A norvég és orosz hatóságok már december eleje óta vitatkoztak a menekültek ügyében. Az orosz törvények szerint a norvég-orosz határt tilos gyalogosan átlépni. Az országba visszaküldött menekültek ezért biciklivel mentek át eddig a határon.
Az orosz kerékpárok viszont nem felelnek meg a norvég közlekedésbiztonsági szabályoknak, így több ezret küldtek eddig roncstelepre a hatóságok.
A határon biciklizni viszont mostanában nem kellemes érzés: a storskogi és a kirkenesi átkelőkön a hőmérséklet jelenleg mínusz 3 és mínusz 23 Celsius fok között ingadozik.
Moszkva végül megállapodott Norvégiával: buszokat küldenek a hozzájuk visszatoloncolt menekültekért.
A norvég parlament novemberben határozott arról, hogy visszaküldik azokat a menekülteket, akik egy másik biztonságos országban már rendelkeznek tartózkodási engedéllyel.
Az Oroszország felől érkező menekültek módszeres ellenőrzését decemberben kezdték meg. A hatóságok azóta mindenkit visszaküldenek, akinek nincs norvég beutazási engedélye.
Ebben az évben mintegy ötezren érkeztek ezen az északi útvonalon át Norvégiába.
Az ország nem tagja az Európai Uniónak, de része a úgynevezett schengeni övezetnek. Ez azt jelenti, hogy a többi schengeni tagállammal közös határán ellenőrzés nélkül is átmehet bárki. Oroszország viszont nem tagja a schengeni övezetnek, a norvég–orosz határt így elvileg őrizni kellene.
Az 5,2 millió lakosú Norvégiába idén összesen – főként Svédországon át – 30 ezer migráns érkezett.
Az utóbbi időben Svédország is megszigorította délen a határellenőrzést, és az oda érkezők számának megcsappanása csökkentette a Norvégiába továbbutazók számát is.