Jogi esetek: a zajártalomtól a banki hiteltörlesztésig

Kérdésem lenne az együttéléssel kapcsolatban. Mikortól ismeri el a jog az együttélést Magyarországon, és hogyan, kinek, milyen jogai vannak a "válás" esetén? Minden érdekelne engem, ami ezzel kapcsolatos és röviden megválaszolható.

A polgári jog élettársaknak tekinti a házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személyeket. Azaz az élettársi viszonyhoz nem elegendő az, hogy közös lakásban élnek, hanem gazdasági közösséget is kell alkotniuk az együttélőknek. Az élettársak hozzátartozónak minősülnek, azonban jogrendszerünk a családi élet elsődleges formájának a házasságot tekinti. Ebből következően például az élettárs a hatályos jog szerint az együttélés megszakadása után nem jogosult tartásra, illetve a törvényes öröklés szabályai szerint nem örököl akkor sem, ha nincsenek leszármazók.

Az életközösség megszakadásával a vagyonközösség is megszakad, az együttélés alatt szerzett ingó és ingatlan vagyon megosztásánál a szerzésben való közreműködés az irányadó. A közös gazdálkodás ideje alatt szerzett vagyontárgyak az élettársak közös tulajdonát képezik, azonban míg a házastársi vagyonközösség megszűnésekor az a védelem él, hogy a házasság ideje alatt szerzett vagyontárgyak egyenlő arányban illetik meg a házasfeleket, az élettársi vagyonközösség megszűnésekor a szerzésben való közreműködés arányában osztható meg a közös vagyon.

Amennyiben az élettársi kapcsolat alatt a közös megtakarításból ingatlant vásároltak, azonban az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint csak az egyik fél nevén van, a másik fél követelheti a hozzájárulásának megfelelő tulajdoni arányban tulajdonjoga bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Közreműködése arányában szintén tulajdoni igénye lehet az olyan ingatlanon, amely az élettársa tulajdona, azonban azt közös beruházással átépítették, bővítették vagy felújították az együttélés alatt. Fontos szabály, hogy nemcsak az anyagi hozzájárulás minősül a szerzésben való közreműködésnek, hanem a háztartásban végzett munka, a közös gyermek nevelése is.

* * *

2000-ben vásároltunk egy társasházban lakást, ahol jelenleg is lakunk. A ház mellett a kilencvenes évek közepén épült egy McDonald's étterem és egy Aral benzinkút. 1998-ban az akkori lakók közül tíz pert indított ellenük a levegő szennyezése és a megnövekedett zajterhelés miatt. A pert "természetesen" másodfokon is elbukta a ház, így minden felperesnek 136 000 Ft-ot kell fizetnie illetékekre és egyéb perköltségekre.

A határozatot egyik lakótársam tegnap kapta meg. A felperesek között még a minket kettővel megelőző lakó K. S. szerepel, aki 1998-ban eladta a lakást S. J.-nek, akitől mi megvettük. A perről nem hallottunk semmit, csak miután átvettük a lakást. Miután kifizettünk mindent, egy polcon kis nyilatkozatra lettünk figyelmesek, melyben K. S. nyilatkozik, hogy a per minden költségéről és hasznáról lemond S. J. részére. A nyilatkozat szerintem nem jogszerű, mert nincs tanúkkal hitelesítve.

A mi adásvételi szerződésünkbe a következő kitétel szerepel: "A vevő a vételár teljes kifizetésével egyidejűleg lép az ingatlan birtokába, ettől az idoponttól szedi az ingatlan hasznait és viseli mindazt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni." Ez az, ami talán erre az ügyre kihatással lehet.

Kérdésem az lenne, hogy az általam leírtak alapján az Ön véleménye szerint kinek kell a pénzt befizetnie? K. S.-nek, S. J.-nak vagy nekünk? Ha nekünk kell, akkor esetleg érdemes-e próbálkozni valamivel vagy nem?

A perköltség megfizetésére a polgári perrendtartási törvény szerint a bíróság a pervesztes felet kötelezi. A félként való részvétel szabályait az említett jogszabály ugyancsak pontosan meghatározza és részletesen rendelkezik a perbeli jogutódlás kérdéséről is. Tekintve, hogy jelen esetben perbeli jogutódlásról nem volt szó, a perköltséget a perben félként részt vevő személy köteles megfizetni. (A bíróság is csak a felet kötelezheti a perköltség megfizetésére.) A bíróság tehát, amennyiben az összeget K. S. nem fizeti meg, ellene fog végrehajtási eljárást kezdeményezni.

Más kérdés, hogy K. S. erre irányuló érvényes megállapodás alapján S. J.-től követelhetné ezen összeg részére való megtérítését. Az Ön által hivatkozott egyoldalú nyilatkozat alapján azonban K. S.-nek megtérítési igénye sem lehet.