Pléh Csaba - Bodó Balázs

A mindent átszövő hálózatokHatalmas hálózatok - internetes közösségek, társas hálózatok

III. Az eloszlásoktól a kapcsolatokig

10. ábra

A hálózatok alakulása szempontjából azonban kitüntetet jelentőségük van azoknak a ferde eloszlásoknak, ahol sok ritka és kisszámú gyakori elemről van szó. Barabási Albert-László részletesen elemezte ezeket a hatványfüggvényeket. Én csupán három példán szeretném megmutatni, hogy milyen átható szerepük van az eloszlásoknak a kultúra és az ember életében. A három példa mindegyikénél azt is illusztrálom, hogyan lesznek ezekből sajátos átkapcsoló pontú hálózatok.

III. 1. A tudományos teljesítmény egyenetlenségei

A 20. század közepe óta ismerjük a Lotka-törvényként emlegetett jelenséget (11. ábra).
Kevés tudós van, aki sok dolgozatot írt, s legtöbben hosszú dőszakokban is csupán egyet. Az n cikket szerzők száma 1/n^a az egy cikkesekhez képest, ahol a~2. Egyetemes törvény ez, mely különböző szakaszokra s bármely tudományos folyóiratra érvényes. Íme egy hazai példa. A Magyar Pszichológiai Szemle (12. ábra) c. lapban 10 év alatt 299 szerző 432 cikket produkált. A szerzők 5 %-a a cikkek 36 %-át, a szerzők 8 %- a a cikkek 65 % -át írta, a 13. ábra szerint.

11. ábra

12. ábra

13. ábra

A Lotka-törvénynek számos következménye van a tudomány szerveződésére, mind a hírnevet, mind a kapcsolatokat illetően. A produktív szerző "jól látható" (emlékezzünk rá, 5 % produkálja a cikkek egyharmadát). Ez összekombinálódik a tudományszociológiában Robert Merton által kiemelt Máté-effektussal: "akinek van, annak adatik, kinek nincs, attól elvétetik" (Máté 25:29). A kisszámú kiemelkedő szerzőhöz akar mindenki jelképesen kapcsolódni, ami további kiemelést eredményez. A mások elismerése további elismerést vonz. Ez megjelenik a hivatkozásban, de az erőforrásokban is. Ennek révén jönnek létre sztárok, s bontakoznak ki a sajátos tudományos hálózatok. Egy példát mutatok erre. Robert Goldstone animációja egyszerre mutatja, hogy hogyan vált a 2 éve még csak másoktól átvevő kognitív tudomány maga citációs vonatkoztatási ponttá a legkülönbözőbb területeken. A példa azt is mutatja, hogyan lesznek az egyéni statisztikákból kölcsönösségi mércék, ebből utak s csomópontok.

Animáció: A kognitív tudományok vonatkozási ponttá válása

A tudományos hálózatok különleges oldala, hogy ha elég nagy léptékűek, akkor a gondolathordozók, a személyek kapcsolatai révén elvezetnek az általuk képviselt, hordozott gondolatok kapcsolataihoz is. Márpedig az össze nem tartozó dolgok közti kapcsolat esélye a tudományos újítás igazi kulcsa. A hálózatkutatás izgalmas kérdése ma itt kettős. Hogyan tud az új technológia világa segíteni a távolabbi kapcsolatok kibontakozásának, s hogyan tudja legyőzni a "győztes mindent visz" hatásokat. Hogyan alakul ki, hogy az igen egyenlőtlen teljesítmény és a dicsfényt tovább növelő Máté-effektus ellenére nem csupán néhány intézmény marad talpon? Mi akadályozza meg, hogy egy helyen legyen az összes okos? A szociális rivalizációk a "jó helyen belül" a csoportfelbomlás és a szükséges változatosság megteremtésében fontos tényezőknek bizonyulnak.