Pocakos gének, vírusos elhízás

Korábban az "erős csontozatukkal" védekeztek azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak lefogyni - most a géneket okolhatják a sikertelen fogyókúra kísérletekért. Igaz, nem szabad egyetlen gén nyakába varrni az összes súlyproblémát: a kutatók mintegy 200 olyat találtak, amely ilyen-olyan módon felelős lehet a fölösleges kilókért - sőt, kiderült, hogy bizonyos vírusok is okozhatnak elhízást.   

Dr. Palik Éva arról is beszámolt, hogy Európai Uniós vizsgálatok is foglalkoznak a táplálékok, és a gének kölcsönhatásaival.

"A gének ugyanis ott vannak a szerveztünkben, de azt, hogy melyik gén mennyire aktív, azt a környezet is szabályozza. Egy jelenleg is zajló európai kutatás során felveszik a résztvevők genetikai profilját, és különböző diétás csoportokba sorolják őket. Ez a vizsgálat valószínűleg érdekes eredményeket hoz majd."

Dr. Palik Éva szerint nagyon fontos a rendszeres testmozgás, ami nem csak azáltal fogyaszt, hogy energiát veszít vele a szervezet.

"Az ősember idején a testünk jelentős fizikai aktivitásra lett kitalálva. Úgyhogy, ha nem mozgunk eleget, az nem csak azért baj, mert nem veszítjük el az energiát, de elképzelhető, hogy bizonyos anyagcsere-útvonalak másképp működnek. Az emberiség annak idején ugyanis a spórolásra lett kondícionálva, tehát az, aki jobban tudta raktározni a bevitt energiát, annak jobbak voltak a túlélési esélyei. Azóta nem telt el annyi idő, hogy jelentősen megváltozott volna a genetikai állományunk, viszont a fogyasztásra ösztönző társadalomban élünk. A genetikánk jelentősebb változása nélkül egy rendkívül jelentős életmód változás állt be. Ennek tükrében vannak, akik azt mondják, hogy azt kellene vizsgálni, miért vannak olyan emberek, akik, nem híznak meg."

Elhízás-vírus

Az egyetemi tanársegéd, kutató szerint több mint 200 olyan gén van, ami valamilyen módon gyanúba került, hogy befolyásolja a testsúlyt: akár úgy, hogy egy vizsgálatban összefüggést találtak résztvevők testsúlya és a gén bizonyos mutációi között, akár úgy, hogy olyan anyagot kódol, aminek szerepe van a testsúly szabályozásában. Ezek között azonban mindössze 22 olyan gén akad, amelyről több vizsgálattal is bebizonyosodott, hogy különböző országokban élőknél is összefüggnek testsúllyal.

"Rengeteg olyan anyag van az agyunkban, ami befolyásolja, hogy mit akarjunk, vagy ne akarjunk enni. Ezen kívül, rengeteg olyan gén van, ami a zsírszövet fejlődését, működését befolyásolja, vagy azt, hogy az energia hővé alakuljon át, vagy zsírként raktározódjon" - magyarázza Palik Éva.

"Hogy még egy kicsit bonyolultabb legyen a kép: nagyon sokszor hallani, hogy az elhízás járványszerű manapság - s valóban: mostanra tíz olyan vírust találtak, amelyek - igaz, egyelőre inkább csak az állatokban, de egyes vizsgálatok szerint az emberekben is - felelősek lehetnek, vagy hozzájárulhatnak az elhízáshoz."

"Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy a kövérséget elkapjuk, mint az influenzát - ezek olyan vírusok, amelyek hosszú ideig ott vannak a szervezetben, és mondjuk a központi idegrendszerben az étvágyat szabályozzák, és ezáltal okoznak elhízást."

"Sőt, bizonyos anyagok, mint például az ón egyik vegyülete - amely befolyásolhatja bizonyos hormonok lebomlását - hozzájárulhat a túlsúly kialakulásához" - árnyalja tovább a képet a szakember.

Szóval egyetlen génre ráfogni az összes plusz kilót nem szabad: felelős lehet a genetikai háttér, a környezet, egy vírus vagy toxin, de a legtöbb elhízás, megfelelő étrenddel, és mozgással kordában tartható. Az elhízás szövődményei ellen viszont mindenképpen lehet így védekezni, ami azért fontos, mert a statisztikákat vezető halál okok közül jópár összefüggésben van a túlsúllyal.

"A testmozgás és a diéta mindennek az alapja, ez alól nincs kibúvó" - vonja le a végkövetkeztetést a lipidológus szakember.