főorvos lett Németországban.

Bárdy Györgyöt, miután magányosan hazatér, Várkonyi Zoltán felkéri egy beugrásra a Vígszínházban. A színész azt mondja, csak akkor vállalja – hátrahagyva a kecskeméti társulatot –, ha bemondják a rádióban, hogy visszatért a pályára. Várkonyi tombol, aztán könyörgőre fogja. Bárdy György végül igent mond. A beugrásból több évtizednyi tagság lesz a körúti színháznál.
 

Visszatéréséről sem a rádió, sem egyéb médiumok nem tájékoztatnak, hivatalosan soha nem rehabilitálják.

 

Átváltozások

A Vígszínházban főszerepek sorát játssza.
A visszatérése utáni első nagy sikere Murray Schisgal Szerelem, ó! című darabjának Miltje 1966-ban. A háromszereplős előadást Várkonyi Zoltán rendezte, Bárdy partnerei Ruttkai Éva és Darvas Iván voltak.

Budapest, 1966. október 3. Ruttkai Éva, Bárdy György és Darvas Iván Murray Schisgal: Szerelem, ó! című vígjátékában, melyet a Vígszínház mutat be Várkonyi Zoltán rendezésében Forrás: MTI/Keleti Éva

 

Bárdy György egyszerre képes eljátszani a kemény öklű amerikai „életharcost", meg ennek a típusnak siralmas és hazug, belül öncsalásos valóságát, de úgy, hogy azon a közhelyen is gúnyolódik, amely ezt a hazugságot már rég felfedezte, s újra meg újra felmutatja." - írta róla a Fim Színház Muzsika.

 

Két évvel később – a nézők szavazzák meg személyét a szerepre – ismét ördögi figurát formál meg, Jumurdzsákot Várkonyi Egri csillagok című filmjében.
Abban az évben kerül színre a Vígszínházban Neil Simon Furcsa párja ugyancsak Várkonyi rendezésében. A két férfi főszereplő: Bárdy György és Tomanek Nándor.
A két színész színpadon kívül köszönni is nehezen köszön egymásnak.

Bárdy életigenlése éppen úgy irritálja Tomaneket, mint Bárdy Györgyöt kollégája másféle habitusa. Színpadi kettősként ugyanakkor briliáns játékot produkálnak, nagyszámú teltházas előadásra jelentenek garanciát.

Bárdy György visszatérése után jó ideig az egyik legfoglalkoztatottabb színész. A már idézet Párkány László írta:

A sokszor megcsodált bariton hang, a külcsín különös ellentéteként jelent meg hangban és képben a Rádiókabaré Gugyerák figurája, amely éppen a kor elbunkósodásának példázatait prezentálta lényeglátóan. Bárdy György otthon volt tehát szinte minden színpadi, rádiós, televíziós műfajban. Ezt erősítette Lukács Sándor, amikor azt írta róla: milyen „fergeteges volt a Feydeau-vígjáték, a Bolha a fülbe tudathasadásos, kettős főszerepében! Elegáns úrból pillanatok alatt változott át paralitikus mozgású, ütődött, bumfordi szolgává.

 

Magánvilág

Bárdy György negyvenkét évesen tért vissza a pályára.
Sportosan él. Korán kel, tornázik, törzsvendég a Lukács uszodában. A tenisznek továbbra is kiemelt szerepe van az éltében. Teniszkapcsolatainak köszönhetően nyolc alkalommal tekinti meg a helyszínen a wimbledoni mérkőzéseket. Barátságot köt Arthur Ashe-sel, aki 1968-ban első afroamerikaiként lett Grand Slam győztes az US Openen. A színész ismerősének köszönhetően lesz teniszpartnere Jimmy Connorsnak egy olyan versenyen, ahol világsztár sportolók és művészek párosai mérkőznek meg.

Bárdy és Connors a döntőben kapnak csak ki a Björn Borg-Mireille Mathieu párostól.

A színész a tenisz mellett a vitorlázást is kedveli, a SZÚR-nak, a színész-újságíró labdarúgó mérkőzéseknek is sokáig részese.
Otthonában az antik bútorok mellett kiváló képzőművészek munkái gyűlnek. A bútorokat olcsón szerzi be, felújítva kerülnek a lakásba, a dolog mikéntjét Pécsi Sándortól tanulta.

Egy alkalommal a kétszeres Oscar-díjas Anthony Quinn volt hivatalos Bárdy Györgyhöz, aki miután elfogyasztotta a színész édesanyja csodálatosnak értékelt bablevesét, harmincötezer dollárt ajánlott a művész íróasztaláért. Bárdy ragaszkodott az asztalhoz.

Aba-Novák Vilmos cirkuszos festményét a festő leányától kapta, aki a szomszédjában lakott. Szász Endre rajzait Szász Endre Bárdy György nappalijában készítette egy fotelben.
1997-es cikkben írták:

Akik jól ismerik, mind azt mondják: csak teniszfelszerelésben tudják elképzelni. Vagy elegánsan felöltözve kedvenc szivarját a kezében tartva. Bárdynál nincs középút. Élete, neveltetése, színészi kvalitásai egyszerűen erre kötelezték őt. A mai napig nem tud lemondani egyik szenvedélyéről sem. Mindegyiket gyakorolja. Mint meséli, az egyik egészséges és élvezetes, a másik élvezetes és lehet, hogy nem is olyan káros.

Bárdy György hatvan évesen ismerkedett meg második feleségével, a művésznél több mint három évtizeddel fiatalabb Lévay Mariannal a Palatinus strandon.
Egy bulvárnapnak mondta el:

Gyönyörű, magas, fiatal lány volt. Szerelem volt első látásra. Évekig együtt éltünk, majd ultimátumot kaptam tőle. Gyereket szeretne, elvettem feleségül. Esküvői fotót hiába is keresne. Nem csináltunk nagy faksznit.

