Forrófejű és nyomulós Bush kihívója

John F. Kerry kamaszkora óta politikusnak készült. A demokrata elnökjelölt esélyesebb riválisánál, George W. Bush jelenlegi amerikai elnöknél a közvélemény-kutatások szerint. Az [origo] összeállításából megismerheti, hogyan és kiből lehet a világ legerősebb államának elnökjelöltje. Végigkövetheti életét a svájci internátustól a csajozásig J. F. Kennedy nyaralójában, a vietnami kamasz gerilla lelövésétől a béketüntetők vezetéséig, a bostoni sztárügyvédségtől a CIA megtámadásáig, válásától a milliárdos özveggyel kötött házasságáig. Kerryt törekvő emberként jellemzik ismerősei, és sokszor forrófejű lépései kudarcokhoz éppúgy vezettek életében, mint nagy sikerekhez.

Kerry Amerikában a háborúellenes tüntetések főszereplője lett, az ország egyik legismertebb embere, akinek lejáratására Nixon elnök egy külön stábot bízott meg.

Kerry 1970-ben szerelt le, hogy indulhasson a kongresszusi választáson. Már a demokrata jelöltségért vívott előválasztásokkor kiesett, így el sem indulhatott az amerikai törvényhozás alsóházának számító mandátumért folyó küzdelemben.

Ugyanebben az évben, hat év együtt járás után elvette Julia Thorne-t. Két nagy család egyesült, a New York Times társasági rovata is beszámolt a menyegzőről, pedig akkor Kerry még teljesen ismeretlen személyiség volt. Jamaicára mentek nászútra, Pershing, az elesett barát családjának házába.

A mézeshetek után Kerry Peggy nevű húgán keresztül került kapcsolatba a háborúellenes mozgalommal. Belépett a Veteránok a Vietnami Háború Ellen nevű szervezetbe, ahol elegáns háttere és jó verbális képességei miatt hamar bekerült a vezetőségbe. Míg a szervezet tagjai többségében a hippikkel szimpatizáló, hosszú hajú és elitellenes veteránok voltak, addig Kerry jó diplomájával és visszafogott viselkedésével teljesen kilógott közülük. Emiatt sokat támadták, zsúrfiúnak csúfolták, de kezdetben olyan sikeres volt az együttműködésük, hogy Kerry még a marihuánát is kipróbálta ezekben az időkben. "Egyáltalán nem tetszett" - mondta kábítószeres élményéről később. (Ez volt az a korszak, amikor Clinton elnök is szívott az egyetemen, de ő meg azt állította, hogy nem tüdőzte le.)

Kerry akkor lett igazán nagy szám a veteránok között, amikor beszállt egy nagy tüntetés szervezésébe, és egy óra alatt ötvenezer dollárt kalapozott össze New York-i liberális üzletemberektől buszokra, amelyeken ingyen hozták a fővárosba a tüntetőket. Kerry lett a szervezet szóvivője. Így mondhatta el élete eddigi legfontosabb beszédét.

1971-ben meghívták a szenátus külügyi bizottságának ülésére, amelyen a háború folytatása volt napirenden. Kerry a pacifista veteránok nevében beszélt, egyenruhában, mellkasán viselve mind az öt kitüntetését. "Hogyan mondhatnánk a katonáknak, hogy harcoljatok az utolsó emberig, ha egy rossz ügyért harcolnak? (...) Az amerikai katonák megerőszakolják a vietnamiakat, levágják a fülüket, levágják a fejüket, telefondrótot helyeznek a nemi szerveikre, és áramot vezetnek beléjük, levágják a végtagjaikat, felrobbantják őket, összevissza lőnek civilekre, Dzsingisz kán korabeli falvakat törölnek el a föld színéről, macskákra és kutyákra lőnek szórakozásból, megmérgezik az élelmet..." Beszédét több tévétársaság is élőben közvetítette, és Kerry Amerika legvitatottabb személyisége lett. Egymás után hívták meg tévéműsorokba, hadvezérekkel kellett vitatkoznia, újságok címlapjára került.

Kerry 1971. április 22-én egy kisebb, 800 fős tüntetést vezetett Washingtonban, amelynek csúcspontján a veteránok átdobták kitüntetéseiket a Capitolium kerítésén, így adva vissza a vietnami érdemrendeket. Kerry a sajátját nem dobta át, mert kellettek a másnapi szenátusi meghallgatáshoz. 24-én, a beszéd másnapján civilek is csatlakoztak a washingtoni béketüntetőkhöz, és elsősorban Kerry szereplésének köszönhetően a 800 fős béketábor 250 ezresre dagadt. (A Hair című film zárójelenete ennek a megmozdulásnak állít emléket.)

Kerry olyanná vált, mint egy rocksztár, és akkori mozgalmár tevékenységéhez jól illett, hogy New Yorkban egy tüntetésen John Lennonnal együtt szónokoltak a békéről. Őszre azonban Kerry kiszállt a mozgalomból. A legtöbb veterán szerint azért, mert idegesítette, hogy sokat támadták társai is, mert úrifiúként viselkedett, túl népszerű volt, és nem volt elég baloldali és laza. Mások szerint azért távozott, mert politikai ambícióihoz képest túlzás volt a maoizmussal is vádolt veteránszervezet vezetése.

Közben Nixon, aki szerint Kerry "nagyon hatásos volt", ráállította bizalmi emberét, Charles Colsont, hogy "találjanak valami szart Kerry múltjában". Colson később a Watergate-botrány egyik elkövetőjeként börtönbüntetést kapott. Évek múlva azt mondta, hogy Kerry ellen soha semmi illegálisat nem tettek a Fehér Házból, csak figyelték, és kutattak utána.