Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ukrajnai háború eseményeit követő orosz háborús blogok szerint a makijivkai veszteség a katonai apparátuson belüli általános problémákra és rendszerszintű hibákra vezethető vissza - írta az ISW amerikai agytröszt.
A blogok szerint az orosz egységek további, kizárólag mozgósított újoncokból történő felépítése nem fog a mozgósított állomány létszámának megfelelő harci erőt generálni.
Makijivkára az év végén mért rakétacsapást az ukrán hadsereg, orosz bevallás szerint 89 katona halt, meg, de ez szám jóval magasabb 300-400 lehet.
Az ukrán erők csapást mértek egy orosz ideiglenes katonai bázisra Zaporizzsja megyében, aminek következtében mintegy 80 orosz katona meghalt vagy megsebesült - írta szerda esti jelentésében az ukrán vezérkar.
A támadást kedden hajtották végre az orosz ellenőrzés alá került Tokmak település környékén.
A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy az orosz ellenőrzés alatti Luhanszkban, a megyei kórház neurológiai osztályán a Wagner orosz zsoldoscsoport több mint száz tagját kezelik különböző sebesülésekkel.
A kijevi katonai vezetés közölte még, hogy szerdán az orosz csapatok főként a Donyeck megyei Liman, Bahmut és Avgyijivka települések irányában hajtottak végre támadó műveleteket.
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5988 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 7930 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 286 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 102 ember, köztük 55 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Az orosz fennhatóság alatt álló város hatóságai január 4-én késő este jelentették, hogy robbanások voltak a városban és a külvárosi részeken. Áldozatokról, károkról egyelőre nincs jelentés.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok fontolgatja Bradley harcjárművek küldését Ukrajnába. Az erős löveggel ellátott páncélozott járműveket az amerikai hadsereg a nyolcvanas évek közepe óta használja – írta a The Guardian
Kirill Budanov, az ukrán védelmi minisztérium vezetője nemrég bejelentette, hogy tavasztól ismét felpörögnek majd az események, mivel az ukránok jelentős ellentámadásra készülnek a front minden vonalán. Budanov elmondta azt is, hogy a legjelentősebb küzdelmekre márciusban kerülhet majd sor.
Ukrajna bruttó hazai összterméke (GDP) 30,4 százalékkal esett 2022-ben, a legnagyobb mértékben az elmúlt 30 évben az Oroszországgal vívott háború miatt - jelentette ki az ukrán gazdasági miniszter.
Julija Szviridenko, aki egyben első miniszterelnök-helyettes is, kijelentette, hogy Ukrajna gazdasága a legnagyobb veszteségeket szenvedte el azóta, hogy 1991-ben elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól, de a visszaesés kisebb volt az eredetileg vártnál.
A Reuters idézte a gazdasági minisztériumnak azt a közlését, miszerint az ukrán energiainfrastruktúra elleni orosz rakétatámadások továbbra is nyomást gyakoroltak az üzleti tevékenységre és a hangulatra.
Ukrajna GDP-je 2021-ben 3,4 százalékkal nőtt.
Romániában videózták le, amint török gyártmányú BMC Kirpi MRAP járművek haladnak Ukrajna irányába. Ankara a tervek szerint összesen kétszáz Kirpit küld Kijevnek, melyből még augusztusban ötvenet leszállítottak - írja a mandiner.hu.
Január 6-án déltől január 7-én a nap végéig tartó fegyvernyugvásra hívta fel az ukrajnai konfliktusban részt vevő valamennyi felet a küszöbönálló ortodox karácsony alkalmából Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája.
Felhívását csütörtökön az orosz ortodox egyház honlapján tették közzé. A pátriárka a fegyvernyugvásra és a karácsonyi tűzszünetre annak érdekében szólított fel, hogy az ortodoxok részt vehessenek a templomokban megtartandó liturgián.
Nyolcmillióhoz közelít az Európában regisztrált ukrajnai menekültek száma - közölte csütörtökön az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
A világszervezet adatai szerint 7 915 287 Ukrajnából érkezett menekült van jelenleg regisztrálva Európában.
Oroszország tavaly február végén indított háborújának kezdete óta az UNHCR szerint több mint 17 millió ember menekült el Ukrajnából valamelyik európai országba. Azóta több mint 9,1 millióan már visszatértek hazájukba.
A legtöbben - több mint 8,6 millióan - Lengyelországba utaztak, ahol jelenleg is több mint 1,5 millióan vannak hivatalosan menekültként nyilván tartva, de mintegy 6,5 millióan onnan már vissza is tértek Ukrajnába.
Magyarországra az UNHCR adatai szerint mintegy kétmillió ember érkezett Ukrajnából, a magyar hivatalos nyilvántartásban 33 316 ezer ukrajnai menekült szerepel. A jelentésben arról nem szólnak, Magyarországról hányan tértek vissza Ukrajnába.
A Fehérorosz határőrség arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők provokációba kezdtek a fehérorosz-ukrán határszakaszon. A legutóbbi eset alkalmával ukrán katonák fogtak fegyvert egy fehérorosz határőrre, de több olyan eset is volt, amikor fenyegető mozdulatokkal és kézjelekkel provokáltak.
Az ukrajnai politikai rendezés érdekében Kijevnek el kell fogadnia Moszkva követeléseit és a megváltozott területi realitásokat - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml sajtóosztályának tájékoztatása szerint csütörtökön török hivatali partnerének, Recep Tayyip Erdogan elnöknek.
