Keménykedik a magyar kormány Lukasenkóval

A fehérorosz vezetők, köztük Alekszandr Lukasenko elnök elleni szankciókról döntöttek az Európai Unió csúcsértekezletén, miután péntek hajnalban a belorusz rendőrség erőszakkal verte szét a minszki Október téren tüntető ellenzéki tömeget . Több száz tiltakozót őrizetbe vettek és teherautókon ismeretlen helyre szállítottak. A hatóságok eljárása ellen a magyar Külügyminisztérium is tiltakozik, és bekérette az ország nagykövetségének ügyvivőjét.

A Külügyminisztériumba kérette a budapesti belorusz nagykövetség ügyvivőjét pénteken Várkonyi László helyettes államtitkár, hogy kifejezze a magyar kormány tiltakozását a minszki tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakos fellépés miatt.

Magyarország mai napig nem tartja jogszerűnek azt a népszavazást, amely két éve lehetővé tette Alexandr Lukasenko számára, hogy harmadszor induljon az elnöki posztért. A 2004-ben törvénytelenül megrendezett referendum miatt a mostani választások eredménye nem tükrözheti pontosan a szavazók akaratát - áll a külügyi tárca közleményében. A magyar kormány ismételten felszólította a belorusz hatóságokat arra, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, és hagyják érvényesülni a demokratikus normákat.

Hasonlóan elítélte a fehérorosz elnökválasztást az Egyesült Államok és az Európai Unió. Péntek reggel Brüsszelben, az amúgy elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozó EU-csúcsértekezleten többen követelték, hogy Fehéroroszországban engedjék szabadon a napokban bebörtönzött tüntetőket, Göran Persson svéd kormányfő Európa utolsó diktatúrájának nevezte a Lukasenko-rezsimet.

Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter később sajtókonferencián jelentette be: az EU korlátozó intézkedéseket hozott mindazok, köztük Lukasenko ellen, akik "politikai és adminisztratív szempontból felelősek a nemzetközi választási normák megsértéséért". Egyúttal felszólította a minszki hatóságokat, hogy tartózkodjanak a tiltakozók elleni további akcióktól.

Teherautókkal és buszokkal szállították el a tüntetőket

Bár Plassnik nem bocsátkozott részletekbe, EU-illetékesek szerint a fontolóra vett intézkedések között szerepel a beutazási vízum megtagadása azoktól, akik választási csalásokkal gyanúsíthatók, és bizonyos bankszámlák befagyasztása is. A Lukasenko-kormányzat több tagját már korábban beutazási tilalommal sújtotta az EU, de ez egyelőre nem terjed ki például magára az elnökre. Ugyanakkor gazdasági szankciókat nem terveznek a volt szovjetköztársaság ellen. Plassnik azt is megerősítette, hogy az EU igyekszik fokozottabban biztosítani az érintkezést a lakossággal és a demokratikus erőkkel, továbbá segíti a független információk hozzáférhetőségét.

A brüsszeli nyilatkozat és a külügyminiszter asszony szomorú ellenpéldának nevezte Minszket a nyitott és demokratikus Európa országai között. A nyilatkozat szerint az EU a sajátjához hasonló határozott hozzáállást vár a nemzetközi közösség többi tagjától, beleértve Fehéroroszország szomszédjait, Plassnik a sajtóértekezleten nem hagyott kétséget afelől, hogy az unió elsősorban Oroszországra gondol e tekintetben.

Az EBESZ szavazási megfigyelőinek negatív nyilatkozatát követően az EU már hétfőn bejelentette, hogy újabb szankciókat készít elő Minszk ellen. A véglegesített döntés a következő hivatalos külügyminiszteri ülésen, április közepén Luxembourgban várható.

A brüsszeli EU-csúcson résztvevő Gyurcsány Ferenc szerint a találkozó legfontosabb külpolitikai nyilatkozata a Fehéroroszországgal foglalkozó közös állásfoglalás. A magyar kormány volt az első a tagállamok közül, amely rögtön a választások után állást foglalt a témában - tette hozzá a magyar kormányfő.

MTI/[origo]