 

 

Hatvannégy éves volt, amikor megszületett leánya, Anna, akit élete legnagyobb ajándékának tartott.

 

Budapest, 2003. május 30. Hajózással egybekötött évadzáró társulati ülést tartott a Vígszínház társulata Budapesten. Az intézmény díjait Marton László igazgató adta át. A képen balról: Bárdy György színész és lánya, Anna Forrás: MTI/Soós Lajos

Teniszdiadal, infarktus

Bárdy György az 1958-as Jászai Mari-díj után még két szakmai díjat kapott. 1983-ban lett Érdemes művész, 2000-ben Kiváló művész.

Visszatérése után több filmes feladat is megtalálta.
Az utolsók között van Grosch, Széchenyi inasának szerepe 2002-ben, Bereményi Géza A Hídember című nagyszerű alkotásában.

Nem sokkal korában, közel a nyolcvanhoz két, művészeknek kiírt teniszvilágjátékon is első helyezést ért el párosban. A Hídember forgatásán azonban infarktust kapott, mentőhelikopterrel szállították kórházba.

Felépülését követően pótfelvételeken játszotta el az elmaradt részeket – Grosch szerepét közben szükségképpen megkurtították.
2003-ban Bárdy Györgynek ítélték a 34. filmszemle életműdíját.
A következő évben elvállata, hogy eljátssza egykori szerepe Jumurdzsák paródiáját a Magyar vándor című vígjátékban. Ez volt az utolsó filmes megmutatkozása.
Színpadi pályafutását a Vígszínház Egy csók és más semmi című előadásában zárta le 2008-ban. A nyilvánosság előtt a Vígszínházban megtartott kilencvenedik születésnapi ünnepségén jelent meg utoljára 2011-ben.
 

Élete végéig várományosa maradt a Kossuth-díjnak és a Nemzet Színésze címnek.

A szakma legnagyobb elismeréseinek elmaradását késői interjúiban is a hatvanas évek történéseivel magyarázta – ha rákérdeztek. Hetvenhat évesen mondta el a Népszabadságnak adott interjúban:

Éveket vettek el tőlem jogtipró igazságtalansággal. Éppen elkezdtem forgatni a Szegény gazdagok főszerepét, a Fatia Negrát, amelyet más feladatok is követtek volna. Negyven éves voltam, a legtermékenyebb éveim következhettek volna. Ha akkor nem törik meg a pályám, ma kevesebb gondom lenne. Nem kellene attól tartanom, mi lesz utánam a fiatal feleségemmel, a kislányommal – a szeretteimmel. Jöttek szép idők. Ismét a Vígszínház tagja lettem, és hűséges szerelmese immár évtizedek óta. De az elvesztett évek végképp elvesztek.

 

Budapest, 2011. május 28. A kilencvenedik születésnapját ünneplő Bárdy György színművész nézi tortáját a Vígszínház színpadán, ahol kollégái és barátai először átadták a Bárdy György Tenisz Alapítvány díjait, majd felköszöntötték a művészt Forrás: MTI/Kallos Bea

Múlt idő, jelen idő

Bárdy György a rendszerváltást követően azt nyilatkozta, nem érdekli a politika világa. Pályára való visszakerülése után ugyanakkor óhatatlanul kapcsolatba került azokkal, akik a párt tagjai voltak – eltiltása idején segítője is akadt köztük –,

teniszpartnerei között pedig a rendszerváltás után is voltak politikusok, akik pályafutásukat a Kádár-korszakban alapozták meg.

Bara Margitot és Bárdy Györgyöt egyaránt a rendszerváltást követően ismertem meg személyesen, mindkettőjüket a kétezres évek derekán. Bara Margit

a meghurcoltatását követően felhagyott a hivatásával, egy szűk baráti körön kívül a világtól is elzárkózott.

Psota Irén mutatott be egy véletlen találkozás alkalmával barátnőjének és egykori kollégájának, aki így nem tudott kitérni a megismerkedés elől. A kézfogásnál a színésznő úgy fogalmazott:

Bara Margit voltam.

Bárdy Györggyel az otthonában találkoztam személyesen egy interjú kapcsán. Már az ajtóban derűsen felvetette, hogy talán nincs is szükség közöttünk ilyesmire, de javasolta, tartsuk be a formaságokat. Majd kezet nyújtott és azt mondta:

Bárdy György vagyok.

 

Akkoriban már túlesett az infarktusán, amelyről épp olyan iróniával tett említést, mint nem nevesített egyéb egészségügyi nehézségekről.

A bulvárosodó világban persze semmi sem maradt titokban. Pletykalapokból tudtam meg utóbb, hogy élete utolsó szakaszában veseelégtelenségben szenvedett, infarktuson átesett szíve sem volt rendben.
Bárdy György 2013. május 27-én kórházban halt meg, egy nappal a kilencvenkettedik születésnapja után. Búcsúztatását a művész akarata szerint szűk családi körben tartották. Halála kapcsán a több művészportrét is jegyző Párkány László a Magyar Nemzet Magazinjában idézte fel Bárdy György pályafutását, színészi kvalitásait 2013 júniusában. A jelen írásban is idézett nekrológnak szerzője a „Démoni bariton" címet adta. Alcíme: „Lázadt a szocialista elbunkósodás ellen – Bárdy György bőségszaruja." Az újkor kezdetén, a francia vallásháborúk idején élt francia filozófustól választott mottó is került az egykori írás elejére: „Erős képzelet szüli az okokat" – Montaigne.

 

forrás:

Arcanum Digitális Tudománytár

https://pdfcoffee.com/gervai-andras-fedneve-szocializmus-pdf-free.html