Értorlasz

A szív- és érrendszeri megbetegedések (elsősorban az infarktus és a stroke) a vezető halálokok között is a legrettegettebbek a fejlett nyugati országokban. Kialakulásukban számos jellegzetes civilizációs betegség -- a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vér magas koleszterinszintje - és más rizikófaktorok (dohányzás, elhízás stb.) játszhat szerepet. Dr. Karádi István belgyógyászprofesszorral, aki évtizedek óta foglalkozik érelmeszesedést okozó zsír- és cukoranyagcsere betegségekkel, a szívinfarktushoz vezető folyamatokról, az infarktus kiváltó okairól és korszerű gyógyszeres kezeléséről beszélgettünk.

Az infarktus hazánkban sajnos mindennapos beszédtéma. Talán mégsem árt, ha egy szakember szemével áttekintjük, pontosan mit is jelent.
- Az infarktus szó szerint eltömődést, eltorlaszolást jelent (a latin infarcere igéből). Az orvosi szóhasználatban pedig infarktus alatt érelzáródás okozta szövetelhalást értünk. Katéteres vizsgálatokból tudjuk, hogy az elzáródás többnyire átmeneti, ugyanis az eret elzáró vérrög (trombus) ellen már keletkezése pillanatában megindul a védekezés: különböző enzimek (elsősorban a plazmin) rögtön elkezdi emészteni, "rágni" a trombust, és gyakran egy nap alatt fel is oldja. De ekkor már késő, mert az elzáródott ér által ellátott szöveti terület addigra teljesen elhal, és ez súlyos következményekkel jár, különösen az agy esetében.

Az érszűkület kialakulásának fázisai

Az érbetegségeket az teszi különösen félelmetessé, hogy egyik pillanatról a másikra érkatasztrófává fajulhatnak, hiszen az elzáródás néhány másodperc alatt kialakulhat. Mi váltja ki a hirtelen vérrögképződést?

Beszűkült érszakasz (nyíl) angiográfiás képe. Az angiográfia során az ereket sugárelnyelő kontrasztanyag befecskendezésével teszik röntgenfelvételen láthatóvá.

Az "elmeszesedés" egy kissé félrevezető kifejezés. Valójában mi történik az érfallal? Hogyan alakul ki és miből áll egy plakk?




Víg Julianna