Macron például rövidíteni akarja a menedékjog elbírálásának az idejét. Most 15 hónap alatt döntenek, ezt akarja levinni 6-9 hónapra. Ez viszont rengeteg pénzbe kerül. A másik fontos probléma, a fellebbezés kérdése. Ez nagyon sok idő és pénz, ráadásul az elutasított kérelmek után a migránsok sokszor az uniós bírósághoz is fordulnak.
Jean-Paul Gourévitch párizsi professzor ezzel kapcsolatban azt javasolja: a migráns fizessen 200 eurót a francia államnak minden fellebbezés után. Szerinte ez nem sok pénz, viszont van visszatartó ereje. Azt mondja: tekintse ezt a francia állam kauciónak. Ha jogos a fellebbezés, kapja vissza a pénzt, de ha nem, akkor tartsa meg az állam. Természetesen ez főleg a migránssegítő egyesületeket tántorítja el, hogy teljesen indokolatlan esetben is fellebbezzenek. Évente 60 ezer migránst utasítanak ki Franciaországból - ennyi fellebbezés nagyon sok pénz a segélyszervezeteknek.
Egyébként Gourévitch azt is javasolja, hogy szigorítsanak a beteg migránsok beengedési és gyógykezelési gyakorlatán. Évente 40 ezer beteg migráns érkezik Franciaországba, ezek kezelése 100 millió eurót is jelenthet a francia államnak.
Sok francia ember azt mondja a professzor szerint: miért fizessek én egészségügyi hozzájárulást, amikor abból azokat gyógyítják, akik nem fizetnek, vagyis a migránsokat?
Hogy általában a migránsok mennyibe kerülnek a francia államnak, állandó vitatémát jelent. Politikai hovatartozástól függ, hogy melyik oldal mit mond. A migránsbarát baloldal egyes képviselői például azt állítják, hogy évente csak 4 milliárd euró deficitet jelent. Vannak, akik szerint a tényleges összeg a 80 milliárd eurót is túllépheti. Ez pedig természetesen elviselhetetlen költséget jelent a francia államnak.