Nagy többséget kapott a dán parlamentben kedden a menekültjogi törvény szigorítását célzó módosítás. A jövőben a hatóságok elkobozzák a 10 ezer koronát (1340 euró) meghaladó készpénzt, illetve az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat, hogy a migránsok ezzel is
hozzájáruljanak elszállásolásuk költségeihez.
Megszigorítják a családegyesítésre vonatkozó szabályokat is, így a menedékkérők csak három év elteltével kérvényezhetik a családegyesítést. Az eljárás viszont akár további évekig is eltarthat. A kiadott tartózkodási engedélyek érvényességi idejét is megkurtították.
A kisebbségben kormányzó jobbközép kormány törvénymódosító javaslatát a bevándorlásellenes Dán Néppárt, a dán parlament liberális, konzervatív, valamint szociáldemokrata táborának nagy része is támogatta.
A dán menekültjogi szabályozás szigorítása már előzetesen is éles bírálatokat váltott ki. A külföldi sajtó egy része
a náci intézkedésekhez hasonlította a készpénz és a vagyontárgyak elvételét.
A náci Németországban történt, hogy elkobozták a zsidók vagyonát.
Inger Stöjberg integrációs miniszter hétfőn Brüsszelben kényszerült arra, hogy megvédje kormányának a menekültjogi törvény szigorítását célzó javaslatát. Azt megelőzően ugyanis Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa bírálta a dán szabályok szigorítását.
Jogvédő szervezetek szerint a dán menekültjogi törvénymódosítás az ENSZ menekültügyi egyezményébe ütközik. Tavaly Dániában mintegy 21 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, amire még soha nem volt példa. Becslések szerint 2016-ra ez a szám 25 ezerre emelkedhet. Az európai uniós tagállamok között Dánia vezeti a sort az egy lakosra jutó menekültek számában.
Hollandiában már korábban is lefoglalták a gazdagabb menekültek értéktárgyait.
Az ország az elmúlt években 156 millió forintnyi hozzájárulást szedett be menedékkérőktől, főleg olyanoktól, akik munkát vállaltak az országban. Hollandia azoktól a menekültektől foglal le értékeket, akik vagyontárgyainak értéke több mint 1,8 millió forint.