Könnyen megússzák a modern despoták

Vasmarokkal kormányzó, vérengző, korrupt, elnyomó rendszerek vezetőit gyűjtötte össze az [origo] a volt iraki elnök, Szaddám Huszein perének kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire érte utol a felelősségre vonás a modern kor diktátorait, mit követtek el, hogy viszonyulnak hozzájuk országuk lakói, hogy élnek ma. A jelek szerint több százezer ember kegyetlen lemészárlását is meg lehet úszni, de ha elolvassa összeállításunkat megtudhatja azt is, hogy akad olyan despota, aki kifejezetten szép emlékeket hagyott maga után sokakban.

Efraín Ríos Montt
(1924, Huehuetenango)

Hol, mikor?
Guatemala, 1982-3

Ő mondta
"Egy kereszténynek Bibliájával és gépfegyverével a kezében kell járnia" - Montt hitvallása

Hogy kezdte?
Montt már 22 évesen a hadseregnél szolgált, tábornoki rangot 1972-ben szerzett, de már 1970-től ő volt a guatemalai hadsereg főparancsnoka négy éven át. 1974-ben a kereszténydemokraták színeiben választották elnökké, de a hadsereg jelöltje, Kjell Laugerud puccsot szervezett ellene, így kénytelen volt elhagyni az országot. Ekkor felhagyott katonaélettel és puritán papnak állt egy kis keresztény egyháznál. Katonai puccs juttatta vissza az elnöki székbe 1982-ben, majd újabb puccs ütötte ki onnan másfél évvel később.

A per
Montt ellen két per is folyik, az egyik Spanyolországban, a másik Guatemalában. Spanyolországban egy guatemalai szervezet perelte be még 1999-ben népirtás miatt. A bíró hosszú huzavona után idén júliusban rendelte el Montt és vádlott-társai letartóztatását. Hazájában azzal vádolják, hogy köze volt a 2003 júliusában szervezett "Fekete csütörtökhöz", melynek során erőszakos tüntetéseket robbantottak ki az ország több pontján, hogy megzavarják a választásokat.

Amit szívesen letagadna
Bár elnöksége alig másfél évig (1982. március-1983 augusztus) tartott, uralmát elnyomó politikával tette emlékezetessé. Főleg az ország maja lakosságát üldözte, becslések szerint több tízezer emberrel végeztek hatalma idején, 440 indián falu lakosságát teljesen kiirtották. Százezreket kényszerítettek arra, hogy elhagyja lakóhelyét. A rendszer áldozatainak többsége jelöletlen tömegsírba került. A népirtást a Victoria '82 nevű hadművelet koordinálta, amely meghirdette a gerillák által lakott területeken a felégetett föld taktikáját és semmilyen különbséget nem tettek a baloldali lázadók és a helyi maja lakosság között. Montt ráadásul a Biblia tanításaival támasztotta alá politikáját, sőt, minden héten nyilvános tanításokat tartott a moralitás kérdéseiről.

Aki szívesen letagadná
Az Egyesült Államok támogatta Montt rendszerét, mivel az indián lakosság mellett a junta fellépett a baloldali gerillákkal szemben is. De Montt már karrierje elején is jó kapcsolatok ápolt az USA-val, 1950-ben például ő is részt vett azon a Pentagon által szervezett kiképzésen, amelyen latin-amerikai tiszteket tanítottak a kommunista előretörés megfékezésére. Hatalomra kerülését is nagy örömmel fogadta az USA, az amerikai követ kijelentette: "Guatemala kilépett a sötétből a fényre", Reagan pedig azzal védte, hogy "ócska szövegekkel" próbálják kikezdeni az emberi jogi csoportok. Bill Clinton amerikai elnök később elnézést kért Montt támogatása miatt a guatemalaiaktól. Kellemetlen emlékeket ébreszthet Montt neve a Vatikánban is, amely diktatúrája után a nunciatúrán adott neki menedéket.

Amiért szívesen emlékeznek rá
Montt jelentősen megosztja a guatemalai társadalmat. Sokan látnák szívesen, ahogy meglakol állítólagos bűneiért, ugyanakkor számos támogatója is akad, akik szerint nem volt választási lehetősége. Uralma idején ugyanis már 22 éve polgárháború dúlt a kormány és a baloldali gerillák között, így - állítják hívei - kemény kézzel kellett fellépnie, hogy meg tudja akadályozni az ország szétszakadását.

Mi van vele ma?
Újabb elűzése után saját pártot alapított, 2000-ben pedig már a guatemalai parlament elnöki székét is megszerezte, igaz, címét különböző vádak (közokirathamisítás, adócsalás) miatt visszavonták. Indult a 2003-as elnökválasztáson is, 2004 óta azonban háziőrizetben tartják.