Apám nem engedi, hogy segítsek neki

Tisztelt Hölgyem,

fájdalmát megértem, és levelének kulcsmondata nagyon pontosan és sűrítve fejezi ki problémáját: "... gyengének látom az apámat, ez borzasztó érzés".
Nem vagyok benne biztos, hogy apja akarata ellenére tudna segíteni rajta.

Pszichológus tanácsadó

Lust Iván pszichiáter, pszichoanalitikus, gyermekpszichiáter és pszichoterapeuta szakorvos, a Női lapozó tanácsadója. Készséggel válaszol, ha családi problémáival, kapcsolataival, szexuális vagy lelki gondjaival keresik fel e-mailben.Oldalán közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, és beleolvashatnak a korábbi levelekbe is.

Valószínűleg annak felismerése, beismerése, hogy ő egy segítségre szoruló ember lett, jelenleg nagyon fenyegető gondolat édesapja számára. Életkora miatt talán elkezdték foglalkoztatni olyan gondolatok, hogy mire vitte az életben, mit mondhat a sajátjának, a saját teljesítményének, szóval valami összegzésféle. Lehet, hogy az öregedést is nehezen viseli. Azzal, hogy a gyerekek elkerültek otthonról, a szülők élete is megváltozik, ott maradnak egymásnak... És hát a mi kultúránkban, főként vidéken nagyon benne van az italozás mint feszültségoldás. A presszóban vagy kocsmában inkább érzi férfinak magát az ember, mint otthon, ahol azzal szembesül, hogy mi mindent nem tudott megcsinálni.

Mindezzel együtt leírásából azt gondolom, hogy édesapja depressziós is lehet, és talán emiatt nem tud örülni eléggé gyerekei sikerének és ezért látja fokozottabban mindazt, ami nem ment az életben.

Talán, ha megértően tudna közelíteni hozzá, tekintetbe véve fentieket is, akkor kialakulhatna olyan helyzet, amiben büszkeségének sérülése nélkül fogadhatja el az Ön segítségét, javaslatait. Ehhez az is kellene, hogy Ön meg tudja bocsátani, hogy apját gyöngének kell látnia. Hogy apjának nem azért kell orvosi és egyéb segítség, hogy újra olyan apuka legyen, amilyennek Ön szeretné látni, hanem azért, hogy ő maga jól tudja érezni magát a bőrében és ne legyen veszélyben az egészsége.

Üdvözlettel

dr. Lust Iván