A szülőt bünteti a gyerek a rosszabb jegyekkel

Még búcsúüzenetet is hagyott családja számítógépén az a 16 éves székesfehérvári lány, aki tavaly januárban ment világgá, mivel - saját bevallása szerint - rossz tanulmányi eredményei miatt szégyellte magát. Nem véletlen, hiszen a bizonyítványosztás sok gyerek életében feszült, szorongásos időszak. Mit jelez a teljesítményromlás, és hogy érdemes a szülőnek reagálnia, ha a jegyek között nem csupa ötös szerepel?

"A kiindulópont, hogy egy harmonikusan fejlődő gyerek szeret, és tud is teljesíteni" - szögezi le rögtön beszélgetésünk elején Felházi Anett, klinikai szakpszichológus. Ha tehát rosszabbodnak a jegyek, romlik a félévi átlag, fogjuk fel jelzésként. A szülő feladata ilyenkor azon eltűnődni, hol a zavar, miért nem képes a gyereke teljesíteni? Először is meg kell vizsgálni, hogy a gyerek részképesség-problémákkal küzd-e, vagy teljesítményromlása pszichés eredetű" - folytatja a szakember.

Ha a gyereknek részképesség-problémái vannak...

Miközben egyre több az olvasási, számolási nehézséggel küzdő gyerek, még mindig sokszor csak évekkel később derül ki, hogy a gyereknek részképesség-problémái vannak.

"Ha az intelligenciateszt 106-os IQ-t mutat egy gyereknél, az azt jelzi, hogy ő képes lenne négyeseket, ötösöket hozni. De ha a gyermeket, mondjuk pszichomotoros lassultság jellemzi, és a tanárok ezt nem veszik figyelembe, nem tudja teljesíteni az elvárt szintet, és néhány csalódás után fel is adja. Hiába van a gyereknek jó önképe, ha sok csalódás éri, egy idő után már ezt nem tudja fenntartani, gátlásossá válik" - magyarázza a pszichológus. Ráadásul sokszor ezt szégyelli is a szülő előtt, titkolja, szorong.

Ha a gyereket lelki gondok gyötrik...

Pszichés eredetű a teljesítményromlás, ha a családban nincs valami rendben, de ezt eredményezheti egy esetleges költözés, vagy iskolaváltás is. "A gyerek pszichés energiái ilyenkor elfolynak ezeknek a körülményeknek a feldolgozására, nem marad ereje a tanulásra" - mondja Felházi Anett.

Serdülőkorig a gyerek még próbál a tanároknak megfelelni, teljesíteni, ezután a teljesítményromlás már inkább csak a szülőnek szóló üzenet. "Ha a szülő nem gondoskodó, a gyerek dühét, bosszúját fejezheti ki a rossz jegyekkel. A gyerek ugyanis jó ideig nem magának, hanem a szülőnek tanul: ha a szülőnek nem fontosak a jegyek, nyilván a gyereknek sem lesznek fontosak." Nagy probléma akkor van, amikor a gyermek önmagát büntetve akar a szülőnek fájdalmat okozni.

A szakember szerint a szülőnek tudatosítania kell magában, hogy a serdülőkorba minden belefér, a gyerek próbálja ki magát minél több dologban. Ebben a korban tulajdonképpen az ad aggodalomra okot, ha nincs változás. A gyerek keresi az identitását, különösen a szexuális identitását, de választ próbál találni arra is, hogy ki is ő, merre megy, mi értelme az életének.

Derült égből villámcsapás: rossz a bizonyítvány

"Ha a szülőt váratlanul éri a gyenge bizonyítvány, először is magában kell keresnie a hibát. Hogy lehet, hogy nem tűnt fel neki korábban, hogy a gyerek nem teljesít? Hol veszítette el a kapcsolatot a gyerekkel? Mi zajlik benne?" - javasolja a pszichológus.

A szakember tapasztalata szerint váratlan meglepetések általában a felső tagozat elején érik a szülőket. "Az alsó tagozat után sok szülő fellélegzik, úgy érzi, túl van a nehezén, és nagyobb önállóságot ad a gyereknek. Ilyenkor gyakran becsúsznak egyesek, kettesek, ami szintén jelzésértékű: a gyerek még nem tart ott, hogy a nagy szabadságban is teljesítsen."

Azon túl, hogy a szülő magába tekint, eltűnődik a gyerekkel való kapcsolatán, az sem baj, ha körbenéz az iskolában, beszél a tanárokkal, hiszen ily módon többet tudhat meg arról, hogy mennyire áll összhangban a gyermek egyéni, illetve csoportos viselkedése, valamint a családon belüli szerepe.

Bukik a fél osztály

"Rémisztő, hogy a mai gyerekeknek mennyire nincsen jövőképük" - meséli Felházy Anett, aki a VI. kerületi nevelési tanácsadóban is dolgozik. "Van a kerületben olyan nyolcadikos osztály, ahol a 25 gyerek közül 14 bukik félévkor egy vagy két tárgyból." De a pszichológus találkozott már olyan nyolcadikossal is, aki kimondta, hogy örül a bukásnak, mert akkor még egy évre ott maradhat az iskolában.

Az okok összetettek, de általánosságban elmondható, hogy mivel a szülők jövőképe bizonytalan, a gyerekeké is az lesz. Nem látják, hogy bármi értelme lenne a tanulásnak, nem érzik, hogy hatással vannak az életükre. De nem csak a szegényebb társadalmi rétegek bizonytalansága, lemondása, reményvesztettsége csapódik le a gyerekekben is. Ma már az alsó rétegek gyerekei mellett veszélyeztetettnek tekinthetők az alsó középosztályból származó fiatalok is, hiszen az e réteghez tartozó szülőknek a megélhetésért folytatott küzdelem mellett szintén egyre kevesebb idejük jut rájuk.

Az értékválság az elitnek számító iskolákban sem ismeretlen jelenség. "Ha a szülő nem a tanulás révén gazdagodott meg, sokszor nem közvetíti a gyerek felé, hogy a tudás érték. Így a gyerek könnyen elveszítheti a motivációját" - nyilatkozta lapunknak Felházi Anett.