Putyin azt hangoztatta, hogy a Nyugat romboló szerepet játszik a konfliktusban, mert fegyvert szállít Kijevnek, valamint műveleti információval látja el és célpontokat azonosít be a számára. Mindemellett az Erdogan által a konfliktus politikai rendezése érdekében felajánlott török közvetítéssel kapcsolatban az orosz államfő "megerősítette Oroszország nyitottságát a komoly párbeszédre - feltéve, hogy a kijevi hatóságok eleget tesznek a jól ismert és többször hangoztatott (orosz) követeléseknek, és figyelembe veszik az új területi realitásokat" - olvasható a tájékoztatóban.
A két elnök szót ejtett az ukrán gabonaexportról szóló isztambuli megállapodásokról, valamint az Oroszországból érkező élelmiszer- és műtrágyaszállítások feloldásáról is. "Hangsúlyozták a jóhiszemű, átfogó megközelítés szükségességét, amely magában foglalja az orosz export előtt álló valamennyi akadály felszámolását" - állt a közleményben.
A felek kitértek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további bővítésére, elsősorban az energiaágazatban. Hangsúlyozták az olyan stratégiailag fontos közös projektek végrehajtásának prioritását, mint egy regionális gázközpont létrehozása Törökországban és az akkuyui atomerőmű megépítése.
Putyin és Erdogan a szíriai rendezés kilátásaival kapcsolatban pozitívan értékelte az orosz, a török és a szíriai védelmi miniszter 2022 decemberében Moszkvában megtartott találkozóját, amelyen részt vettek a három ország hírszerző szolgálati vezetői is. A két államfő kifejezte abbéli reményét, hogy a háromoldalú kapcsolatok fejlesztése hozzájárul Szíria helyzetének kardinális javulásához, beleértve a területi integritás helyreállítását, a menekültprobléma megoldását és a nemzetközi terrorista szervezetek elleni küzdelmet.
A Sky News az amerikai elnöki hivatalhoz közeli forrásra hivatkozva arról ír, hogy a kelet-ukrajnai harcok még sokáig elhúzódhatnak. Donyeckben különösen súlyos harcok folynak, rengeteg a halott, a két fél pedig nem képes jelentős áttörést elérni.
Scott Ritter nyugalmazott amerikai kém nemrég egy interjú során beszélt arról, hogy a nyugati várakozásokkal szemben Oroszország sikeresen megállította a kijevi kísérleteket Donbasz elfoglalására és ezzel egyedüliként mert szembeszállni a NATO-val. Kifejtette, hogy a nyugati hatalmak közül kevesen számítottak arra, hogy Oroszország valóban beavatkozik katonailag a donbaszi helyzetbe. Kiemelte, hogy a Nyugat továbbra sem hajlandó konkrét diplomáciai lépéseket tenni a béke érdekében, ami szintén arra utal, hogy a nyugati vezetők nem veszik komolyan Moszkvát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy a harci érintkezés egész vonalán vezessen be fegyvernyugvást január 6-án déltől január 7-én éjfélig az ortodox karácsony alkalmából - közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata. Putyin elmondta, hogy Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának felhívása nyomán döntött a karácsonyi tűzszünet elrendelése mellett.
Az orosz külügyminisztérium és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban közölte, hogy Moszkvához Kijev részéről nem érkezett tűzszüneti javaslat, csütörtökön késő délután azonban Zelenszkijék a tűzszünetet elutasították. Az orosz csapatoknak el kellene hagyniuk Ukrajnát a tűzszünet előtt – üzenték meg.
Az Egyesült Államok és Németország is gyalogsági harcjárműveket szándékozik küldeni Ukrajnának - ismertette a Fehér Ház csütörtökön Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár telefonos egyeztetésének tartalmát. A közlemény szerint a két vezető megerősítette feltétlen szolidaritását Ukrajna és az ukrán nép iránt Oroszország agressziójával szemben. Kifejezték határozott szándékukat arra, hogy továbbra is biztosítsák Ukrajnának a szükséges anyagi, humanitárius, katonai és diplomáciai segítséget. Ennek keretében az Egyesült Államok Bradley típusú gyalogsági harcjárműveket szándékozik küldeni. A telefonbeszélgetés során Scholz kancellár arról tájékoztatta az amerikai elnököt, hogy Németország Marder gyalogsági harcjárművek küldését tervezi.
A két vezető arról is megállapodott, hogy a járművekhez szükséges képzést is biztosítják az ukrán hadsereg katonáinak.Emellett hangsúlyozták, hogy a folytatódó orosz rakétatámadások nyomán mind az Egyesült Államok, mind Németország a légvédelemhez sürgetően szükséges eszközöket továbbra is biztosítani szándékozik Ukrajna számára.
António Guterres ENSZ-főtitkár üdvözölne bármiféle fegyverszünetet Ukrajnában az ortodox karácsony idején, de annak is tudatában van, hogy "ez nem pótolna egy igazságos békét, amely összhangban áll a világszervezet alapokmányával és nemzetközi joggal" - közölte csütörtökön Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyoldalú fegyvernyugvást rendelt el január 6-án déltől január 7-én éjfélig az ortodox karácsony alkalmából, amit az ukrán vezetés "cinikus csapdaként" visszautasított. Stéphane Dujarric azt is bejelentette, hogy António Guterres feloszlatta az olenivkai börtönre mért júliusi rakétacsapás ügyében megalakított vizsgálóbizottságot, arra hivatkozva, hogy a szakemberek biztonsági megfontolások miatt nem tudnak a helyszínre menni. A vizsgálatot Oroszország és Ukrajna is kezdeményezte, megalakulását augusztusban jelentette be az ENSZ-főtitkár. A Donyecktől mintegy tíz kilométerre délre található Olenivka városában, a helyi vizsgálati fogdában július 29-én egy rakétacsapás következtében több mint ötven ukrán hadifogoly életét vesztette és 73-an megsebesültek.
