Meskó Attila

A földi élet fenntarthatóságának kérdései

A talajhoz közeli légrétegek hőmérsékletének tapasztalt növekedése mellett 1949 és 1989 között a trópusi óceánok felszíni hőmérséklete is mintegy fél fokkal nőtt. Különösen nagy a hőmérséklet-emelkedés a Csendes-óceán nyugati és az Indiai-óceán keleti részében, amelyek egyébként is a trópusi tengerek legmelegebb térségei. Ugyanezen időszakban a trópusi tengerek párolgása 16%-kal növekedett. Ez a jelentős vízpáratömeg is hatalmas hőmennyiséget szállít a légkörbe.

A megolvadt víz és a tengerek vizének felmelegedése, illetve a melegebb víz nagyobb térfogata miatt a tengerek szintje az elmúlt száz évben 10-20 cm-rel emelkedett.

Megváltoznak a csapadékviszonyok is. Egyes helyeken sokkal több, másutt kevesebb a csapadék, ami áradásokat, illetve tartós szárazságot, aszályt okoz. Mindkét változás jelentősen zavarhatja a mezőgazdaságot. Végül a klímaváltozás során jelentősen növekedhet a rendkívüli meteorológiai események (hurrikánok, tornádók, tartós esőzések) gyakorisága és intenzitása.

Hazánkban nyáron is lehetnek jégesők. A néha galambtojás nagyságú jég nemcsak jelentős kárt okoz, de az emberi életet is veszélyezteti.

Film: Filmrészlet jégesőről

A tartós esőzés földcsuszamlást okozhat. A csuszamlások megindulásának leggyakoribb oka az állékonyság csökkenése, ez pedig többnyire vízfelvétel következménye (13. ábra).

13. ábra

14. ábra

15. ábra

Hosszan tartó száraz és meleg időben a talaj kiszárad, megrepedezik (14. ábra). De kiszáradnak a növények és fák is. A száraz aljnövényzet hozzájárul az erdőtüzek kialakulásához és gyors, szinte fékezhetetlen terjedéséhez. A múlt év nagy erdőtüzei Kaliforniában vagy Dél-Franciaországban azért is voltak olyan súlyosak, mert 2003 nyara az átlagosnál jóval szárazabb és melegebb volt (15.ábra).

Film: Erdőtűz