EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

A magyar határok őrizetében jelentős változást hoz majd az európai uniós csatlakozás, hiszen Magyarországnak is alkalmazkodnia kell az EU vízum- és bevándorlás-politikájához.

Vízum egyes szomszéd országokkal szemben

2003. január 1-jére a Magyar Köztársaság a szomszédos országok kivételével valamennyi, az EU-ban vízumkötelezett állam vonatkozásában harmonizálta vízumpolitikáját az uniós elvárásokkal. Jelenleg Ukrajna, Románia és Szerbia-Montenegró állampolgárai csak vízummal léphetnek az Európai Unió területére. Magyarország támogatja, hogy Románia lekerüljön az EU-ban vízumkötelezett országok listájáról.

Magyarországnak sikerült elfogadtatnia, hogy Szerbia-Montenegróra és Ukrajnára vonatkozóan - a legtöbb új tagállamnál később - csak az EU-csatlakozáskor valósítsa meg a vízumpolitikai harmonizációt. Magyarország azt szeretné, ha mindkét ország esetében sikerülne a lehetséges maximális kedvezményeket biztosítani egymás számára. Ez magyar részről azt jelentené, hogy a schengeni szabályok által megengedhető mértékig könnyítéseket építene az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval kötendő megállapodásba.

Átkelés az uniós határokon

A csatlakozás után az új tagországokból az unió régebbi államaiba tartó autósoknak csak egyszer kell majd megállniuk, a tervek szerint ugyanis a szomszédos országok határőrei közösen ellenőrzik majd az autósokat. Az uniós csatlakozást követő néhány évben így továbbra is szükség lesz az útlevélre az EU-n belüli utazáshoz. Az EU-zászlóval jelölt zöld folyosón vámvizsgálat nélkül haladhatnak majd tovább az utazók Ausztria, Szlovákia, vagy Szlovénia felé.

Az igazi változás csak a schengeni egyezményhez való - 2007-re prognosztizált - csatlakozás után vár az utazókra: ekkor már megállás nélkül hajthatnak át a szomszédos uniós országokba.

Határőrizeti munka

Az uniós határokon lévő átkelőhelyek megszüntetése nem jelenti azt, hogy a határőrség csak a külső határokon tevékenykedik majd, a belső határokat ugyanis úgy kell kialakítani, hogy az ellenőrzés bármikor - szükség esetén - visszaállítható legyen.

2002 nyarán már megkezdte működését a "mélységi szűrőháló" Magyarországon, amely az uniós csatlakozással még nagyobb szerepet kap.

A határőrök szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tarthatnak majd gyakorlatilag az ország egész területén. Ennek célja, hogy kiszűrjék az ország belsejében a bűnözőket és megakadályozzák a migránsok továbbjutását.

A leendő belső határokon 2000 óta nem bővíti a határőrség a létszámot, a külső határokon viszont folyamatosan nő a végrehajtói állomány létszáma.

Fejlesztések a határőrségnél

Magyarország európai uniós csatlakozása miatt további komoly technikai fejlesztéseket tervez a határőrség: fokozatosan lecseréli elöregedett terepjáróit, sőt országúti járőrkocsikat is vásárol majd. Az idén mintegy ötven járőrbuszt és tizenkét csapatszállító autóbuszt vásárol a szervezet, és folytatódik a hőkamerával felszerelt gépjárművek beszerzése is.

A határőrség már megkezdte az egész országot átfogó, gyors reagálást biztosító műholdas GPS-rendszer kiépítését, amely azonnali intézkedést tesz lehetővé az ügyeleti szolgálatoknak a járőrök irányításával. A műholdas megfigyelő rendszer kiépítéséhez 430 millió forintot saját forrásból biztosít a határőrség és várhatóan 2 millió eurós EU-támogatást is kap.

A csatlakozásig a határátkelőhelyeken is fejlesztéseket terveznek, uniós követelmény például az, hogy megteremtsék az úgynevezett fülkén kívüli ellenőrzés lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy nem csak regisztrálniuk kell majd az utasokat, hanem a járművet is ellenőrizniük kell a határőröknek.

Ugyancsak meg kell teremteni az úgynevezett "átfigyelés-átüldözés" lehetőségét, vagyis azt, hogy a határőrök a szomszédos országokban is intézkedhessenek.

Migráció, bevándorlás

Az Európai Unióban sem a bevándorlásra, sem a menekültügyre nincs átfogó közösségi politika, vannak azonban más közösségi jogszabályban testet öltött részpolitikák, célkitűzések és politikai állásfoglalások, amelyek a menedékkérők fogadásával, illetve az illegális migrációt érintő küzdelemmel kapcsolatosak.

Magyarország az európai uniós csatlakozás során törekedett a jogharmonizációra, ami végül a 2002. január 1-jén hatályba lépett új idegenrendészeti törvényben, illetve a módosított menedékjogi jogszabályban öltött testet.

A migrációs törvénycsomag hatályba lépésével Magyarország teljes összhangba került az EU-val a külföldiek beutazásának és tartózkodásának, a menedékjog elbírálásának és megadásának, a határőrség működésének és a határőrizet szabályainak, valamint az állampolgársági kérdések szabályozásának témakörében.

A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala és regionális szervezeti igazgatóságai tavaly január elsején megkezdték működésüket. Ezzel országosan is kiépült a kormányzat migrációs politikáját megvalósító egységes szervezeti rendszer, amely megfelel az uniós követelményeknek.

Az EU egyik legfontosabb, a menekültügyre vonatkozó közösségi normája rögzíti, hogy a valóban rászoruló menedékkérő tisztességes eljárás keretében juthasson hozzá a menedékjoghoz; ugyanez a norma szól arról is, hogy milyen minimális körülményei vannak a menekültek fogadásának.

Az illegális migráció elleni küzdelem jegyében született az a közösségi norma, amely a migránsokat szállító légitársaságok és fuvarozók felelősségét érinti, azaz mindenhol szigorúan megbüntetik az okmányok nélküli külföldieket szállítókat.

A csatlakozást követően lesznek új feladatai a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, például az unió polgárai számára speciális ügyintézést kell biztosítani: megilleti őket ugyanis a szabad letelepedés joga.

A magyar szervek előrejelzése szerint Magyarország a migráció szempontjából tranzitországból célországgá válik, és számítani lehet a menekültek számának növekedésére is.