Ha az X-men-ben határozottan tetten érhető mélyebb mondanivalót a Fantastic Four világából is ki akarjuk facsarni, azt mondhatjuk, hogy az előbbi komplex társadalmi kérdései helyett a Fantasztikus Négyes inkább mikroszociális problémákra fókuszál - magyarán a csapat tagjai egy családot alkotnak. A szuperhős képregények legeredetibb momentumait jelentő hétköznapi élet a Fantsatic Four oldalain így olyan jelenetekben nyilvánul meg, mint egy űrcsata közepén kibontakozó házastársi civódás. A csapat pedig néhol olyan képet fest, mint egy képességeiktől szabadulni képtelen beteges kommuna. Elegendő arra gondolni, hogy a vak szobrászlány előbb a kőszoborrá avanzsált Lénynek, majd a lángoló Fáklyának lesz a kedvese.
Az űrben és a különféle dimenziókban folyatott küzdelmek a legtöbbször csak háttérként szolgálnak a négy alapelemet (föld, levegő, tűz, víz) szimbolizáló főhős esendőbb, emberi voltának ábrázolására. A Láthatatlan Lány például a család vagy karrier típusú dilemma fogságában őrlődik, míg a Lény zord kinézetéből fakadó kisebbrendűségi komplexusától próbál megszabadulni.
Az alcímként a "The World's Greatest Comic Magazine!" feliratot viselő képregényben azonban mindig is ciki volt a kozmikus sugarakra és más tudományos halandzsára való folyamatos hivatkozás. A csapat ugyanis meglehetősen naiv módon tett szert képességére: a Négyes hajója egy űrutazás során került kozmikus viharba - bármit jelentsen is ez. A negyven év távlatából nevetségesnek ható mellékszál mégis ott lábatlankodik a legtöbb füzetben. Az alapvetően természettudományos háttérre építő, idejétmúlt sztorira tehát mindenképpen ráfért egy kis vérfrissítés.
Az Újvilág cím alatt közölt Ultimate Fantastic Four lapjain azonban nemcsak az eredetsztorit sikerült jól körbejárni: Brian Micheal Bendis (aki jelenleg az Ultimate Spider-Man-t és a Daredevil-t is jegyzi) a szereplők hátterét is érdekesen festi meg. A képregényes összhatást pedig csak erősítik Adam Kubert hurráoptimista hangulatvételű rajzai.