Mindazonáltal léteznek komoly ellenérvek, amelyek ezt az esetlegességet és szubjektivitást korlátok közé szorítják. Létezik ugyanis tárgyiasult és bármikor feltalálható, a maga nemében változatlan történelem is. E tárgyiasult történetet először két részre bontom.
Létezik olyan tárgyiasult történet, amely minden vonatkozásában megkérdőjelezhetetlen, és nem függ semmilyen csoportosítástól vagy elbeszéléstől. Emellett létezik olyan tárgyiasult történet, amelynek elemei ellenőrzést kívánnak ugyan, mindazonáltal az eligazodás szilárd pontjait képezik.
Ami az első csoportot illeti, elbeszéléstől független, tárgyi valójában felismerhető és bemutatható történelmi elem maga az ember. Az ember ugyanis maga után hagyta önmaga több alakját, és életkörülményeinek számtalan mutatóját. Ami a változó alkatokat illeti, a tudósok sokat megtaláltak belőlük, és ezeket bármikor be tudják mutatni.
Noha a korokat és az egymás utániságot illetően a viták máig sem szűntek meg, jóllehet nem kizárható, hogy a jövőben új csontleletekre bukkannak, az kétségtelen, hogy az előemberektől a homo sapiensig rendelkezünk azokkal az elemekkel - nevezetesen csontmaradványokkal - amelyek alapján az ember történetének néhány millió éve az alkati formálódás terén tárgyilag is bemutatható.
Idézzük fel az egyébként meglehetősen ismert emberfejlődési sablont, amely egyúttal utal arra is, hogy az alkat kialakulását követően további változások következtek be a testmagasságban. Az utóbbi változás, vagyis a növekedés egyébként döntően a 20. században ment végbe, ami azt eredményezi, hogy például jó magam annak idején, gimnazista koromban a tornasor közepén foglaltam helyet, ma pedig alighanem a legvégén lennék. Még mindig magánál az embernél maradva, ugyancsak független tény minden értelmezéstől, hogy az ember által leélhető évek száma gyökeresen megváltozott.
Ugyancsak kétségtelen, cáfolhatatlan, és tárgyi mivoltukban feltalálhatók a szerszámok, amelyek segítségével az ember biztosította és biztosítja létét, túlélését és fajának fennmaradását. Semmi újat nem fogok ugyan felmutatni, ha e szerszámok változásaira és bonyolultságuk növekedésére utalok, de mégsem árt felidézni őket nagy vonalakban, mint a tárgyiasult történet részeit.
Kiterjeszthető e kör az ember hajlékára is, mivel a lakóhely szinte mindegyik fázisáról van máig fennmaradt fizikai értelemben reális emlékünk.