Rechnitzer János

Miért élnek jobban az emberek a Dunántúlon, mint az Alföldön? - Regionális különbségek és kezelési technikák

IV. A regionális különbségek

A régiók fejlettségét mérni lehet és kell, mérőszáma a nemzetgazdaságokhoz hasonlóan a bruttó hazai termék (Gross Domestic Product, GDP), amelyet egy adott régióra határoznak meg. A fejlettség mérőszáma a gazdasági tevékenységből származó javak és szolgáltatások pénzértékének a nagyságát fejezi ki. Meghatározható a profit és a munkajövedelmek alapján, vagy a fogyasztási és beruházási kiadások felhasználásával, vagy különféle gazdasági ágak termelési értékének számbavételével. Magyarországon az utóbbi eljárás alapján állapítják meg a területi GDP-t 1994-től évente; a megfigyelés egysége a megye, a megyei eredményekből állítják elő (aggregálják) a tervezési-statisztikai régiók jövedelmét kimutató értékeket.

10. ábra

Az átlag 75 %-a alatt 59 régió található, ebből Lengyelországban 17, Csehországban 7, Magyarországon és Németországban 6, Görögországban 5, Olaszországban és Portugáliában 4 régió helyezkedik el, míg Szlovákiában 3, Belgiumban, Angliában, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Máltán pedig egy-egy régió található. (Az utóbbi négy ország önmaga egy régiónak tekinthető, így esetükben országos értékről kell beszélni.)

11. ábra

12. ábra

A tíz legnagyobb GDP-vel rendelkező régió többsége főváros (5), míg a többi olyan csomóponti régió, ahol egy európai mértekkel rendelkező nagyváros gazdasági hatásai érvényesülnek.
A legszegényebb tíz régió az Európai Unió átlagának 30-40 %-a (6400-8500 euró) között található. Ebből az egyrégiós Lettország nyitja a sort, utána egy szlovák és két magyarországi (Észak-Alföld 7952 euró, Észak-Magyarország 7808 euró) régió következik, majd hat kelet-lengyelországi régiónál a legalacsonyabbak a jövedelmi értékek Európában.