Tóth Olga szerint, ha Magyarországon készítenének az amerikaihoz hasonló felmérést, érdekes, kissé ellentmondásos eredményt kapnának.
"Ugyanis egyfelől a magyar társadalom még meglehetősen konzervatív a nemi szerepeket illetően: az MTA erre irányuló kutatásaiban részt vevő férfialanyok például meglepően nagy számban vallják, hogy a feleségük jobban teszi, ha főz, mos, nem pedig pénzt keres, önmegvalósít. Ami még ennél is meglepőbb, hogy ez a típusú családkép már gyerekkorban rögzül: a 12-18 éves korosztályból a 12 évesek a legkonzervatívabbak - fiúk és lányok egyaránt úgy gondolják, hogy a nőnek otthon a helye, és az a dolga, hogy a háztartással foglalkozzon."
"Tehát nálunk is aránytalanul nagy a nők háztartásbeli szerepvállalása, csak mindemellett a magyar családok többségében keresetükre épp olyan nagy szükség van a családi kasszában, mint a férfiakéra Éppen ezért nálunk egy furcsa, ellentmondásos helyzet alakult ki, hiszen sok nő szívesen dolgozna kevesebbet, vagy maradna otthon gyermeket nevelni, a családi fészket rendbentartani, ám a kevesebb munka - kevesebb pénz luxusát nem sokan engedhetik meg maguknak."
A szociológus szerint van még egy fontos szempont, amely a hagyományos szemlélet mellett, a családon belüli munkamegosztásról alkotott képet így alakította Magyarországon: mégpedig az, hogy férfi és nő, mind a mai napig különböző értéket jelent a munkaerőpiacon.
"A női fizetések máig elmaradnak a férfiakéitól, ezért abban a pillanatban, amikor egy családban arról kell dönteni, hogy ki maradjon otthon, kinek a keresete essen ki - akár csak pár hónapra -, racionálisabb választás, ha a feleség pénzéről mond le a család" - mondja.
Pedig az európai példa szerint a modernebb "háztartásmegosztó" felfogás megkönnyíti a család mindennapjait: a skandináv országokban ugyanannyit dolgoznak a nők, mint a teremtés koronái, ám a férfiak épp úgy kiveszik a részüket a házimunkából, mint az asszonyok. "Nem véletlen - mondja Tóth Olga -, hogy egy felmérés szerint az európai viszonylatban, ezekben az országokban születik a legtöbb gyermek.
Esélyegyenlőtlenség
Andrea és Krisztián éppen ezt a modern európai gyakorlatot szeretné bevezetni: két gyermekük már óvodába jár, így Andrea néhány hónapja ismét munkába állt. A napi rutin annyiban módosult, hogy ma már Krisztián is kiveszi a részét a házimunkából, ő megy a gyerekekért délután, ő foglalkozik velük, míg anyu haza nem ér. A takarítás és nagybevásárlás persze hétvégére marad, de együtt gyorsabban mennek a "kötelező gyakorlatok".
"Az álláskeresésnél persze akadtak kisebb zökkenők - meséli Andrea, a gyesről visszatérő nők munkaerőpiaci helyzetére célozva -, hiszen a legtöbb helyen szóba sem álltak velem mikor kiderült, hogy két gyerkőc is vár otthon. A legutóbbi alkalommal azonban rutinosan nem ejtettem szót a családról, így már csak a munkába állás után derült ki, mi a helyzet.Szerencsém volt, mert a főnökömnek két hasonló korú gyermeke van, így nem haragudott meg azért, hogy elhallgattam az igazságot" - teszi hozzá.
Visszatérek! Ferenczi Krisztina HR- tanácsadó szerint a következőket kell tenni, ha valaki a szülés után vissza akar térni a munkába: |
A hazai esélyegyenlőségi helyzeten tehát lenne mit javítani, ám akadnak jó hírek is: Magyarországon minden állami tulajdonú cégnek készítenie kell esélyegyenlőségi tervet, ami kitér a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőségre is - mondja Ligeti György, a Kurt Lewin Alapítvány, egy esélyegyenlőségért és társadalmi toleranciáért küzdő civil szervezet kutatója.
"A tapasztalatok szerint egyre több magyar vállalatnál, illetve multicégnél létezik már az a gyakorlat, hogy a csoportos elbocsátások előtt felkészítik a munkaerőpiaci integrációra az elküldött embereket, tanfolyamokat tartanak nekik, illetve először házon belül hirdetnek meg állásokat. Sok cég odafigyel a negyvenen felüli női munkavállalókra, s mind többen lehetővé teszik a távmunkát, illetve a részmunkaidőt. A Magyar Nemzeti Banknál például két olyan félállásról tudunk, amelyben két kisbabás anyukat váltja egymást" - teszi hozzá Ligeti.