Könnyen megússzák a modern despoták

Vasmarokkal kormányzó, vérengző, korrupt, elnyomó rendszerek vezetőit gyűjtötte össze az [origo] a volt iraki elnök, Szaddám Huszein perének kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire érte utol a felelősségre vonás a modern kor diktátorait, mit követtek el, hogy viszonyulnak hozzájuk országuk lakói, hogy élnek ma. A jelek szerint több százezer ember kegyetlen lemészárlását is meg lehet úszni, de ha elolvassa összeállításunkat megtudhatja azt is, hogy akad olyan despota, aki kifejezetten szép emlékeket hagyott maga után sokakban.

Hisséne Habré
(1942, Csád)

Hol, mikor?
Csád, 1982-90

Hogy kezdte?
A ma 64 éves Habré Csádban született, majd az elemi iskolák elvégzése után Párizsban tanult politikatudományt. Kormányzati hivatalnokként dolgozott egészen a '70-es évek elejéig, amikor csatlakozott a Líbiában állomásozó Forces Armées du Nord (FAN) fegyveres lázadócsoporthoz, igaz, eredetileg azért kereste fel a FAN-t, mert felettesei azzal bízták meg, győzze meg a csoport vezetőit, hogy tegyék le a fegyvert. 1974-ben már észak-csádi túszejtő akcióval hívta fel magára a figyelmet, ami után át is vette a FAN vezetését. 1978-ban miniszterelnökké nevezték ki, de egy évvel később mennie kellett. 1982 június 7-én vette át a hatalmat ismét, elnöknek nyilvánította magát és eltörölte a miniszterelnöki posztot.

A per
Habrét emberiség elleni bűntettekkel, kínzással és háborús bűnökkel vádolják. A csádiak 15 éve próbálják bíróság elé állíttatni, eddig sikertelenül. Először 2000-ben emeltek ellene vádat Szenegálban, de a bíróság kijelentette, nem vonható felelősségre. Áldozatai ekkor Belgiumban, nemzetközi bíróságon is beperelték, ami négy éves nyomozás után 2005-ben nemzetközi elfogató parancsot adott ki ellene. Tavaly novemberben tartóztatták le a szenegáli hatóságok, de a szenegáli kormány - az Afrikai Unió támogatásával - megtagadta kiadását, arra hivatkozva, hogy egy afrikainak Afrikában kell bűnhődnie, ha elkövetett valamit. A szenegáli kormány júliusi bejelentése szerint Habrét hamarosan bíróság elé állítják.

Amit szívesen letagadna
Az afrikai Pinochetnek is nevezett Habrénak az elűzése után felállított, uralma alatt elkövetett visszaéléseket vizsgáló Commission of Inquiry szerint több mint 40 000 politikai indíttatású gyilkossághoz volt köze nyolc éves elnöksége idején, illetve legkevesebb 200 000 embert kínoztak meg uralma alatt. Főleg azokat az etnikai csoportokat irtotta, amelyek ellenezték rendszerét. Titkosrendőrsége, a DDS rendszeresen követett el emberiség elleni bűncselekményeket. Habré egyik legrettegettebb börtöne a "Medence" (Piscine) volt, ami nevét onnan kapta, hogy átalakított úszómedencében működött. Az áldozatok válogatott kínzásokról számoltak be. Akadt, akinek cigarettát égettek a bőrén, akadt, akinek a szájába járó motorú gépkocsi kipufogóját vezették, alkalmaztak elektrosokkot, néhányakat azzal kínoztak, hogy rothadó emberi testekkel teli szobába zárták őket, de a DDR kedvelt módszere volt az éhhalálig fokozott diéta is.

Aki szívesen letagadná
Habrét és kegyetlen titkosrendőrségét, a DSD-t az CIA, az amerikai kormány és - bár a Habrét híressé tevő túszejtésnek francia áldozata is volt - Franciaország is támogatta, mert azt remélték, hogy a csádi lázadóknak nyújtott segélyekkel útját állhatják Moamer el-Kadhafi nagyhatalmi törekvéseinek. Habré vesztét végül mégis Líbia okozta, 1990-ben egyik líbiai támogatást élvező tábornoka űzte el.

Mi van vele ma?
Habré elűzése után Szenegálba menekült. Négy gyereke már itt született. Visszavonultan, szerény körülmények között tengette életét, de állítólag belépett egy helyi iszlamista szektába is. Ma már börtönben várja tárgyalását.