Meskó Attila

A földi élet fenntarthatóságának kérdései

A megújuló energiahordozók közül a legjelentősebb a tűzifa, a hulladék és a biomassza hasznosítása, ezt követik a vízi erőművek. A további források (geotermikus energia, Nap- és szélenergia hasznosítása) még jelentéktelen. Az elsődleges energiahordozók megtalálása egyre nehezebb, a rosszabb minőségűek hasznosításához bőséges energia kell. A következő évtizedekben az olaj-, szén- és gázkutatás mellett fontos az alternatív energiaforrások hasznosítása.

Régiók	Tűzifa, hulladék	Vízerőmű	Geotermikus	Nap	Szél
A világ összesen	11,15	2,32	0,37	0,01	0,01
Ázsia (Közép-Kelet nélkül)	19,26	1,49	0,41	0,01	0,01
Európa	3,01	2,27	0,15	0,01	0,02
Közép-Kelet és Észak Afrika	2,20	1,20	0,04	0,12	0,00
Észak-Amerika	3,25	2,45	0,53	0,01	0,01
Közép-Amerika és a Karibi-szigetek	12,93	1,93	3,02	0,00	0,01
Dél-Amerika	16,35	11,22	0,00	0,00	0,01
Óceánia	5,00	2,90	1,39	0,07	0,01

5. táblázat: A megújuló energiaforrások aránya az összes energiafelhasználás százalékában (1997)
Forrás: World Resources, 2000-2001

Az energia biztosítása a fenntarthatóság egyik legnagyobb nehézsége. A fejlődő országok igénye növekszik, és a jólét növekedése mindenütt új igényeket támaszt, új fogyasztási szokások alakulnak ki, amivel a nehézségek növekedhetnek. A fejlett országokban a légkondicionálás elterjedése miatt a nyári áramfogyasztás lényegében azonos a téli, fűtésre használt energiafogyasztással. A hamarosan kialakuló hiány megelőzésére az energiaforrásokat hatékonyan és takarékosan kellene használni. A következő évtizedekben gyorsan növelni kell a megújuló források részarányát Európában és hazánkban is.