Pléh Csaba - Bodó Balázs

A mindent átszövő hálózatokHatalmas hálózatok - internetes közösségek, társas hálózatok

III. 2. A szavak egyenetlenségeitől a szavak hálózatáig

14. ábra

strukturalizmus

A nyelvben a sikeres szavak máshogy és másért sikeresek, mint a tudósok. Az az, és, hogy szavak állnak elől a listában. S könnyen megválaszolhatjuk azt is, hogy miért maradnak meg a ritkák: ők biztosítják a kódolás specificitását a nyelvben, azt, hogy bármiről tudjunk beszélni.

A szavak is sajátos hálózati életet élnek. Itt azonban nem a sztárok, nem az és, az, hogy, hanem a jelentésviszonyok alkotnak hálózatot. Ennek különlegessége, hogy egyszerre megvan a nyelv tárgyi valóságában, a szövegekben s a mi fejünkben is. A hálózatok feltárásának egyik módja pusztán a szavak átfedéseinek vizsgálata. Halácsy Péter kollégám (BME MOKK) illusztrációs segítségként megnézte például a rakott szó után szereplő szavakat az elektronikus szövegek tengerében. Ha ezt sok szóra megcsináljuk, átfedési táblákat kapunk, s megpróbálhatjuk pusztán a szövegösszefüggés alapján keresni a szavak hálóit (15. ábra).

15. ábra

16. ábra

A pszichológusok hagyományosan az asszociatív eljárást alkalmazzák (16. ábra).

Megkérdeztük a nézőközönséget, hogy a doktor kifejezésről melyik szó jutna először eszükbe az alábbiak közül:
1. Baba.
2. Ágy.
3. Kórház.
A nézők 2%-a asszociált a baba, 9% az ágy és 89% a kórház szóra.

Az ilyen hálók a pszichológusok számára a távolságokat jelképesen képviselik. Olyan viselkedési és idegrendszeri "közelséget" értenek rajta, ami nem fizikai, hanem gondolati kapcsolat. A jövő két nagy hálózati kérdése, hogy hogyan valósul meg ez a hálózat az idegsejtek hálóiban, illetve hogy valóban átfedés van-e a "fej a nyelvben" és a "fej a világban" rendszer között. A génhálózat-kutatás sokat fog ebben segíteni.