Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Pár nappal ezelőtt az oroszok brutális rakéta- és dróntámadást intéztek az ukránok ellen. Várható volt ez a támadás?
Mindenképpen. Ráadásul nem kizárólag és nem elsősorban az ukránok kurszki offenzívájára válaszként, hanem azért, mert az ilyen támadások a hosszú távú orosz stratégia részét képezik. Egyértelműen látszik, hogy
az orosz hadvezetés célja annyira meggyengíteni az ukrán energetikai infrastruktúrát, hogy télre lehetetlenné tegyék számukra a háború folytatását.
Minden jel arra mutat, hogy ez a megközelítés beváltja Moszkva ehhez fűzött reményeit, hiszen Ukrajnában már a mostani bombázás előtt is rendszeresek voltak az áramkimaradások, az ukrán szakminisztérium folyamatosan „nehézségekről” számol be, Vologyimir Zelenszkij pedig júniusban úgy nyilatkozott, hogy „Ukrajna energiatermelési kapacitása a tél óta a felére csökkent az orosz bombázás miatt.”
Arról is tudomásunk van, hogy Ukrajna – mely egykor annyi áramot termelt, melyből bőven jutott exportra, még a háború első másfél évében is – ma már növekvő mértékben behozatalra szorul, és hazánk ennek a villamosenergia-igénynek egy jelentős részét – több mint 40 százalékát – biztosítja.
A legutóbbi orosz csapások azonban már a behozatalt is igyekeznek gátolni, hiszen olyan infrastrukturális elemeket is céloztak, ahova az európai áram érkezik Ukrajnában.
Milyen most a fronthelyzet? Milyenek az erőviszonyok?
A kurszki ukrán offenzíva továbbra is tart, ami egyértelműen fájó pontot jelent az oroszok számára. A XXI. századi hadviselés fontos eleme az információs háború, és az orosz fél jelentős presztízsveszteséget szenved el. Ami gyengíti az ellenség harci kedvét, mindenképpen sikerként értékelendő. Kijev vélhetően gyakorlati előnyt is szeretett volna a műveletből kovácsolni, hiszen joggal bízhattak abban, hogy az oroszoknak jelentős átcsoportosításokat kell végrehajtaniuk, ami enyhítette volna a nyomást a kimerülőfélben levő donyecki fronton. Úgy tűnik, ez mégsem így történt.
Bizonyos, hogy Moszkvának komoly logisztikai nehézségeket kellett leküzdenie, ugyanakkor Donyeck megyében nem állították le a támadást, sőt inkább felgyorsult az előrehaladásuk az ukrán fél kurszki művelete óta. Ma már a komoly stratégiai és logisztikai jelentőséggel bíró Pokrovszk városának ostromát készítik elő az orosz erők. A déli frontszakaszon az ukrán erőknek a háború kezdete óta folyamatos, nagy nyomást kell elviselniük. Eddig is biztosra vehettük, hogy a lassú, kvázi állóháború az oroszok javára fog eldőlni, most viszont a helyzet kezd válságossá válni az ukrán katonák számára. Egy itteni vereséget pedig nem lehet a kurszki jelképes sikerekkel ellensúlyozni.
Oroszország területén belül mérne csapást saját területéről indított új, nagy hatótávolságú fegyverével Ukrajna. A Magyar Nemzet arról ír, hogy az állítólagos új fegyver rakéta és drón kombinációjából jött létre, saját ukrán fejlesztésként. Van esély arra, hogy ezt a csodafegyvert bevetik az ukránok?
Arra nagyon kevés esélyt látok, hogy a kimerüléshez közeledve a vesztésre álló fél hirtelen talál egy csodafegyvert. Vannak a háború menetét megváltoztató katonai újítások, de ezek rendszerint az erősebb fél oldalán jelentkeznek. Ilyen például az oroszok által egyre gyakrabban bevetett, „buta” bombából kis költségen precíziós fegyverré felújított FAB-széria, melyből egyre pusztítóbb verziókat használnak.
Hosszú távon a már említett áramkimaradások és az energiahiány mit okozhatnak Ukrajnában?
A veszteségek magas száma és a legfontosabb lőszerek terén tapasztalható orosz túlerő mellett az energetikai helyzet romlása is abban az irányba hat, hogy Kijevnek mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie, hiszen óriási szüksége lenne minimum egy fegyverszünetre. A XXI. században nehezen elképzelhető, hogyan lehetne olajlámpák és generátorok használatával sikeresen megvívni egy háborút.
A helyzet régóta az, hogy Ukrajna minden elesett katonával rosszabb helyzetbe kerül – történjen az Donyeckben vagy Kurszkban.
Bár ez igaz minden lebombázott villanyvezetékre és transzformátorállomásra – utóbbiak természetesen sokkal könnyebben pótolhatók, mint az elveszített emberéletek. Ukrajnának béke kell, mert minden háborúban töltött nap csak növeli a vereség mértékét és a rendezés árát.
Ugyanakkor sajnos Európának fel kell készülnie arra, hogy a kijevi vezetés mégsem lesz hajlandó tárgyalni – november 5-ig bizonyosan így lesz. Zelenszkij rendszerének legnagyobb patrónusa az amerikai Demokrata Párt, ők pedig nem fogják megengedni, hogy az ukránok vesztes pozícióból tárgyaljanak, mert az csökkentené Kamala Harris esélyét az elnöki szék megszerzésére.
Ez pedig nem eredményezhet mást, minthogy késő ősszel, tél elején egy újabb, milliós nagyságrendű menekülthullám indul meg az EU-felé. Ukrajna katasztrofális tél elé néz, de Európában is tovább nőnek a gondok.
Mi várható a következő időszakban a mostani támadás fényében?
A következő napokban újabb orosz drón- és rakétacsapásokra kell számítani, miután felmérték, hogy a legutóbbi hajnali támadások, mely célpontjait nem sikerült megsemmisíteniük. Az elkövetkező hónapokban az elmúlt napokban látott tömeges csapásokat rendszeresen meg fogják ismételni.
Valamiféle ukrán válasz is következhet. Régóta ígérik a krími híd lerombolását – amit többször is megkíséreltek már a múltban – ha van erre vonatkozó konkrét tervük, elképzelhető, hogy megtorlás gyanánt előveszik. Biztosak lehetünk abban, hogy az ukránok folytatni fogják az Oroszország elleni dróntámadásokat. Kurszkban stabilizálódni fog a front, ám – hacsak az ukránok önként ki nem vonulnak – akkor az orosz erők csupán nagyon lassan lesznek képesek őket onnan kiszorítani. A háború menetét komolyan befolyásoló eseményre csak a donyecki fronton látok esélyt, ahol az ukránok helyzete minden nappal egyre közelebb kerül a kritikushoz.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
