Szerelem és halál a lepkék földjén

Nem romantikus ponyvaregényt ajánlunk olvasóink figyelmébe ezzel a címmel. Kutatók szerint a hímnemű lepkék halála és a nőneműek promiszkuitása között összefüggés van.

A Current Biology című biológiai szaklap az ázsiai rókalepke, latin nevén Hypolimnas bolina egyedeit vizsgálta. Ez a lepkefaj Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében honos. A kutatócsoport megfigyelései szerint a hímnemű egyedek száma jelentősen csökkent egy baktérium hatására. Az igazi érdekesség azonban az volt, hogy ekkor a nőnemű egyedek nagyobb számban "randevúztak" hímneműekkel azért, hogy nagyobb esélyük legyen utódok létrehozására.

Hypolimnas bolina

Elméletileg elképzelhető olyan helyzet, amikor a nőnemű egyedek számának túlzott megnövekedése oda vezethet, hogy a hímneműek egymás közötti "randevúinak" száma növekszik, illetve a nőneműekkel történő kapcsolatkialakítások száma lecsökken, mivel a hímneműek száma nagyon alacsony lesz.

Dr. Sylvain Charlat, az University College London munkatársa, a csoport vezetője azt nyilatkozta: "Elvárásainkkal szemben azt tapasztaltuk, hogy a nőneműek promiszkuitása növekszik, amikor a hímneműek egyedszáma lecsökken."

"A nagyobb mennyiségű nőnemű partner kimerültséget, fáradtságot okoz a másik nemnél. Emiatt az általuk termelt sperma mennyisége is csökkenni fog." A nőneműek pedig ösztönösen tudják, hogy ilyen körülmények között kisebb esélyük van arra, hogy utódokhoz juthatnak. "Ettől viszont csak még erőszakosabbak lesznek!" - tette hozzá Dr. Charlat.

A folyamat egészen addig tart, míg a hímnemű egyedek végül szinte teljesen eltűnnek, ezután pedig a populáción belül a "szűz" nőneműek száma megugrik.

A kutatócsapat akkor fogott hozzá munkájához, amikor régi, az 1920-as évekből származó feljegyzéseket talált arról, hogy a délkelet-ázsiai szigetvilágban a lepkék nemi arányai hogyan alakultak, illetve a hímnemű egyedeket pusztító kórról is olvastak. Az akkori tanulmánnyal évtizedekig nem foglalkozott senki.

Dr. Greg Hurst, a tanulmány egyik szerzője szerint "Ahogy a hímneműek száma csökkent, a nőneműek egyre többször 'ismerkedtek', hiszen egyre nehezebb volt megfelelő hímnemű egyedet találniuk."

Miközben a legtöbb nőnemű lepke egész életében mindössze egyszer vagy kétszer párosodik, a kutatók a szigeteken végzett munkájuk során arra a meglepő eredményre jutottak, hogy ezek a lepkék átlagosan három vagy öt alkalommal párosodtak. Dr. Hurst ehhez hozzátette: "Igazán figyelemre méltó, hogy a faj képes a túlélésre abban az esetben, ha minden ötven nőnemű egyedre jut egyetlen hímnemű."

Miközben a hímnemű egyedeket pusztító baktériumot számos rovarnál megtaláljuk, így többek között a katicabogárnál is, a tudósok egyelőre nem ismerik a választ arra a kérdésre, hogy ezen mikróbák működése milyen hatással bír más fajok szexuális szokásaira. Egzakt választ talán csak akkor kapunk majd, ha a H. bolina fajhoz hasonló mértékben lecsökken a vizsgált populáció száma.

Forrás: BBC News